Túl meleg van a békéhez

A fiatalok sem értenek egyet a klímatörvénnyel, mert azokra tolná a drasztikus társadalmi-gazdasági változások terhét, akik 2030 után lesznek családfenntartók

A 2020-as magyar klímatörvény elégtelen vállalásaira, hiányosságaira, az ebben foglalt generációs igazságtalanságokra hívta fel a figyelmet az Alkotmánybírósághoz eljuttatott beadványában a Magyar Természetvédők Szövetsége. A jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedésünk órája már ketyeg, és ha mi nem teszünk eleget a változásért, a természet fogja ezt kikényszeríteni – fogalmazta meg a Visszhangnak az MTVSZ társelnöke, Farkas István Tamás.

A V4 országai közül a magyarokat érdekli leginkább a klímaváltozás, de jellemzően az államtól várják a feltételek biztosítását

 Nehezen változtatunk – derül ki a 21 Kutatóközpont felméréséből. 

Trump, a Szuverén

Medián: a magyarok 85 százaléka fél az egészségügy romlásától, sokan gazdasági válságtól tartanak

Nyolcvanhat százaléknyian a szeretteik esetleges elvesztése miatt aggódnak. A kormánypártiak körében a világháború a második, az illegális migránsoktól való félelem a harmadik helyre került.

Vagy leállítjuk a növekedést, vagy összeomlunk

A civilizáció esélyei attól függenek, hogy sikerül-e a gazdasági növekedést és a népességrobbanást lefékezni – állítja Pogátsa Zoltán. A közgazdász, szociológus szerint a Föld eltartóképességét már az 1970-es években meghaladtuk, napjainkban 1,7-1,8 bolygónyit kapacitást használunk fel. Az egyik legsürgetőbb feladatnak azt tartja, hogy az agrárgazdaság minél hamarább reagáljon a megváltozott éghajlati körülményekre.

Nehéz átlátni, mi történik az időjárással, egyelőre semmi nem fékezi a változást

Rekordmeleg nyár, rekordhideg ősz, aszály után özönvíz – nehéz átlátni, mi történik az időjárással. Pedig az anomáliák világos mintázatba rendeződnek, a trendek melegedést mutatnak, miközben nő az időjárási szélsőségek gyakorisága, és egyelőre semmi sem fékezi a változást. Magyarországon a rendszeres aszályok évi átlagban annyi kárt okoznak, mint az átlagosan tízévente jelentkező nagy árvizek.

Küzd a tudomány az egységsugarú szuverenisták ellen, és van gyertya, amelyik hamarabb fog a körmünkre égni a klímaváltozásnál

Tíz éve, vagyis a klímatagadó és víruskétkedő szélsőjobboldal világméretű bűvészkedése előtt és a felvilágosodás reménykeltő évszázadai után még általánosan elfogadott volt az a természettudományos nézet, hogy a Föld nevű bolygó sem a nyolcmilliárdosra hízott emberiséget, sem az erőforrások rendületlen elégetését nem fogja szótlanul tűrni. És a „szavában” nem lesz semmi megnyugtató. Ahol az életfeltételek romlanak, ott csökken az egyedek száma. „Mind meghalunk, persze!” – mondaná erre egy egységsugarú Trump-hívő. A tudomány mindeközben igyekszik ragaszkodni a tényekhez, és felrajzolja az ezekre alapított jövőképet is.

Cop29: az ígéret kevés és túl későn érkezett, van, aki katasztrófáról beszél

A fejlett országok ígéretet tettek arra, hogy évi 300 milliárd dollárra emelik a fejlődő országok klímaváltozás elleni küzdeleméhez nyújtott pénzügyi támogatást – ám az eredménnyel szinte senki sem elégedett.

Rosszul áll Magyarország az éghajlatvédelem terén

A hatvannégy vizsgált ország között Magyarországot a 45. helyre rangsorolja az Éghajlatváltozási Teljesítési Mutató (CCPI), amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra Bakuban, az ENSZ 29. klímacsúcsán. 

Orbán Viktor Azerbajdzsánba utazik

A miniszterelnök részt vesz az ENSZ COP29 nevű éghajlatváltozási konferenciáján, kedden fel is szólal rajta. 

Papp Sándor Zsigmond: Andalgás helyett

Nincs ésszerű magyarázat, hogy miért lettem szerelmes Spanyolországba. Pedig a gyerekkori könyveimben sokkal egzotikusabb helyekről olvastam a Vadnyugattól Patagóniáig, valahogy mégis azt vettem észre, hogy egyre inkább érdekel a spanyol történelem, zenél bennem García Lorca, elbűvölten nézem Gaudí girbegurba épületeit, Dalí és Picasso zsenije pedig, bár elsőre nem értettem, mindig is megmozgatott.

