Szabadon kötődve

Külföldön élő magyar gyerekek igaz történeteit gyűjtötte össze újabb kötetben Raskó Gabi.

Raskó Gabi

„Először rémisztő volt, hogy hirtelen fizikai valóság lett az álomból”

Az ivó csirkék terápiás hatása, iráni fiatalok, illetve a minél kevesebb milliárdos és rosszindulat is szóba került az élet.történet. pályázat díjazott írásait megjelentető Mintha félistenek világában élnénk című kötet keddi bemutatóján.

Balról jobbra: Kiss Bálint Béla, Fekete Gergő, Bolovits Bodza, Bátor Emma, Krolikowski L.Lilian, Bálint Orsolya és Upor László

Birkapásztor a színpadon

Elég nagy dilemmával küzdhettek az alkotók, amikor a szereplő legismertebb sztorijának helyét keresték az életrajzi stand-up estben – a nagy balhé ugyanis a pálya indulásához kötődik, miközben a poént nem szokás ellőni rögtön az előadás elején.

A jó író plasztikusságával mesél a Ferdinánd hídon elfordított arcról és a betegségről, apaságról, hitről

„Megkívántam a hangját”

Bereményi Géza 80. születésnapja alkalmából jelenik meg a Spotify-on Járai Márk első szólóalbuma, az Összevissza tánc a világ. Járai zenéi és Bereményi szövegei – ahogyan a Cseh–Bereményi dalok is – javarészt egy konyhaasztalon íródtak eggyé.

Bereményi Géza három Budapest-­dalszöveget írt Cseh Tamásnak, a negyediket Járai Márk kapta

Mást súgnak a megérzések és mást mutatnak az adatok: nem keveset, hanem rosszul költünk a kultúrára

Ez derül ki az Egyensúly Intézet nemrég megjelent, Magyarország-kézikönyv című kötetéből. A két szerkesztő egyike, Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója válaszolt a Népszavának.

Az ünnep méltósága

Krasznahorkai László Nobel-díjáról sokan hallottak, de a felmérésben megkérdezett magyarok több mint fele Kertész Imrét már nem tudta megnevezni

Kilencvenöt százalékuk nem is olvasta a friss magyar Nobel-díjas író egyetlen művét sem, de a Publicus Intézetnek a Népszava megrendelésére készült felmérése azt is mutatja, hogy csak az ellenzéki szavazók szerint van jelentősége annak, hogy hazánk nagyjai nem Magyarországon helyezik el hagyatékukat.

A megkérdezettek 95 százaléka még egy könyvét sem olvasta a friss Nobel-díjas magyar írónak

„Mindkét nyelven álmodom”

A Franciaországban született, 22 éve Pécsett élő Jehan Paumero magyarul írta meg könyvét. A Margó-díj tízes rövidlistáján szereplő A hazám és az otthonom a félig kívülálló szemével lát és láttat minket, meglepő pozitívumainkkal és olykor dühítő, olykor kacagtató negatívumainkkal.

Gondolatkísérlet

Értetlenek

Befejeződött a Regnum Marianum című film forgatása

Meichl Frida közösségi finanszírozásból készülő alkotása ékes bizonyítéka, hogy lehetetlennek tűnő helyzetben sincs lehetetlen.

Az első, Udvaros Dorottyával való forgatási naptól rettegett a fiatal rendező, ám a színésznő profizmusa, a szakmai alázata és a kölcsönös tisztelet zavarba ejtő volt Meichl Frida számára

„Azt akartam, hogy az egész társaság együtt legyen” – Különtermet kapnak az Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban Heller Ágnes saját könyvei

Több mint tizenötezer kötetes adományt kezdenek ma szállítani a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, ahol Budapesti Iskola olvasóterem néven külön termet kapnak – tudtuk meg Hermann Zsuzsától, Heller Ágnes lányától.

„Nem véletlenül választotta Magyarországot a hazájának”

Frakktól a rövidgatyáig – A Scala szigorít az öltözködési szabályokon, a Magyar Állami Operaház még bízik a közönség intelligenciájában

Európa különböző országaiban különbözőképp ítélik meg, mi az operához méltó öltözék. 

A milánói Scala nézőterére nem engedik be az atlétatrikóban vagy rövidnadrágban érkezőket – és a jegyük árát sem térítik vissza

„Mi maradunk, itt a jövőnk, akkor is, ha van, akinek ez nem tetszik” – üzente a transz énekesnő a Müpa színpadáról

Fuck off – fűzte hozzá, hogy senki ne értse félre.

Megsüvegelt tehetségek

Idén először rendezik meg a Margitsziget első cigány művészeti fesztiválját. Színek, hangok, mulatságos és komoly szavak a ma kezdődő Romazurin.

Danis Lídia számára a cigány kultúra meghatározó fontosságú, mégis hosszú időn keresztül kimaradt a színészi életéből

A lány, aki kiállta a bátorság próbáját

Krolikowski L. Lilianban volt aggodalom amiatt, hogy nem lesz-e túl személyes az írása, de végül úgy döntött, elküldi a Népszava és az Esterházy Magyarország Alapítvány pályázatára. Jól tette: megnyerte a fődíjat, most pedig mesélt is a Népszavának magáról, környezetéről és a szöveg keletkezéséről.

