Csollán Tamara: Papírszív

Papp Sándor Zsigmond: A féltékenység szabályai

Sokszor voltam féltékeny kezdő szerelmes koromban. Akkor még úgy hittem, hogy a szerelem egyben birtoklás, még ha elvileg a legnemesebb fajtájából is származik. Különben mi értelme lenne annak, hogy: te az enyém, én a tiéd? 

Legsebezhetőbb helyzetben – Clare Leslie Hall a siker kapujában

„Nagyon szerettem volna két embert válaszút elé állítani” – mondja Clare Leslie Hall, aki Sebzett lelkek című regényével épp átlépte a siker kapuját. A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál vendégeként Budapesten járt írónőt az angol vidéken uralkodó társadalmi és nemi egyenlőtlenségekről is kérdeztük.

Miért nem a harmadik „randin”? - Gyimesi Emesével szabadságról, szerelemről

Egy 18 éves lány és egy 23 éves fiú egymásra találásának története – sok belső vívódással és külső akadályozó tényezővel. Szinte csodaszámba ment Szendrey Júlia és Petőfi Sándor beteljesült románca. Ahogy számtalan félreértés övezte mind korukban, mind a későbbiekben is ezt a kapcsolatot. Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténész Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca című könyve azonban segít eloszlatni a homályt. A szerzővel beszélgettünk.

Mái Attila: Az aszimmetrikus arcú lány

Papp Sándor Zsigmond: Az élet kulcsszaga

Mindig is imádtam az időutazásos filmekben a beazonosító jelenetet. Ezt én neveztem el így belső használatra, és általában arról szól, hogy az időben hátra (vagy előre) utazó főhős meggyőzi a szeretteit (többnyire a házastársát), hogy ő igenis nagyon jól ismeri az illetőt, fontos szereplő az életében. 

Papp Sándor Zsigmond: Elhívhatlak egy...?

Először azt hittem, hogy nem értem jól. Meg is kértem, hogy ismételje meg. Aztán kiderült, mégis jól értem: szeretné randira hívni a barátnőjét egy étterembe. A gyerek. A tíz és fél éves. 

Pollágh Péter: Mi a párkapcsolat?

                                                                                     „I am a textbook overthinker”                                                                                                               Kevin Malone

Kertai Csenger: A szerelmes imája

                                                    Részlet a Halhatatlan jegyes című regényből 

Szabó Dárió: Szeretni hogyan

                                                                                                  Kun Klárának

Ambrus Máté: Küszöbön innen

Nem célja, hanem oka - Kupihár Rebekával fóliázott erdőről

„Ez a versbeszéd igen teherbíró, sokfelé nyitható, kiválóan, anyanyelveként beszéli, amin viszont megszólal, az a saját, markáns változata… Kupihár Rebeka jó költő, ízig-vérig az…” – méltatta A heterók istenéhez című verseskönyvet és szerzőjét Parti Nagy Lajos a 7000 euróval is járó, Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj fődíjának átadóján. A debütkötet szerzőjével beszélgettünk.

Papp Sándor Zsigmond: Testidegen szerelem

Arról sosem beszéltek, hogy milyen meló a házasság. Gyerekként nem nagyon érdekelt, hogy mi miatt szeretik egymást apámék, ez épp olyan tény volt, mint az, hogy reggel felkel a nap. Az együttlétük karbantartása meg nagyon is felnőtt dolognak számított, ugyanakkor nem tűnt nagy kunsztnak. 

A kortársak magánya – Janecskó Kata hiánypótló kötete egyszerre krimi és társadalomtudományi elemzés

A szerelmet illetően senki sincs biztonságban.

Papp-Sebők Attila versei

Néha lemaradtam; Viasz

Papp Sándor Zsigmond: Varázsszavak

Kompromisszum – ez volt apám varázsszava. Ennek mentén élte az életét anyámmal. Ez volt szerinte a hosszú kapcsolat titka, a szamárvezető az érzelmek viharában, ezt súgta nekem a gratuláció mellé az étteremben, amikor életemben először eljegyeztem valakit. (Ki gondolta volna, hogy az ünnepélyes alkalmat három rutinosabb követi majd?) Ezt én meghunyászkodásnak fordítottam le magamban, mert nekem sokáig a francia és amerikai filmek mutatták meg, hogy milyen a szerelem. 

A nyíregyházi gyermekgyilkosság gyanúsítottja szerint 12 éves áldozata terhes volt

A csütörtökön letartóztatott 32 éves férfi azt mondta, hogy „ő akarta a gyereket, én nem”. Állítja, tetténél részeg volt, és mire észbe kapott, már késő lett.