Itt a felmérés, a magyarok a bőrükön érzik a klímaváltozás hatásait, hiányolják a kormányzati lépéseket

Elsöprő, 87 százalékos többségben vannak azok, akiket közvetlenül érintenek a klímaváltozás negatív hatásai – derül ki a Publicus Intézet Népszava számára készített kutatásából. A legtöbb válaszadót a forró nyarak és a szélsőséges időjárási jelenségek aggasztják.

Október vége van, de még mindig nincs hó a Fudzsin

Ilyen a mérések 130 éve alatt nem fordult elő.

Csodás és elgondolkodtató fotósorozat mutatja be a sarkkörön túli kutatóbázison élő, dolgozó nők életét

Egy aprócska település, ahol senki nem rohan, ahol mindenki egyenrangú, ahol egy maroknyi ember csak egymásra számíthat.

Tudom, mit csinálsz jövő nyáron

A klímaválság nagyobb kockázat, mint Kína

Az elemzők nem kezelik súlyának megfelelően a felmelegedés következményeit. Ha ezt nem ismerjük fel, hamarosan felülír mindent, amit ma a világon végzetesen veszélyesnek tartunk.

Nagy baj nélkül megúsztuk az árvizet, de ez nem lesz mindig így

A legnagyobb veszélyt a térség felett veszteglő ciklonok jelenthetik.

Klímarettegővé tette a magyarokat a hőség

Minden harmadik honfitársunk szerint rendkívül súlyos veszély a globális felmelegedés. Egyre inkább a saját bőrünkön érezzük a negatív hatásokat.

A legmelegebb volt a július 1901 óta

Az átlaghőmérséklet a Dunántúl keleti részén és az Alföld déli felén nagy területen meghaladta a 25 fokot, de kisebb körzetekben még a 26 fokot is elérte.

Heti abszurd: Csontváz a szatyorban és a hegymászó, aki mert nagyot álmodni

Egyre veszélyesebbek a légköri turbulenciák a repülőgépekre

Az utóbbi napokban két olyan sérüléses repülőgép-baleset is történt, amelyet légörvények okoztak. Nem véletlenül, a klímaváltozás ezeket a jelenségeket is gyakoribbá, erősebbé teszi.

Száz év múlva talán már csak banánfák árnyékában, népdalainkban emlékezünk meg arról, milyen volt, amikor a legény felment a meggyfára

Miért termesztenénk hát évszázadokon át ugyanazokat a gyümölcsöket, gabonákat? A klímaváltozásra, amíg jobb megoldást nem találunk, fel kell készülni, alkalmazkodni hozzá. Például úgy, hogy nem erőltetjük azoknak a növényeknek a termesztését, amelyek szenvednek a hőségtől és a szárazságtól, hanem olyanokkal próbálkozunk, amelyeknek meg se kottyan.

Nem lehet a klímaváltozást megállítani, amikor népirtás folyik, Greta Thunberg egyre dühösebb

Greta Thunberget, a Z-generáció egyik meghatározó személyiségét, a klímaaktivizmus vezéralakját április 6-án letartóztatták Hágában a fosszilis energia állami támogatása elleni tüntetésen. Ez volt az ötödik letartóztatása 2023 januárja óta, és valószínűleg nem ez az utolsó; a napokban Malmöben, az Eurovíziós dalfesztivál döntője előtt tüntetett társaival a palesztinok elleni izraeli agresszió miatt. 

Együtt kell élni az aszállyal, elkerülhetetlen az átállás az öntözéses mezőgazdaságra

Húsz éve tudható, hogy a klímaváltozás miatt a mezőgazdaság aszályveszély mellett termel. Mégis, kevés érdemi megoldás született.

Kétélű fegyvert vetnek be a klímaváltozás ellen

Bár a múlt heti özönvízszerű dubaji esőt nem emberi beavatkozás okozta, de tény, hogy a felmelegedés visszaszorítása érdekében mesterségesen próbáljuk módosítani a folyamatokat. Kutatók most a tenger jegének megvastagításával kísérleteznek.

Kevesebb alvás, több villámlás

A klímaváltozás közvetlen, jól érzékelhető hatásai mellett egyre több olyan jelenségre hívják fel a figyelmet a kutatók, amelyekre korábban nem gondoltunk volna, de ugyancsak a felmelegedés számlájára írhatók.

Karnyújtásnyira a katasztrófa

A fiatalok körében már-már riasztó mértékben elterjedt a klímaszorongás. A problémájukkal azonban magukra maradnak, úgy érzik, a döntéshozók cserben hagyták őket.

Ne nyújtózz, takaród is alig van!

Egyre több a beton, egyre kevesebb a növény

Magyarországon tulajdonképpen már nem található a társadalmi-gazdasági tevékenység hatásaitól mentes táj. Városainkban azonban sokkal több zöldfelületre lenne szükség.