A kormány szerint környezetkárosító tevékenység folyik, amit be kell fejeznie a cégnek.
A kezdeményezés ismét reflektorfénybe helyezte a mormotanap hagyományát, vitát nyitva arról, hogy a több évtizedes esemény mennyiben egyeztethető össze az állatvédelmi szempontokkal.
Egyre gyakrabban gázolják el autók vagy támadják meg kóbor kutyák a Chiloé-szigetvilág bozótos vidékein élő állatokat. A természetvédők egy „pudutörvény” megalkotását javasolják.
Mind az élő szervezetekre, mind az emberekre veszélyt jelentenek ezek a vegyszerek.
Dankasirályból észleltek a legtöbbet, viharsirályok még nem mutatkoztak nagy számban. Ritkább fajok is feltűntek.
Miközben Mary vidáman csutakolta magát, Anchali különféle módokon próbálta szabotálni, hogy folyjon a víz.
Az átlaghőmérséklet a Dunántúl keleti részén és az Alföld déli felén nagy területen meghaladta a 25 fokot, de kisebb körzetekben még a 26 fokot is elérte.
Korábban ugyanezeket a példányokat láthatták Miskolc mellett, Jávorkút környéken.
Egy videó tanúsága szerint az állat nem tart az embertől, nem reagál a kiáltozásra, csak az autó oldalának csapkodása késztette végül távozásra.
A felmelegedés miatt az Indiában a hőhullámok egyre hosszabbak, intenzívebbek és gyakoribbak. Pakisztánban éjszaka sem megy le a hőmérséklet 32 fok alá. Az USÁ-ban előrejelző szolgálatot javasonak a szakértők, hogy megelőzzék a több ezer várható halálesetet.
Vélhetően tudatosan csinálta, bár más egyedeknél még nem tapasztaltak ilyet.
A tizenhárom centis mélyedésben már több kerék is tönkrement.
Alaposan kitervelte az akciót, de az amerikai határőrök ügyesebbek voltak nála.
Egyelőre inkább csak a szavak szintjén tapasztalhatjuk, hogy a nagy szennyező országok komolyan veszik a kitűzött klímacélokat. Az intézkedéseik ugyanis édeskevesek a globális felmelegedés megfékezésére.
A faj Európai Unióban élő állományának több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel.
Modellszimulációk alapján Európában egyre kevesebb havazás várható a következő évtizedekben, helyette télen is esőt kapunk majd.
Ahogy növekszik az átlaghőmérséklet, úgy lesz egyre több nagy mennyiségű csapadékot hozó esőzés. Idén már több országban tapasztalták ezt a hatást, és a helyzet egyre csak romlik.
A tankerületeket arra kérik, mérjék fel, hogy az egyes iskolák udvarain, környezetében hol és mennyi olyan helyszín van az országban, ahol fákat lehet ültetni.
November 10-ig bezárták az iskolákat, a következő hétre pedig közlekedési korlátozásokat jelentettek be.
A fatelepítés napjára csemetéket is biztosítanak.
Használt, de jó minőségű holmiktól lehet búcsút venni Veszprémben a nemrég átadott, első hazai cserebereponton. Viszonzásul mi is ingyenesen válogathatunk a kínálatból.
Bár december 31-től uniós elvárás az elkülönített gyűjtés és újrafeldolgozás, de jogszabály hiányában egyelőre nem tudni, hogyan fogja Magyarország végrehajtani ezt az irányelvet.
Jelenleg a nyílt tengerek kevesebb mint 1 százalékát védik megfelelően.
A kiszivárgott tervezetben, az eddigi ígéretek ellenére, nem szerepel a mindennapi fogyasztási cikkekben használt összes veszélyes anyag betiltása a legfontosabbak kivételével.
Az Ilex de Pernambucót egy olyan nagyvárosi övezetben találták meg, amelyben 6 millióan élnek.
Panaszkodunk a hőségre, de ha továbbra sem vesszük komolyan a globális felmelegedés elleni küzdelmet, akkor pár év múlva nosztalgiázva gondolhatunk vissza ezekre a „hűvös” nyarakra.
Mivel a mosómedve invazív faj, akár a hazai őshonos állatfajokra is veszélyt jelenthetnek.
2016-os csúcs dőlt meg.
A spanyol nyarakhoz immár ugyanúgy hozzátartozik az erdőtűzszezon, mint az extrém hőség. Máshol áradások pusztítanak.
Az Egyesült Államok Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatalának (NOAA) szerdai közlése szerint július 4. volt az eddigi legforróbb nap a világon a mérések kezdete óta, megdöntve ezzel az előző napra, július 3-ra rögzített rekordot.
