Nem elegendőek a jelenlegi, fokozatos változtatások a 2050-re kitűzött globális nettó zéró kibocsátás eléréséhez. A legnagyobb kibocsátó nemzetek közül ugyan több is növelte a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzéseit, és a megújuló energia előállítása is növekszik világszerte, de sok még a tennivaló – állapítja meg a KPMG Net Zero Readiness Report (Nettó nulla készenléti jelentés) 2023-as jelentése, amely 24 ország felkészültségét kutatja éghajlatváltozási szakértőkkel készített interjúk alapján. A szakemberek olyan, az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban mérték fel a globális tendenciákat, mint például a villamosenergia-ipar, a közlekedés, az olaj- és gázipar, valamint a mezőgazdaság.
A jelentés országonként mutatja be, hogy az egyes gazdasági ágazatok hogyan járulnak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátáshoz, és ezek az arányok mennyit változtak 2005 és 2022 között, mind ágazatonként, mind a gazdaság egészét tekintve.
A tanulmány szerint még az egyes országok fokozott erőfeszítései ellenére is sokkal több intézkedésre van szükség ahhoz, hogy a világ kibocsátási pályája tovább csökkenjen, és elkerüljük az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásait. Az érdemi előrelépést akadályozza az ellenállás az olyan intézkedésekkel szemben, amelyek jelentős további költségekkel terhelik a lakosság megélhetését. A gyorsan növekvő gazdaságokban a szintén gyorsan növekvő energiaigény ösztönzi mind az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, mind a fosszilis tüzelőanyagokból történő energiatermelésbe való beruházásokat.
A KPMG kutatása szerint a különböző ágazatokban elért haladás sem egyforma. Az elektromos meghajtású járművek részesedésének jelentős növekedése persze globális sikertörténet, a nemzetközi légi közlekedési és hajózási ágazatban azonban a változás üteme lényegesen lassabb, és a 2050-re kitűzött nettó nullára vonatkozó cél elérése a fenntartható repülőgép-üzemanyagok gyártásának növekedésétől, valamint kormányzati ösztönzőktől függ.
A legnagyobb kibocsátók Kína, az Egyesült Államok és India, a 2021-es adatok szerint ez a három ország felel a globális kibocsátás 52 százalékáért, egyúttal ezek a legnépesebb országok is. Kína jelenleg az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátója. Az ország folyamatos gazdasági növekedése a szénfogyasztás rövid távú növekedését támogatja, a szén-dioxid-semlegesség eléréséhez tehát Kína széngazdálkodásának mélyreható átalakítására lesz szükség. A szén továbbra is Kína legfontosabb tüzelőanyaga, amelynek a felhasználása a 2021-es kormányzati tervek szerint 2025-ig folyamatosan fog növekedni, és csak ezután kezd csökkenni. Kína nemzeti szén-dioxid-kibocsátási rendszert indított útjára 2021-ben. Ez a világ legnagyobb online szén-dioxid-piaca, amely egyelőre csupán az energiatermelési ágazatot fedi le. A kormány tervei szerint a rendszert nyolc fő iparágra terjesztik ki, és 2017 után újraindítják a Chinese Certified Emission Reduction (Kínai hitelesített kibocsátás-csökkentés) rendszert, amely pénzügyi ösztönzőket biztosít a kibocsátás csökkentésére – erre a regisztráció már tavaly októberben elindult.
Az Amerikai Egyesült Államok történetében 2022 volt az első olyan év, amikor a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés meghaladta a szénen alapuló termelést. Az innováció terén elért jelentős eredményekkel az USÁ-nak jó esélye van arra, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás élére kerüljön, de ezt még számos tényező befolyásolhatja.
India energiafogyasztása 2000 óta a duplájára nőtt. Az országnak gazdasági és környezetvédelmi motivációi is vannak, hogy megváltoztassa az energiamixét, bár a nettó zéró kibocsátást számításaik szerint csak 2070-re tudják elérni. 2021-ben a miniszterelnök az energiafüggetlenség elérését tűzte ki célul 2047-ig, ekkor van az ország nemzeti függetlenségének századik évfordulója. Ez magában foglalná a hidrogén előállításának és felhasználásának sokkal nagyobb mértékű növelését és az elektromos járművek nagyobb arányát is. 2022 februárjában a kormány bejelentette, hogy az országot a zöld hidrogén termelésének és exportjának egyik élharcosává tennék. A mezőgazdaság komoly kihívást jelenthet az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentése során. A műtrágya államilag támogatott, ami ösztönözheti a túlzott felhasználást, és ugyancsak nehéz csökkenteni a tejelő állattartásból származó metánkibocsátást. Ez az az ágazat, amelynek a szén-dioxid-mentesítése valószínűleg a legtöbb időt fogja igénybe venni.
Követendő példákat is említ a KPMG tanulmánya, ilyen többek között Norvégia és Svédország. Norvégia világelső a dekarbonizációs erőfeszítésekben. Szinte a teljes áramszükségletét vízenergiából állítja elő, a legtöbb otthonban ezt használják. Emellett élen jár az elektromos járművek bevezetésében is: tavaly minden három eladott gépjárműből kettő már elektromos volt, és a tervek szerint 2025-re megszűnik a fosszilis üzemanyag-meghajtású új autók értékesítése. A 2021-ben megválasztott kormány azonban inkább fejleszti, mint leépíti az ország gazdaságilag kulcsfontosságú olaj- és gázkitermelését. Januárban például rekordszámú területet ajánlott fel az északi-sarkvidéki felségvizeken olaj- és gázfeltárásra. A kihívások ellenére Norvégiában a társadalom továbbra is széles körben támogatja a szén-dioxid-mentesítést, beleértve a vállalatok által elfogadott szabványokat, terveket és célokat, és ez segíti majd az átállást a nettó nulla kibocsátásra. Az ország jogilag kötelező érvényű célt tűzött ki, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást, de a cél az, hogy kibocsátásainak kompenzálásával már 2030-ban szén-dioxid-semlegessé váljon, többek között az EU-val kötött megállapodás révén, amely szerint részt vesz a kibocsátás-kereskedelmi rendszerében annak ellenére, hogy nem tagja az EU-nak.
Svédország évtizedek óta éllovas a fenntarthatóság terén, a villamos energia több mint 90 százaléka alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból, elsősorban víz- és nukleáris energiából származik. A közlekedés szén-dioxid-mentesítése komoly kihívás, mivel a közlekedéshez a közúti és a vasúti árufuvarozást is igénybe kell venni. Svédországban számos vállalat gyárt elektromos teherautókat, és akkumulátorokat is fejlesztenek. Tavaly májusban bejelentették, hogy állandó „dinamikus töltést” létesítenek az E20-as autópályán közlekedő járművek feltöltésére 2025-ig, és a tervek szerint ezt további 3000 kilométernyi úton vezetik be 2045-ig.