Gerevich András: Szerelem

Papp Sándor Zsigmond: Kutyák, barátok, szerelmek

Régebben egyszerűbb volt. Már akkor meglett az összhang, ha ugyanazon zenéért rajongtunk, ha megfogott ugyanazon film ugyanazon kulcsjelenete (amikor a fiú megcsókolta a lányt, vagy bosszút állt mindenkin), ha hasonló álmokat kergettünk hasonló hasztalansággal. Ezekből barátságok lettek, hol erősebb, hol gyengébb kötelékek, és élveztünk, hogy egy vérből valók vagyunk. Aztán a filmek bonyolultabbak lettek, egyre ritkábban hallgattunk közösen zenét, az álmainkat pedig félénken megtartjuk magunknak.

Jóljárt Anita versei

És így tovább; (páros) esetleírás

A legrejtélyesebb érzelem

Manapság nem jut elég idő és energia a pozitív érzelmeinkre. Sulykolják félelmeinket, tapasztaljuk a közélet dolgai iránti közönyt, a politikában a gyűlölködést, hallunk a gondjaikkal küszködőkről, a bizonytalanságban vergődőkről, kimerült páciensekről, kiüresedett párkapcsolatokról. 

Jacobo Bergareche: Tökéletes napok (részlet)

Luis, az újságíró egy austini egyetemi archívumban véletlenül ráakad azokra a levelekre, amelyeket William Faulkner írt a szeretőjének, Meta Carpenternek. E levelezés segít neki abban, hogy felidézze saját szerelmi viszonyának emlékét, hogy elgondolkodjon unalmas házasságán, és hogy miképp lehetne úgy élni az életet, hogy minden nap fontos legyen. „Élvezetes, szórakoztató, pimasz és remekül megírt kisregény… humorral és szárnyaló fantáziával eleveníti fel a Vad pálmák szerzőjének szerelmi viszonyát. Az austini történet írása közben Bergareche éppolyan jól szórakozhatott, mint mi, olvasók” – ajánlja a Park Könyvkiadónál megjelenő könyvet a Nobel-díjas Mario Vargas Llosa.

Szántó T. Gábor: A jazzprofesszor (részlet)

A jazzprofesszor egy drámai életút és a modern magyar jazz regénye. A zongorista-zeneszerző Gonda János titokban tartja múltját: a nyilas üldöztetést és a Rákosi-rendszer alatti börtönbüntetését. Ausztráliába kivándorolt apja és testvére hiánya, itthon maradt anyja és nagyanyja tragikus életfordulatai elől az Amerika Hangja rádióadásaiból elsajátított zene, a rögtönzés szabadsága, majd a szerelem jelent menedéket, ám a két szenvedély egymás ellen fordul, miközben a magyarországi jazzoktatást megalapozva a Kádár-kor kínos kompromisszumaival és a családban kísértő örökletes betegséggel is meg kell küzdenie. A regény a Gondolat Kiadónál az Ünnepi Könyvhétre (június 13–16.) jelenik meg.

„Pontosan ugyanaz történik, ami Magyarországon, a kormány kontrollálni akarja a művészeket”

Mi van akkor, ha egy öntörvényű nő negyvennyolc éves korában ismeri meg a szerelmet? – a grúz Elene Naveriani a Rigó, rigó, szederinda című filmjében feszegeti ezt a kérdést. Nemrég a Zürichi Nemzetközi Filmfesztiválon adott exkluzív interjút a Népszavának.

Finy Petra: Vissza a fényt

Hajsza a Kék gyémánt után (krimistaféta)

Rendhagyó mellékletszámmal lepjük meg az Olvasót. Szépírókat kértünk fel egy irodalmi játékra, amelynek során a krimi műfajának keretén belül szőhették tovább a történet fonalát, Nem is sejtve, milyen újabbnál is újabb fordulatokkal gazdagodik majd a szöveg. A végkifejletről pedig végképp nem volt tudomásuk. A bűnelkövetést Hegyi Ede alapozta meg, Makó Ágnes, Kecöli K. Gergő, Bereczk Imola, Farkas B. Szabina és Kertai Csenger pedig egymást követően tettestársként csatlakozott a szövetegyütteshez, hogy aztán az ördögi kör lezárultával(?) Hegyi Ede sikerrel elvarrhassa a szálakat. Az írás izgalmait kövesse hát az olvasásé!

Szávai Attila: Fémvirágok a folyóparton

                                                                                                            Anitának

Kiss Noémi: Szörnyeteg Cinkotán

Papp Sándor Zsigmond: Tükörképek

Lantos László: Lávmidú

(esés előtt); (egy oktalannak súgja az okosak gyülekezete)