„Azt akartam, hogy az egész társaság együtt legyen” – Különtermet kapnak az Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban Heller Ágnes saját könyvei

Heller Ágnes, Márkus György, a Budapest Iskola filozófusai és a Lukács György archívumot negyedszázadon át vezető Sziklai László könyvtára kerül a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba (FSZEK), ahol Budapesti Iskola olvasóterem néven külön termet kapnak.

– A több mint tizenötezer kötetes adománynak nem részei a Budapesti Iskolához tartozó dokumentumok (úgymint történeti-filozófiatörténeti kutatások alapját képező iratanyag), azaz Heller Ágnes, Márkus György, Vajda Mihály és négy-öt másik kutató anyagai nem kerülnek a Szabó Ervin Könyvtárba – hangsúlyozta a Népszavának Hermann Zsuzsa, Heller Ágnes lánya. – Ezeket a dokumentumokat 2020 óta a Budapest Fővárosi Levéltár gyűjti, amelynek létezik külön Budapesti Iskola gyűjteménye. Ezek kezelője továbbra is levéltár marad – tisztázta a félreértéseket.

Nagyjából 14 ezer kötet kerül Márkus György hagyatékaként, Heller Ágnes könyvespolcairól pedig – miután ő könyveinek egy részét Iványi Gáboréknak ajándékozta – a megmaradt 1600 könyv vándorol a könyvtárba. Ezek mellett Sziklai László, főként Lukács Györggyel kapcsolatos könyvei kapnak helyet a várhatóan ősszel nyíló Reviczky utcai, a gyűjteményhez méltó különterembe. A szállítás július 21-től zajlik és a hónap végéig be is fejeződik.

– Márkus András, az 1977-ben emigrált Márkus György egyetlen még élő gyermeke ajánlotta fel 2020-ban, hogy elküldi nekünk szülei könyvtárát. Hosszan húzódott a szervezés, próbálkoztam az államtól és önkormányzattól is független OSA Archívummal, de náluk nem áll rendelkezésre elég hely. Ezt követően szóba került az MTA Könyvtár, de ők nem szántak külön termet ezeknek a köteteknek, amelyeket egyszerűen a besoroltak volna, ex librissel ellátva. Végül a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral sikerült megállapodnunk, tavaly májusban pedig Márkus András hajóval Sydney-ből el is küldte a 14 ezer kötetet, amelyeknek most egy raktárat bérelünk – mesélte Hermann Zsuzsa.

Hermann maga is dolgozott könyvtárban szerzeményezési és feldolgozó osztályon, így tisztában van a következő lépésekkel, és ha szükség lesz rá, be is segít a Márkus-Heller – könyvtárral kapcsolatos munkába. – A levéltárban Szűcs László Gergely végzi az érdemi munkát, neki segítek, ha valamit nem tud, néha szerzek új dolgokat is. Általában megbeszélünk mindent – mondta.

Ami a műfajokat illeti, csak édesanyja bibliotékájáról tud részleteket. A Heller Ágnes-könyvtár könyveinek nagy része filozófiai és szociológiai szakkönyv, de van köztük szépirodalom is. – Anyuéban szerepelnek margójegyzetek, sok könyv elejére odaírta, hogy hányadik oldalon van valami fontos vagy érdekes. Márkus György könyveit nem láttam, de feltételezem, hogy ő is írt jegyzeteket – részletezte.

A Budapesti Iskola filozófusai tudósok voltak, mégsem rendelkeztek könyvhagyatékukról, ezért ez a döntés a gyerekeikre maradt. – Anyu például összegyűjtött több mint 800 levelet, ezeket kérte az Innsbrucki Egyetem – mesélte. (A Innsburcki Egyetem Innrain kampusz impozáns, új épülete 2023. december elejei felavatása óta Heller Ágnes nevét viseli. Úgy gondolták, hogy a kozmopolita, szabadságszerető és közismerten kritikus gondolkodású filozófusról elnevezett Agnes-Heller-Haus méltó otthona lesz az egyetem Bölcsészettudományi-, Kultúratudományi- és Oktatástudományi Karának.) – Én azonban nem akartam ezeket Innsbrucknak adni, mert ott évente maximum két vagy három ember kíváncsi rá, itt Budapesten remélhetőleg kicsivel többen érdeklődnek majd – indokolt Hermann Zsuzsa.

Sok magyar író – Esterházy Péter, Kertész Imre, Nádas Péter – irodalmi hagyatéka kerül(t) a Berlini Művészeti Akadémiára, Hermann Zsuzsa azonban nem így döntött. – Berlinnel ugyanaz a helyzet, mint Innsbruckkal, ott maximum nem két-három, hanem tíz ember lenne rá kíváncsi. Szerintem itthon van rá szükség és kereslet. Nem véletlenül választotta Magyarországot a hazájának, hiszen kint élt, aztán visszajött. És itt együtt lehet a barátaival. Azt akartam, hogy így az egész társaság együtt legyen, hiszen életük legszebb évei voltak azok, amikor együtt dolgoztak. Várom Vajda Mihály könyvtárát is, a lánya Vajda Júlia már sok anyagot – kéziratot, leveleket – adott, de a könyvekről még nem esett szó. Igaz, eddig hely sem volt – magyarázta.

