Miközben a világ egyre melegszik, a vállalatok növelik a kőolajkitermelést, az ebből származó hasznuk egyre növekszik

Ma már egyetemes a tudományos meggyőződés, hogy a fosszilis üzemanyagok égetése növeli a globális felmelegedést. Az olajtársaságok mégis növelik a termelést, a profitjuk pedig egyre nagyobb.

Jönnek az európai hőhullámok, több tízezer milliárd forintra is rúghat majd a kár

Nyugat-Európa szerte kórházakban leállt légkondicionáló berendezések, túlhevült informatikai rendszerek, a hűtővíz hiánya miatt leállított atomreaktorok – és ezek csak az elmúlt napok hőséghullámainak látható jelei. Mögöttük komolyabb gondok bújnak meg.

A klímatagadás ára

Ürge-Vorsatz Diána: Addig kell megoldásokról beszélni, amíg léteznek

Ürge-Vorsatz Diána karrierje az asztrofizikától indult, Berkeleyben doktorált, ma pedig a klímatudomány legbefolyásosabb nemzetközi fórumának, a Nobel-békedíjas IPCC-nek az alelnöke. A CEU professzora szerint a cél nem az, hogy kevesebbet vagy rosszabbul éljünk, hanem az, hogy ugyanazt az életminőséget – vagy akár egy jobbat – sokkal kisebb energia- és erőforrás-felhasználással érjük el. Nézetei több ponton gyökeresen eltérnek Gelencsér András akadémikus légkörkémikusétól, aki szerint a zöld narratíva illúziókkal táplálja az embereket. Boldogkői Zsolt professzor arról is kérdezte interjúalanyát, mi adhat reményt akkor, amikor mások már csak akadályokat látnak.

Tavak nélkül

A rendkívüli melegben többen meghaltak Indiában

Az 1,4 milliárd lakosú dél-ázsiai ország több városában a hőmérséklet a meghaladta a 45 Celsius-fokot.

A növekedés határai – Van-e esély a civilizációnk fennmaradására?

A klímaváltozásról szóló közbeszéd többnyire a felmelegedésre és az energiakérdésre összpontosít, miközben a válság ennél összetettebb: a természeti erőforrások kimerülése, a nyersanyagfüggőség és a fogyasztás határainak kérdése is ide tartozik. Gelencsér Andrással arról beszélgettünk, mennyiben fenntartható a mai gazdasági és technológiai modell, milyen tévhitek élnek a zöld átmenetről, és milyen társadalmi következményei lehetnek annak, ha a valós problémákkal továbbra sem nézünk szembe. A légkörkutató akadémikus, a Pannon Egyetem egyetemi tanárának víziója szerint a környezeti, energia- és nyersanyagválság valójában ugyanannak a civilizációs krízisnek a különböző arcai.

Valószínűleg esőben indultak el a honfoglaló magyarok, és olyan fitten érkeztek a Kárpát-medencébe, hogy a hódítás szinte biztos siker volt

Hogyan befolyásolja az éghajlat és a természeti környezet változása az emberiség történelmét? Klímatörténeti szempontból mit tudunk a népvándorlás időszakáról, illetve a honfoglalást megelőző korszakról? Kérdéseinkre Rácz Lajos, klímatörténész, a Szegedi Tudományegyetem JGYPK Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézetének intézetvezető egyetemi tanára válaszolt.

Jogunk van a fenntarthatatlan élethez, de már nemcsak az unokáink életével, hanem a saját nyugdíjaséveinkkel is játszunk

Ami a globális felmelegedést illeti, egyén és a társadalom felelőssége megkerülhetetlen. Újra kell gondolnunk, mit értsünk jóllét alatt.

Veszélyeztetett fajok az izlandi menüsoron

Az évszádos tradíciók, vagy egy faj megmentése fontosabb? Újra tudjuk-e gondolni helyünket a világban, mielőtt még egy faj tűnik el nyomtalanul? Izlandon jártam, ahol közelről figyelhettem meg a csodálatos atlanti lundákat, amiket sokan most is inkább csak a tányérjukon látnának. A lundáknak még van esélye, ha Izland egyes természeti kincseinek már nem is. Néhány hete beomlott és így az óceáné lett az egyik legismertebb partszakasz, többé már nem látogathatók a híres bazaltoszlopok.

Marosán György: Van-e még esély a puha landolásra?

Miközben a tudomány félreérthetetlenül jelezi a közeledő „véget”, a jövő alakulását leginkább befolyásolni képes politikai és gazdasági elit – egyéni érdekei által vezetve – halogatja a beavatkozást. 

Nem süllyedünk, mi így úszunk

Lecke a fenntarthatóságról

Fiatalok delegációja mehetett ki a Magyar Természetvédők Szövetségével (MTVSZ) a spanyolországi Sevillába, az ENSZ negyedik fejlesztésfinanszírozási konferenciájára (Fourth International Conference on Financing for Development – FfD4), hogy megoszthassák gondolataikat a környezetvédelem és a klímaváltozás kapcsán a döntéshozókkal. A konferencia sikeresen lezajlott, bár sokak szerint nem volt igazán eredményes.

„Az épületeknek nemcsak funkciójuk, jelentésük is van”

Vajon melyek napjaink legfontosabb építészeti trendjei, és egyáltalán kijelenthető az, hogy léteznek manapság fő irányzatok? Illetve hogyan alakít át egy építmény vagy épület egy közteret? A kérdésekre a 2016-ban indult, Paradigma Ariadné nevű építésziroda három alapítója, Smiló Dávid, Molnár Szabolcs és Csóka Attila Róbert adott választ, akik a saját innovatív projektjeiből is hoztak példákat.

