Jól(l)ét a fánkvárosokban

Meg kell találni annak a módját, hogy mindenki számára biztosítva legyenek az alapvető emberi szükségletek, miközben tiszteletben tartjuk az életet fenntartó bolygónk határainak egyensúlyát.

Kate Raworth

Kevesebb alvás, több villámlás

A klímaváltozás közvetlen, jól érzékelhető hatásai mellett egyre több olyan jelenségre hívják fel a figyelmet a kutatók, amelyekre korábban nem gondoltunk volna, de ugyancsak a felmelegedés számlájára írhatók.

A globális átlaghőmérséklet minden egyes 1 °C-os emelkedése a villámcsapások számának 12 százalékos növekedéséhez vezethet

Hasznosabb a szélerőmű

A megtermelt áram mennyiségének tükrében a napelemek területigénye 60-120-szorosan meghaladja a szélerőművekét – állapítja meg Magyar László környezettudós, az Energiaklub megújulóenergia-szakértője a Másfél fok nevű környezetvédelmi oldalon megjelent elemzésében.

Egyre több a beton, egyre kevesebb a növény

Magyarországon tulajdonképpen már nem található a társadalmi-gazdasági tevékenység hatásaitól mentes táj. Városainkban azonban sokkal több zöldfelületre lenne szükség.

A beépítettség tovább fokozhatja a városi hőszigethatást, ami akár már a hőhullámos időszakok elején vagy anélkül is az egészségünkre veszélyes helyzeteket teremthet

Veszélyben a biztonságunk?

Európában és hazánkban jelenleg nem küzdünk élelmiszer-ellátási problémákkal, azonban a klímaváltozás hatásai ezen a területen is megjelenhetnek.

Egyre több magyar fázik a kisebb gázszámla kedvéért, pedig nem is kellene

Az energetikai felújítás után a megszokott kényelem mellett is esik a rezsi.

Egy Kádár-kocka alapos felújításával akár ötödére is zuhanhat a rezsi

Elbúcsúzhatunk a fehér karácsonytól

Modellszimulációk alapján Európában egyre kevesebb havazás várható a következő évtizedekben, helyette télen is esőt kapunk majd.

Elmoshatják az esők a mediterráneumot

Ahogy növekszik az átlaghőmérséklet, úgy lesz egyre több nagy mennyiségű csapadékot hozó esőzés. Idén már több országban tapasztalták ezt a hatást, és a helyzet egyre csak romlik.

A Daniel mediterrán vihar okozta áradások utáni pusztítás a líbiai Dernában

Szélsőséges időjárás, veszélyeztetett gyerekek

A világban naponta átlagosan 20 ezer gyereknek kell elhagynia az otthonát a szélsőséges időjárás miatt. Ez óriási traumát jelent számukra.

19,7 millió gyermek áthelyezését az áradások okozták, elsősorban a nyári monszun idején

Csökkenne a távhő ára Magyarországon, főleg, ha hagynák

Megújuló energiaforrásokra kellene alapozni.

A helyi kezdeményezések mellett források is szükségesek a fenntartható távhőrendszerek kialakításához

Az internet az üvegházhatású gázok negyedik legnagyobb kibocsátója a világon

Jelenleg több mint négymilliárd ember használja aktívan, ez óriási mennyiségű energiafogyasztással jár az adatközpontokban, távközlési hálózatokban és felhasználói eszközökben.

Minél összetettebb egy webhely, annál több energiát igényel a betöltése

Újabb lehetőséget szalasztott el Magyarország, most a klímavédelemben

Magyarország frissített uniós energia- és klímatervéből is kimaradtak azok az elképzelések, amelyek forrásokat hozhatnának, javíthatnának a gazdaságon, csökkentenék függőségünket és növelhetnék az emberek jóllétét – fogalmaz több hazai zöld- és civil szervezet.

 A megújulókkal a lehetőségekhez képest kisebb mértékben tervez a kormány

Együtt fűtené a Dunát a két paksi blokk, ha tovább melegszik a folyó, egyre többször kell majd leállítani őket

Az atomenergia-termelést egyre inkább az olyan időjárásfüggő eszközök közé kellene sorolni, mint a szél- és a naperőműveket.

Csak 30 foknál hűvösebb Duna-víz-hőmérséklet mellett üzemelhetnek az atomerőművek

Eddig csak nyolc ország vált klímasemlegessé, még 90-nek kellene

Konkrét ütemtervek nélkül a célkitűzések hitelessége és sikeressége erősen kérdéses.

 A kisebb népességű, alacsony ipari termeléssel, nagyobb erdősültségű országok lettek nulla kibocsátásúak

Jönnek a 15 perces városok, ahol az ember áll a középpontban

Ki ne szeretne lakóhelyén kevesebb autót, könnyen elérhető alapvető szolgáltatásokat, parkokat, jó levegőjű környezetet. Ezt kínálja a 15 perces város koncepciója. Budapesten több városrész is jó adottságokkal rendelkezik.

A klímacélok is veszélybe kerültek Vlagyimir Putyin háborúja miatt

Az orosz-ukrán háború erőteljesen élénkíti a cseppfolyósított földgáz világszintű kereskedelmét, ami viszont mélyrehatóan aláássa a globális felmelegedés fékezésének közös céljait.

2030-ra az LNG-kínálat már a 2021-es orosz kivitel több mint duplájára nőhet

Az olvadó jéggel nem lehet alkudozni

Csak a két legalacsonyabb kibocsátású forgatókönyv esetén van esély arra, hogy megelőzzük a hóval és jéggel borított területek átbillenését. Ezért azonnali kibocsátás-csökkentésre van szükség.

Zuhanó jéghegy Patagónia egyik legnagyobb gleccsere, Perito Moreno a Las Glaciares Nemzeti Parkban, Argentínában

Búcsút mondhatunk a homokos strandoknak

Európa partjainak már ma 27-40 százaléka folyamatosan pusztul a nem megfelelő üledékutánpótlás és a túlzott beépítettség miatt, amire az egyre emelkedő tengerszint és gyakoribb heves viharok még inkább ráerősítenek. 

Veszélyes, de szükséges, a harmadfokú hőségriasztás mellett az UV-B sugárzás elérheti az extrém szintet országszerte

Az ultraibolya sugárzásnak káros egészségügyi hatásai is vannak, de a D-vitamin szintézise miatt nélkülözhetetlen.

Erős sugárzás esetén lehetőleg viseljünk napszemüveget és szalmakalapot

Csigalassú hatékonyságnövelés

Míg az ukrajnai háború árnyékában Brüsszel energiahatékonysági terveit is rakétasebességbe kapcsolja, a magyar kormány intézkedései alig érzékelhetők.

Képünk illusztráció
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang