2022-ben a három legélhetőbb város a világon Bécs, Koppenhága, valamint megosztott harmadikként Zürich és Calgary lett. A fenti városok közös jellemzője, hogy nem sokmilliós óriástelepülések, tiszták, és sok bennük a zöldterület. Magyarországon is végeztek hasonló rangsorolást: az egészségügyet, a lakosság képzettségét, a foglalkoztatást és az ingázási mutatószámokat vették számításba. 2020-ban Budapest három kerülete került a dobogóra: az I., az V. és a XII. A fővárosi kerületeken kívül Eger és Veszprém került be a top 10-be (rendre a 6. és a 9. hely), az agglomerációból pedig Budaörs és Szentendre jutott a legélhetőbb húsz város közé – foglalta össze Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Másfélfok.hu-n megjelent írásában.
De mitől lesz egy város élhető? A közlekedés emberléptékűvé tétele és az autózás kiváltása kulcsfontosságú: az lenne az ideális, ha minden, amire hétköznapjaink során szükségünk van (munka, ügyintézés, oktatás, vásárlás, egészségügy, szórakozás, kultúra), elérhető lenne egy 15 perces sétával vagy biciklizéssel. Ez a városforma elsősorban a saját jóllétünk, de az éghajlat szempontjából is előnyös, és nem a mobilitás korlátozásáról szól. A francia-kolumbiai Carlos Moreno tudós 15 perces város elnevezésű koncepciójának lényege, hogy minél kevesebbet kelljen a városon belül utazni, és a település tervezésekor ne az autó álljon a központban, hanem az ember. A 15 perces városokat alapvetően hét pillér jellemzi:
Közelség: a lakosok legfeljebb 15 perces sétával vagy biciklizéssel elérik az alábbi hat, alapvetően fontos dolgot: otthon, munka, kereskedelem, egészségügy, oktatás és szórakozás.
Sűrűség: a napi szükségletekhez megfelelő hozzáférésük van a lakosoknak saját autó nélkül.
Diverzitás: olyan közösségek jönnek létre, amelyek különböző kultúrákat, etnikumokat és gazdasági/szociális osztályokat foglalnak magukba. Az épületek és terek kihasználása is lehet változatos, többcélú: lakás, kereskedelem, rekreáció.
Digitalizáció: okosrendszerek, hatékonyabb víz- és áramhasználat.
Emberi skálájú várostervezés: a köztereket embereknek alakítják, nem autóknak parkolási céllal.
Csatlakozhatóság: tömegközlekedéssel el lehet jutni a szomszéd városrészbe, településre elkerülve az elszigetelődést, gettósodást.
Rugalmasság: többfunkciós épületek és terek.
A közlekedés átalakításában számos lehetőség rejlik, hogy élhetőbbé tegyünk egy várost. Az elmúlt években több nagyvárosban is autómentes övezeteket hoztak létre, ami a lég- és a zajszennyezés csökkenését is eredményezi. Kevesebb lett az autóút és a parkoló, helyettük több bicikliút és park létesült. Londonban például csúcsidőben a belvárosba való behajtásért a legtöbb járműnek fizetnie kell. Milánóban a covidlezárások ideje alatt jelentősen csökkent az autós-motoros forgalom és vele együtt a légszennyezés. Annak érdekében, hogy a lezárások feloldása után se térjen vissza az autóhasználat a korábbi szintre, a város 35 km-nyi utat alakított át biciklizés és gyaloglás céljából, valamint bevezette a 30 km/órás sebességkorlátozást. Ausztriában az úgynevezett KlimaTickettel többféle tömegközlekedési eszköz is igénybe vehető kedvező áron. Németországban az elmúlt nyáron vezették be a rendkívül olcsó (9 eurós) havi bérletet, szintén a tömegközlekedés használatának ösztönzésére.
Bécs több évben is elnyerte a legélhetőbb város címet. Tavaly egyeztettek a helyiekkel, hogy miként lehet a klímaváltozással szemben ellenállóbb a város, és a velük együtt kidolgozott projektek közül idén többet is terveznek megvalósítani. Ezek között szerepel például a zöldhomlokzatok növelése, klímanapok szervezése, parkok, gilisztahotel és rovarbarát rét létesítése, és ahol lehet, a betonfelületeket zöld területek váltják fel. Budapesten több városrész is jó „15 perces” adottságokkal rendelkezik,
ilyen például a Margit körút vagy a Bartók-negyed. Ez utóbbi terület az elmúlt időszakban élhető, 15 perces városrésszé fejlődött: autó nélkül, gyalogos közlekedéssel is elérhetők a mindennapi szükségletek és szolgáltatások.
Sokféle üzlet, kulturális program, kávézó és étterem áll rendelkezésére a lakosoknak, ráadásul rekreációra is van lehetőség.
A 15 perces városokat sem tekinthetjük azonban olyan csodaszernek, amely megoldja az éghajlatváltozás okozta nehézségeket. Az elsődleges kritika a koncepcióval szemben, hogy nem minden városban megvalósítható, hiszen az egyes városok különböző problémákkal küzdenek, például van, ahol nagyon szerteágazó a városszerkezet és merev a területrendezés. A skála, illetve fókusz sem egészen tiszta: a fogalom nevében város szerepel, de a megvalósíthatóság és a jellemzők inkább egy-egy kerületre utalnak, nem egy egész településre. Továbbá az elmélet nem minden esetben tudja kellőképpen figyelembe venni a biodiverzitás vagy az energiahatékonyság kérdését, a helyi kultúrát, örökséget, identitást sem.