25-30 fok a sarkvidéken: évtizedek óta nem látott hőhullám sújtja Észak-Európát

Az északi országokban hetek óta tart a példátlan hőhullám, 1961 óta ez a valaha mért leghosszabb forró periódus.

Magyarország kiszáradása már nem természeti, hanem biztonságpolitikai probléma

A következő évtizedekben Kazahsztán és Szibéria időjárása együtt vár Magyarországra – hívta fel a figyelmet a Népszava környezetvédelmi podcastje, az Eddig minden rendben friss adásában Vasárus Gábor geográfus.

Kiégett bolygó a gyerekek öröksége

Riasztónak látják a jövőt a fiatalok, ha klímaváltozás a szempontjából kell megítélniük a következő évtizedeket. A veszélyt valósnak, de a rendelkezésükre álló információt szegényesnek vélik, ezért a megoldási lehetőségeket sem látják tisztán. Lesújtó eredmények jöttek ki az UNICEF Magyarország és a Fenntarthatósági Témahét közös kutatása során. A világszervezet fiatal nagykövete, Nagy Dimitra Anna beszélt lapunknak korosztálya aggályairól.

Rekordméretű pusztulást szenvedtek el tavaly a világ trópusi őserdői

Az elpusztult trópusi őserdők nagysága tavaly elérte a 6,7 millió hektárt, ami 80 százalékkal több, mint 2023-ban.

Korallzátonyok végveszélyben

A tengeri élővilágra is végzetes következményekkel jár a klímaváltozás. A probléma jóval komplexebb annál, semhogy szemet hunyhatnánk felette.

Aszályvédelmi Operatív Törzset hozott létre az Orbán-kormány

Idén aszályos év lesz, ezzel kell hát megbirkóznunk – mondta a miniszterelnök. 

Donald Trump kirúgta a klímajelentésen dolgozó kutatókat

A döntés csaknem 400 tudóst érint, és lehetővé teszi, hogy az amerikai kormányzat jóval szkeptikusabb álláspontot képviseljen a klímatudományban.

Allergia, hőség, új kórokozók

A hőmérséklet folyamatos emelkedése nagyon megterhelő a szív és keringési rendszer számára, de ellátási válságot is okozhat, ha nem vesszük komolyan.

A Mount Kenya Nemzeti Park

Vadregényes erdőben, csillagos ég alatt

Hajnal József Zoltán fotográfus a budai Kamaraerdőn nőtt fel, ott minden bokrot, fát ismer, négy éve pedig Pest túloldalán járja a határt, Üllő, Monor és Vasad között, hogy őzeket, szarvasokat, rókát, borzot, sakált, mindenféle erdei vadat, madarat figyeljen meg és képeket készítsen róluk a lehető legközelebbről. Egy kora tavaszi délután, picit szemerkélő esőben elkísértük őt egy hosszú erdei sétára, közben Bambikat is láttunk, és az állatok is figyeltek bennünket. Jó előre jelezték egymásnak a jöttünket, így szétspricceltek, mielőtt még a fotós lencsevégre kaphatta volna őket. Sebaj, egy különleges fotót elkészíteni olykor két hétbe is beletelik, a természetfotós legfőbb erénye a csaknem hangtalan léptek mellett a végtelen türelem.

És az óceánjárókat mi hajtja majd?

Friss megállapítás, hogy Földünk légkörének immár mintegy 1,5 Celsius fokkal magasabb az átlaghőmérséklete, mint az ipari forradalom kezdetekor, azaz körülbelül kétszáz évvel ezelőtt volt. Reális-e a klímaveszély? Minden bizonnyal, sőt, nagy valószínűséggel igen a válasz.

Huszár András: Ha rosszul alkalmazkodunk a klímaváltozáshoz, még ronthatunk is a helyzetünkön

Klímasemlegesnek lenni nem elég. Itt a Népszava zöldkritikus podcastje, az Eddig minden rendben friss adása.

Az EU tagállamok lakóinak kevesebb, mint 40 százaléka érzi úgy, hogy jól felkészült a klímakatasztrófák estére

Az EU lakosainak mindössze kilenc százaléka tud arról, hogy városának, régiójának, országának van-e vészhelyzeti forgatókönyve szélsőséges időjárás esetére. 

Túl meleg van a békéhez

A fiatalok sem értenek egyet a klímatörvénnyel, mert azokra tolná a drasztikus társadalmi-gazdasági változások terhét, akik 2030 után lesznek családfenntartók

A 2020-as magyar klímatörvény elégtelen vállalásaira, hiányosságaira, az ebben foglalt generációs igazságtalanságokra hívta fel a figyelmet az Alkotmánybírósághoz eljuttatott beadványában a Magyar Természetvédők Szövetsége. A jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedésünk órája már ketyeg, és ha mi nem teszünk eleget a változásért, a természet fogja ezt kikényszeríteni – fogalmazta meg a Visszhangnak az MTVSZ társelnöke, Farkas István Tamás.

A V4 országai közül a magyarokat érdekli leginkább a klímaváltozás, de jellemzően az államtól várják a feltételek biztosítását

 Nehezen változtatunk – derül ki a 21 Kutatóközpont felméréséből.