A fődíjas, Krolikowski L. Lilian, valamint az Esterházy Magyarország Alapítvány igazgatóhelyettese, Czigány Balázs és lapunk főszerkesztője, Németh Péter

Ráébredések – Átadtuk a Magyarországon először meghirdetett élet.történet. pályázat díjait

Az egy éve kezdődött tervezés idején legszebb álmainkban is alig jelent meg a 199 fiatal, aki olykor kínzó őszinteséget, időt, energiát és az egyre kevésbé divatosnak tartott megnyilvánulási formát: az írást szenteli az élet.történet. pályázatnak. 

„A zenész kollégák rengeteg visszajelzést adtak, hogy nagyon örülnek”

Farkas Gábor, a Zeneakadémia megválasztott rektora szerint a zenészek nagyjából ugyanúgy látják a világot, ezért nem lesz nehéz együttműködniük. Bízik a fenntartóval való megállapodásban és eddig nem tapasztalt ellenérzést, pedig nem őt emlegették a minisztérium favoritjaként. 

„Szeretnék közösségi tereket kialakítani, ahol a hallgatók, a tanárok, a koncertező művészek, az ideérkező vendégművészek olyan módon tudnak kapcsolatba lépni, hogy motiválhassák egymást.”

Sulyok Tamás kinevezte Farkas Gábort a Zeneakadémia rektorává

Farkas Gábort nevezte bízta meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE) rektori teendőinek ellátásával Sulyok Tamás köztársasági elnök.

Savoyai Jenő 300 évvel ezelőtt vette meg a Schloss Hof és Niederweiden kastélyt, ahol kiállítással emlékeznek rá

Voltaire kíváncsi volt a véleményére, Leibniz segítette könyvtára kialakítását és a kor sztárépítészével terveztetett kastélyt. Savoyai Jenőt eddig inkább hadvezérként ismertük, pedig kulturális szerepe sem lekicsinyelhető. Háromszáz évvel ezelőtt vette meg a morvamezei Schloss Hof és Niederweiden kastélyt, ahol időszaki kiállítással tisztelegnek emléke előtt.

Bár alkata nem erre predesztinálta, Savoyai rendkívül sikeres hadvezérré vált

„A hatalmasságaink mindig a gonosz oldalára kerülnek, ha népírtásról van szó”

Nem volt író, mégis irodalmi értékű szöveget hagyott unokájára az 1924-ben született Waldhauser Teréz. Tóth Gábor Attila pedig felelősen bánt a kivételes örökséggel.

Tóth Gábor Attilával Ónody Molnár Dóra beszélgetett az Írók Boltjában

„Nem a minisztérium embere vagyok”

Kelemen Barnabás, az egyik esélyes rektorjelölt a bérek rendezését elsődlegesnek, a régi légkör visszahozatalát életbevágónak tartja és a differenciált képzés híve a Zeneakadémián. Ha a szenátus mellette döntene, szívesen együtt dolgozna a pozícióért szintén induló Farkas Gáborral is. Interjú.

Én a szená­tussal nem szeretnék és nem is lehet szembemenni

Bódis Kriszta: Feudalizmusban élünk, aki úrnak tűnik, az is jobbágy

A bántalmazásra nem lehet lélekben felkészülni - mondja Bódis Kriszta az ellene irányuló politikai támadásokról. A Tisza Párt társadalompolitikai szaktanácsadója, a Van Helyed Alapítvány alapítója problémának tartja, hogy az Orbán-kormány a munkaalapú társadalmat forszírozza, és közben gazdasági válságba sodorta az országot. Interjú.

Tiszta forrás tiszta hangjai

A Szent Efrém Férfikar Bartók és kortársak műveinek adott hangot.

A Szent Efrém Férfikar Bartók és kortársak műveinek adott hangot

Tizenöt év, több mint ezer előadás, több mint hatvanháromezer néző, születésnapot ünnepel a Láthatáron Csoport

A független kortárs színházi társulat vezetője, Feuer Yvette mesélt a Népszavának.

A Szépírók Társasága is tiltakozik Döbrentei és Takaró díja miatt

Meglátásuk szerint mindkettőjük nyilvános munkássága jelentősen hozzájárult a magyarországi antiszemita közbeszéd elterjedéséhez.

Döbrentei Kornél, miután átvette a Kossuth-díjat Sulyok Tamás köztársasági elnöktől az Országház kupolacsarnokában 2025. március 14-én

Farkas Gábor és Győriványi Ráth György is vezetné a Zeneakadémiát

Mindketten megerősítették lapunknak rektori pályázatuk benyújtását.

Takaró Mihály Széchenyi-, Döbrentei Kornél Kossuth-díjat kapott

A történelem képes ismételni magát: március 15. alkalmából 2019 után idén is ugyanaz a két, antiszemita kijelentéseiről híres író kapott állami kitüntetést, Takaró Mihály Széchenyi-, Döbrentei Kornél Kossuth-díjat vehetett át. 

Takaró Mihály

A Népszava két munkatársa is elismerést kapott a Magyar Sajtó Napja alkalmából

R. Hahn Veronika munkásságát Aranytoll Életmű-díjjal, Horváth Patríciáét Virág F. Éva-díjjal ismerték el. 

Reiniger Hahn Veronika és Horváth Patrícia a djátadás után

A győztes vesztes

  • Választás 2026
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang
  • Hirdetések
  • Hírlevél