Azokban a kedden közzétett dokumentumokban, amelyek az Európai Bizottság (EB) 2024-es munkatervezetét tartalmazzák, a Guardian újságírói nem látták nyomát azoknak az ígéreteknek, amelyeket korábban a Bizottság már körvonalazott a kemikáliákkal és más környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban. Ezek közé tartozik a mindennapi fogyasztási cikkekben használt veszélyes vegyszerek betiltása, a mérgező anyagok Európán kívüli országokba való exportálásának tilalma, és a ketreces állattartás betiltása. De nincs szó a fenntartható élelmiszer-termelésről sem, amit korábban az EB az európai mezőgazdaság zászlóshajójának nevezett. A tervezet egyébként a jövő júniusban esedékes EU-s parlamenti választások - amelyek a bizottság összetételét is megváltoztatják - előtti utolsó hónapok tennivalóit tartalmazza. Bár ebben szerepel egy szélenergia-csomag, a 2040-ig szóló klímacélkitűzés megtárgyalása, és egy klímaadaptációs csomag is, de a környezetvédők csalódottak.
“Az Európai Bizottság becsapta az európai polgárokat, nem törődik a kémiai szennyezéssel, a vegyipar rövidtávú érdekeit fontosabbnak tartotta az emberekénél. Tisztán látszik, hogy az ipar profitja fontosabb ennek a bizottságnak, mint az emberek egészsége. Az Európai Zöld Megállapodást (az EU 2050-ig szóló környezetvédelmi tervei - a szerk.) az Európai Méreg Megállapodás váltotta fel” - mondta Tatiana Santos, az Európai Környezetvédelmi Hivatal vegyipari politikájának vezetője.
2020-ban az EU kiadott egy vegyszer-stratégiáját, amely a legkárosabb kemikáliák betiltására szólított fel, és csak ott engedélyezve használatukat, ahol alapvetően megkerülhetetlenek. Ezek között ott voltak a PFAS-k, az örök - gyakorlatilag soha le nem bomló - vegyszerek is. Ez több ezer veszélyes anyag kivonását jelentette volna a piacról. Egyelőre nem tudni, hogy a javaslatokat eltemették-e, vagy csak jegelik. “Nem meglepő, hogy a REACH, (az 2007-ben kialakított EU-s vegyianyag-politika - a szerk.) felülvizsgálata nem jelenik meg a tervezetben, de ez nem jelenti azt, hogy a bizottsági tagok később nem emelhetik be a munkamenetükbe” - nyilatkozta egy EU-s tisztviselő a Guardiannak.
Az Euractiv cikke alaposan elemzi, mi történt a REACH-ben meghatározott elvekkel. Az, hogy az abban foglalt irányokat megújítják, már 2020-ban felmerült, az Európai Bizottság vegyianyag politikájának részeként, amely egy mérgező anyagoktól mentes környezetben a fentarthathatóságot tűzte ki célul. A felülvizsgálat késlekedése az iparágban jelentkező, növekvő nehézségek közepette mindmáig folyik. A német vegyipari óriás, a BASF például bejelentette, hogy egy új stratégia továbbra is visszavetné európai működését a növekvő energiaáraknak és a zöld megfontolásoknak köszönhetően. A vegyipari, műanyag és műtrágya termékek 10 százalékát adják a német exportnak, de a cégek 25 százalékának esett a termelése. “Örülünk, hogy nincs új dátuma a REACH-nek. Ezt úgy értelmezzük, hogy ebben a ciklusban már nem is kerül napirendre” - mondta a német Peter Liese, az Európai Néppárt képviselője egy sajtótájékoztatón. Maroš Šefčovič, a Bizottság új elnökhelyettese - akinek egyik feladata, hogy a szervezet munkáját az Európai Zöld Megállapodás mentén vezesse - úgy nyilatkozott, hogy az előkészületi munkák a REACH-en folytatódnak, ha készen lesznek vele előterjesztik.
Érzékeny kérdés a REACH Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság számára is, akit képviselőjelöltek azzal vádolnak, hogy német konzervatív politikusok kegyeit keresi, amikor késlelteti a REACH megújítását. A német kormányban a vegyipari ágazat nehézségei ugyanis a legnagyobb riadalmat keltették, és a jelöltek attól félnek a jövő júniusi választások előtt Leyen már nem fog a felülvizsgálattal előbbre lépni.
PFAS
A PFAS felhalmozódik a természetben és szervezetünkben, ahol károsíthatják az endokrint, az immunrendszert és a reproduktív rendszert. Az anyagok lebomlása több ezer évig vagy tovább is tarthat, egészségügyi költségeiket pedig évi 52-84 milliárd euróra (45-73 milliárd fontra) becsülik. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a világ új rákos megbetegedésének csaknem 23 százaléka Európában fordul elő, annak ellenére, hogy a világ népességének mindössze 6 százalékát teszik ki, részben "egyes gyógyszereknek, szennyező anyagoknak és más foglalkozási és környezeti rákkeltő anyagoknak való krónikus kitettség miatt" .
