A karácsony előtti napok egyik legizgalmasabb, szinte mindenkit foglalkoztató kérdése, hogy vajon fehér lesz-e az ünnep. Egy 2018-ban készített, nem reprezentatív hazai felmérés szerint a válaszadók 88 százalékának ünnepi hangulatát pozitívan befolyásolja, ha karácsonykor esik a hó. Bár a népi emlékezet szerint gyerekkorunkban sokkal gyakoribb volt a fehér karácsony, a statisztika mást mutat: öt magyar nagyvárosra vonatkozó vizsgálat szerint 1901 és 2010 között a legtöbbször (28-szor) Szombathelyen esett a hó szentestén, míg a legkevesebbszer (nyolcszor) Szegeden – írja Kis Anna meteorológus a Másfélfok oldalon megjelent elemzésében.
A Copernicus oldalán elérhető interaktív térképen látható, hogy Európa egyes országaiban a különböző forgatókönyvek szerint hogyan fog alakulni a karácsonyi időszakban (december-január) a havazás gyakorisága a XXI. század során. Három forgatókönyvet tekinthetünk meg a 2020-2095 közötti évekre. Választhatjuk az optimista (2 Celsius-fok alatti átlaghőmérséklet-emelkedés 2100-ra), a közepes (3 Celsius-fok alatti) vagy az érdemi kibocsátáscsökkenéssel nem számoló, pesszimista változatot. Skandinávia északi régióiban 70 százalék feletti (de akár a 84 százalékot is elérheti) a havazás valószínűsíthető aránya a 2030-as időszakban mindhárom forgatókönyv akácfaesetén, azonban az évszázad végére a pesszimista forgatókönyv szerint egyik régióban sem emelkedik 60 százalék fölé ez az arány. A dél-európai régiókban viszont általában nem haladja meg az 5 százalékot a havazás aránya már a vizsgált időszak elején sem, de az évszázad végére ennek fokozódása várható.
Közép-Európában a vizsgált időszak első felében még nincs igazán különbség az egyes forgatókönyvek között, azonban az évszázad végén az optimista verzió szerint régiótól függően 20-30 százalék lehet a havazás aránya a teljes csapadékból, a közepes alapján azonban csak 5-15 százalék. Magyarországon belül nyolc régióra vonatkozóan külön-külön is megtekinthetjük a szimulációk eredményeit. A havazás arányának változása a pesszimista forgatókönyv esetén mutatja a legnagyobb mértékű csökkenést. Az évszázad elején jellemzően 10-40 százalék között alakul a decemberi-januári havazás aránya a teljes csapadékhoz viszonyítva, és a régiók között nem jelentős a különbség. A XXI. század közepére viszont mind a nyolc régióban a havazás arányának 30 százalék alá esése valószínűsíthető, és a 2090-es évekre ennek további jelentős csökkenése várható. A pesszimista forgatókönyv szerint 10 százalék alá esik a hó aránya a csapadékból.
Az optimista szcenárió esetén az évszázad középső időszakára valószínűsíthető legnagyobb mértékben, hogy a havazást egyre inkább felváltja az eső a két téli hónapban. Azonban körülbelül a 2080-as évektől ismét a havazás arányának növekedésére számíthatunk.
Az érdemi kibocsátás-csökkentés elmaradását feltételező forgatókönyv szerint a legtöbb régióban a 2060-as évektől kezdődően a havazás aránya a két téli hónapban csökken, és az évszázad végére ez egyre erőteljesebbé válik, azaz egyre több lesz az eső. Pest régiójában figyelhető meg a leghosszabb ideig a havazás magasabb aránya, de az évszázad végére itt is 7 százalék alá esik a hó részesedése a teljes csapadékmennyiségből a modellek szerint. A legnagyobb mértékű csökkenés (20 százalék) az északi régiókban valószínűsíthető, ahol a kiindulási értékek is magasabbak voltak. A pesszimista forgatókönyvet tekintő becslések alapján a 2090-es évek végére a decemberi és januári csapadék kevesebb mint 5 százaléka hullik majd hó formájában a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön.
A klímaváltozás következtében a havazást tehát többször esőzés válthatja fel a téli hónapokban a következő évtizedekben, ennek azonban nem csak esztétikai következményei lesznek. Ez a folyamat ugyanis tovább erősítheti a globális felmelegedést, hiszen a hónak jelentős a sugárzás-visszaverő képessége. A növényzet szintén megérezheti a hó hiányát (a hótakaró hőszigetelő szerepet is betölt), ez pedig a mezőgazdasági terméshozamokra is hatással lehet. A hónak víztároló szerepe is van: ha kevesebb a hó, akkor az olvadási folyamat során kevesebb lesz a víz is, ami így az árvizek előfordulásának az idejét is módosíthatja. Továbbá a szezonális hótakaró hiánya ugyancsak negatív hatást gyakorol a téli turizmusra, amit már most is tapasztalhatnak egyes síterepeken.
