Jeff Goldblum, az emberarcú isten

Nem bízta a véletlenre a Netflix az aktuálisan felkapott sorozatának sikerét. A Kaos című széria egyenesen a görög mitológiát meséli újra életközepi és szerelmi válsággal küzdő istenekkel, és egy nagyon szerethető szereplőgárdával. Ha egy szóval kellene jellemezni, talán a zavarba ejtő lenne a legtalálóbb kifejezés.

A sorozatban Jeff Goldblumot (szemben) Zeusz szerepében egyszerűen nem lehet nem szeretni

Filozófus héroszok

„Érdemes lenne újragondolnunk az olimpiai eszmét”

Statisztikákról és számokról beszélünk ahelyett, hogy átadnánk magunkat a sport örömének – vélekedett Nemes László filozófus, aki szerint kérdés, hogy a versengés nyílt formája hogyan egyeztethető össze azzal a társadalmi folyamattal, amely az elfogadást tűzi a zászlajára. Interjú.

Fukuyama és a szalmabáb

„Nagyon remélem, hogy nem Magyarország jelenti a történelem végét” – Interjú Francis Fukuyamával

Orbán Viktor a szír menekültválságnak köszönheti az igazi sikerét, az pedig minden szempontból katasztrófa lesz, ha Donald Trumpot újra megválasztják – véli a világhírű filozófus, aki lapunknak adott interjújában arról is beszélt, hogy a klasszikus liberalizmus még mindig nagyon értékes, és nem is érdemes elveszítenünk az optimizmusunkat, hiszen az elmúlt év alatt zajlott választások világszerte meglehetősen kedvezően alakultak a liberális politikai pártok számára.

„Az a világ, ahol mindenki csak a neki való könyveket olvassa, megérett a pusztulásra”

Van-e a semmi, mi a halál? – Fenyvesi Orsolyát már gyerekként is foglalkoztatták komoly, felnőttesnek gondolt kérdések. Az ilyen kérdéseken való töprengéssel járó kívülállóságából, a gyermeki lélek varázsvilágából született legújabb kötete. A szerzővel varázslatról, a kortárs gyermekirodalomról is beszélgettünk.

Ez a könyv egyszerűen megtörtént, mindenféle erőlködés nélkül. Leültem, és nem kellett gondolkodnom, feltört belőlem, áthatolt rajtam

Nemrég jelent meg Romsics Ignác legújabb kötete, melyben a Széchenyi-díjas egyetemi tanár a történetírás történetéről értekezik

A szélesebb közönségnek szánt, korszakokon átívelő mű szellemi kalandra invitálja olvasóját.

Romsics Ignác fontosnak tartja, hogy történelmünket olyannak mutassuk be, mint amilyen az valóban volt. Sem kifehéríteni, sem befeketíteni nem érdemes

Romsics Ignác: Amíg egy nemzet nem képes önkritikusan szembenézni saját múltjával, addig nem is fog tanulni abból

A történeti gondolkodás ismerete egészséges szkepszisre és önálló véleményalkotásra nevel; megnehezíti, hogy manipuláljanak bennünket és hogy bármiféle ideológia rabjaivá váljunk – állítja a professzor. Romsics Ignác szerint hazugságokkal, féligazságokkal és legendákkal nem lehet egy nemzetet segíteni abban, hogy elviselje a sorsát, legújabb, Hérodotosztól Harariig című művében pedig a nyugati történeti gondolkodás korszakait, irányzatait és klasszikusait vizsgálja. Interjú.

A testépítők Királya és a Bhagavad Gíta

A 67-es zenélő úton tartok Kaposvár felé, hogy Magyarország egyik legsikeresebb testépítőjével beszélgessek. A helyzet több szempontból is ironikus. Egyrészt az én életemben a testépítés egy megfoghatatlan, misztikus jelenség, amihez körülbelül annyi közöm van, hogy ismerek olyan embert, akinek az egykori szobatársa találkozott már élőben testépítővel… Másrészt Király László volt az, aki egyre többször bukkant fel az én közösségi oldalamon, és leginkább a könyvajánlós posztjaim alatt mutatott aktivitást.

Francis Fukuyama új könyvében borús kép bontakozik ki a liberális eszméről

A történelem vége és az utolsó ember című művével világhírűvé vált filozófus ezúttal A liberalizmus vesszőfutásáról értekezik.

