A Greenpeace új tanulmánya az óceánjaink állapotát tükröző friss adatok mellett egy ütemtervet is tartalmaz arról, hogyan lehet 2030-ig a világ tengereinek 30 százalékát védetté nyilvánítani az óceánvédelmi egyezmény alapján, amelyről márciusban állapodtak meg a világ vezetői.
2018 és 2022 között 8,5 százalékkal, csaknem 8,5 millió órára nőtt a nyílt vizeinken halászati tevékenységgel töltött idő, ráadásul ez a szám a megóvandó területeken is 22,5 százalékkal nagyobb, mint korábban. A tendenciák tehát azt mutatják, hogy a valóságban épp az ellenkezője történik, mint amit az óceánvédelmi egyezményben meghatároztak. A jelentés kiemeli, hogy az óceánok felmelegedése, elsavasodása, szennyezése egyre nagyobb terhet ró a tenger élővilágára és világossá teszi, hogy a politikusoknak azonnal cselekedniük kell.
Chris Thorne, a Greenpeace tengervédelmi kampányának munkatársa elmondta: ,,Az egyezmény hatékony eszköz, de csak akkor, ha a kormányok sürgősen ratifikálják és ezzel működőképessé teszik. Emellett ki kell jelölniük a védett területeket, ahol helyreállhat és gyarapodhat a tengeri élővilág.” A Greenpeace három konkrét nyílt tengeri területet javasol elsőként védetté nyilvánítani: a Csendes-óceán északnyugati részén található Emperor-fenékhegyvidéket, a Sargasso-tengert és az Ausztrália és Új-Zéland közötti Lord Howe-hát.
Jelenleg a nyílt tengerek kevesebb mint 1 százalékát védik megfelelően, és ahhoz, hogy 2030-ra a világ óceánjainak 30 százaléka védett legyen, évente körülbelül 11 millió négyzetkilométernyi tengeri területet kell megóvni a pusztítástól.