A levéltár és a könyvtár gyűjteményének kezelői tartják a kapcsolatot, együtt tudják segíteni a kutatókat. – A levéltár igen jó gazda volt eddig is. Elkezdték kiadni a Budapesti Iskola Archívum sorozatot, amelynek részeként idén két könyv jelent meg: egy Budapesti Iskoláról szóló tanulmánykötet (Budapesti Iskola Narratívák) és a Kardos András által 1984-ben készített Vajda Mihály életútinterjú. (Vajda Mihály: Szembesülés.) 2020 óta három nagy konferenciát szerveztünk Heller Ágnes és a Budapesti Iskola témájában. Nagyon jó a nemzetközi kapcsolathálónk, évente egy külföldi szerző előad a Budapest School Lectures sorozatban. Létrejött a Heller Ágnes életét bemutató virtuális kiállítás is – sorolta Hermann Zsuzsa.

A kérdésre, hogy ki volt Heller Ágnes kedvenc szépirodalmi szerzője, csak részben tud válaszolni. – Ez nehéz. Rengeteg olvasónaplót írt és tulajdonképpen „mindenevő” volt. De azt hiszem, hogy talán Nádas Pétert, Esterházy Pétert és Kertész Imrét szerette a legjobban, de egyetlen kedvence nem volt – felelte, hangsúlyozva: a dedikált Esterházy-kötetektől nem könnyű szívvel válik meg.

Filozófia egy filozófia nélküli népnél

A magyar kultúrát alapvetően az irodalom határozza meg, a filozófiának nincs hagyománya sem az oktatásunkban, sem a kulturális életünkben. Ezt a nem éppen előnyös helyzetet csak súlyosbította a második világháború utáni kommunista-szocialista rezsim, benne a politikai hatalom legitimációját megteremtő, monopolhelyzetet élvező ideológiájával. A filozófia művelése ekkor az egyetemeken kötelező tárgyként oktatott marxizmus-leninizmus tanszékek rendszere alatt működött. Ez a teljesen átideologizált forma azonban, valamint a dialektikus és történelmi materializmus terjesztésére szolgáló intézményrendszer rendkívül alacsony átlagszínvonallal járt. Mégis, ebben a korban – jellemzően az intézményrendszer margóján vagy azon kívül – jelentek meg a magyar filozófiatörténet – akár nemzetközileg is jegyzett – legismertebb gondolkodói. Ide sorolható a liberalizmus és szocializmus összeegyeztethetőségével kísérletező politikai gondolkodó, Bibó István, a szakrális metafizika kiépítésével kísérletező abszolút kívülálló, Hamvas Béla és a „revizionista” Lukács György, valamint a köré csoportosuló tanítványi kör, a Budapesti Iskola.

Furcsa ellentmondás jellemzi tehát filozófiatörténetünket, a tekintetben legalábbis mindenképp, hogy kevés, nemzetközileg is jegyzett gondolkodónk éppen abból a korból került ki, amikor a filozófia mint tudományos diszciplína gyakorlatilag megszűnt létezni Magyarországon. Ellentmondásos Lukács György munkássága is, amely egyszerre volt ideológiai igazolója és eszmei kritikusa a „létező szocializmus” rendszerének, és ambivalens megítélés alá esik a filozófus morális feszültségektől terhes, más gondolkodók ellehetetlenítésében játszott történelmi szerepvállalása is. Ennek ellenére a német szellemi életben Lukács még mindig említésre méltó tényező, a tanítványaiból alakult Budapesti Iskola tagjai pedig jelentős művekkel járultak hozzá a hazai filozófiatörténethez. Az iskola legismertebb tagjai Heller Ágnes, Fehér Ferenc, Márkus György és Vajda Mihály, de a körhöz tartozó gondolkodóként indult a befolyásos matematika- és tudományfilozófus, Lakatos Imre is. Márkus György 2016-ban, Heller Ágnes 2019-ben, Vajda Mihály 2023-ban hagyott itt bennünket. Közéleti szerepvállalásai miatt közülük is talán Heller Ágnes a legismertebb – akiről többek között egy egyetemi épületet is elneveztek Innsbruckban –, Vajdának és Márkusnak ugyanakkor olyan, híresen nehezen érthető filozófusok munkáinak fordítását és interpretálását köszönhetjük, mint Martin Heidegger vagy Ludwig Wittgenstein.

A Budapesti Iskola egyik legnagyobb érdeme azonban talán abban rejlik, hogy sikerült nemzetközi szinten is rámutatnia arra, amit Vajda Mihály korábban így fogalmazott meg: „Az, hogy egy népnek soha nem volt filozófiája, nem azonos azzal, hogy egy nép gondolkodása alapjaiban filozófiaellenes lenne.”