A filozófus rámutat például arra, hogy a liberalizmussal szemben felhozott bírálatok egyike sem tudja meggyőzően szemléltetni, miben is téved tulajdonképpen ez az eszme

„Azzal fenyegették meg, hogy benzint öntenek a gyermekére és felgyújtják”

Tíz évvel ezelőtt a Boko Haram 276 nigériai iskolás lányt rabolt el. Adaobi Tricia Nwaubani nigériai író-újságíró névtelen hőse azok történetét meséli el, akiknek sikerült megszökniük. Az írónővel a magyarul most megjelent könyvéről beszélgettünk.

Önsorsjavító szorongás

Csak okosan és higgadtan...

Eszme

Bialkó László Gergő: Kísérteties

Akkorát robbantott a Doctor Who, hogy önmaga paródiájává vált

Mindenki remekelt, minden nagyon jó volt, mígnem David Tennant Ncuti Gatwává osztódott.

Búcsú Vajda Mihálytól

„Mindenképp gyere el, ott lesz a Vajda is.”

Az apokalipszis kertészétől a semmi magvetőjéig

„Az emberiség története akkor fog véget érni, amikor az ember istenné válik”

Ma figyelmen kívül hagyni a mesterséges intelligenciát olyan lenne, mint 2007-ben lekicsinyelni a mobiltelefont. Az életünk minden részébe be fog kúszni az MI, oda is, ahová eddig nem gondoltuk volna. Forradalmasíthatja az orvoslást, a közlekedést, a klímaváltozás elleni küzdelmet, az oktatást, és segíthet csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ámde veszélyei is vannak, és itt ne rögtön gyilkos robotokra gondoljunk – az Európai Unió mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottsága (AIDA) őszre ígért, még a ChatGPT elindítása előtt megalkotott kereteknél jóval szigorúbb szabályozása elsősorban az adat- és a fogyasztóvédelemre fókuszál, hiszen a példátlan léptékű adatgyűjtés előidézheti a tömeges megfigyelést, az alapjogok sérülését. A lehetőséget látja az MI-ben Laki Beáta filozófus is, egyben morális kötelességünket, hogy az emberiség javára és boldogulására használjuk azt, hiszen számos tudományos innovációt tudunk felsorolni ellenpéldaként, gondoljunk akár a mozikban most vetített Oppenheimer-történetre.

Pár vén tinédzser ikonnal ellentétben Lovasiék jól öregedtek - Meghallgattuk az új Kispál-lemezt

Azért azt már tényleg nem bánja senki, hogy nem akarnak forradalmat csinálni.

Végső kérdéseink tudástára Kőváry Zoltán Bevezetés az egzisztenciális pszichológiába című könyve

A kötetet a hiánypótló, teljességre törekvő, átfogó, összegző és (a téma iránt érdeklődők számára) kötelező jelzőkkel lehet első körben illetni.

Filozófia receptre: életvezetési tanácsok több ezer éves bölcseletekből

A manapság egyre népszerűbb művészetterápiák mellett létezik egy olyan, kevésbé ismert tevékenység, amely az emberek életvezetési döntéseinek támogatására a filozófiát használja. A filozófiai tanácsadás, vagy filozófiai terápia külföldön (így Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban) már bevett gyakorlat, Magyarországon azonban nincs hagyománya. Pedig azok számára, akik szellemi szükségleteikre, vagy életvezetésük mikéntjére keresnek válaszokat, egy filozófiai tanácsadó felkeresése lehet az egyik legjobb megoldás.

Van benne spiritusz - Farkas Attila Márton új könyvéről

Farkas Attila Márton egy igencsak eredeti gondolkodó, aki képes egy szovjet sci-fi novellából ihletet merítve más megvilágításba helyezni az ősi India jógijainak különleges képességeit.

Amikor terápia lesz a filozófia

Mi jut eszébe az olvasónak akkor, ha meghallja a filozófia szót? Unalmas kurzusok az egyetemen? Céltalan intellektuális időtöltés, amely semmilyen anyagi haszonnal nem kecsegtet? Egy olyan „tudományos diszciplína”, amely nem szolgál egzakt válaszokkal, vagyis teljesen értelmetlen? Egy elefántcsonttoronyba zárt szellemi műhely, amely csak a legokosabbak kiváltsága?