Aszályvédelmi Operatív Törzset hozott létre az Orbán-kormány

Idén aszályos év lesz, ezzel kell hát megbirkóznunk – mondta a miniszterelnök. 

Donald Trump kirúgta a klímajelentésen dolgozó kutatókat

A döntés csaknem 400 tudóst érint, és lehetővé teszi, hogy az amerikai kormányzat jóval szkeptikusabb álláspontot képviseljen a klímatudományban.

Allergia, hőség, új kórokozók

A hőmérséklet folyamatos emelkedése nagyon megterhelő a szív és keringési rendszer számára, de ellátási válságot is okozhat, ha nem vesszük komolyan.

A Mount Kenya Nemzeti Park

Vadregényes erdőben, csillagos ég alatt

Hajnal József Zoltán fotográfus a budai Kamaraerdőn nőtt fel, ott minden bokrot, fát ismer, négy éve pedig Pest túloldalán járja a határt, Üllő, Monor és Vasad között, hogy őzeket, szarvasokat, rókát, borzot, sakált, mindenféle erdei vadat, madarat figyeljen meg és képeket készítsen róluk a lehető legközelebbről. Egy kora tavaszi délután, picit szemerkélő esőben elkísértük őt egy hosszú erdei sétára, közben Bambikat is láttunk, és az állatok is figyeltek bennünket. Jó előre jelezték egymásnak a jöttünket, így szétspricceltek, mielőtt még a fotós lencsevégre kaphatta volna őket. Sebaj, egy különleges fotót elkészíteni olykor két hétbe is beletelik, a természetfotós legfőbb erénye a csaknem hangtalan léptek mellett a végtelen türelem.

És az óceánjárókat mi hajtja majd?

Friss megállapítás, hogy Földünk légkörének immár mintegy 1,5 Celsius fokkal magasabb az átlaghőmérséklete, mint az ipari forradalom kezdetekor, azaz körülbelül kétszáz évvel ezelőtt volt. Reális-e a klímaveszély? Minden bizonnyal, sőt, nagy valószínűséggel igen a válasz.

Huszár András: Ha rosszul alkalmazkodunk a klímaváltozáshoz, még ronthatunk is a helyzetünkön

Klímasemlegesnek lenni nem elég. Itt a Népszava zöldkritikus podcastje, az Eddig minden rendben friss adása.

Az EU tagállamok lakóinak kevesebb, mint 40 százaléka érzi úgy, hogy jól felkészült a klímakatasztrófák estére

Az EU lakosainak mindössze kilenc százaléka tud arról, hogy városának, régiójának, országának van-e vészhelyzeti forgatókönyve szélsőséges időjárás esetére. 

Túl meleg van a békéhez

A fiatalok sem értenek egyet a klímatörvénnyel, mert azokra tolná a drasztikus társadalmi-gazdasági változások terhét, akik 2030 után lesznek családfenntartók

A 2020-as magyar klímatörvény elégtelen vállalásaira, hiányosságaira, az ebben foglalt generációs igazságtalanságokra hívta fel a figyelmet az Alkotmánybírósághoz eljuttatott beadványában a Magyar Természetvédők Szövetsége. A jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedésünk órája már ketyeg, és ha mi nem teszünk eleget a változásért, a természet fogja ezt kikényszeríteni – fogalmazta meg a Visszhangnak az MTVSZ társelnöke, Farkas István Tamás.

A V4 országai közül a magyarokat érdekli leginkább a klímaváltozás, de jellemzően az államtól várják a feltételek biztosítását

 Nehezen változtatunk – derül ki a 21 Kutatóközpont felméréséből. 

Trump, a Szuverén

Medián: a magyarok 85 százaléka fél az egészségügy romlásától, sokan gazdasági válságtól tartanak

Nyolcvanhat százaléknyian a szeretteik esetleges elvesztése miatt aggódnak. A kormánypártiak körében a világháború a második, az illegális migránsoktól való félelem a harmadik helyre került.

Vagy leállítjuk a növekedést, vagy összeomlunk

A civilizáció esélyei attól függenek, hogy sikerül-e a gazdasági növekedést és a népességrobbanást lefékezni – állítja Pogátsa Zoltán. A közgazdász, szociológus szerint a Föld eltartóképességét már az 1970-es években meghaladtuk, napjainkban 1,7-1,8 bolygónyit kapacitást használunk fel. Az egyik legsürgetőbb feladatnak azt tartja, hogy az agrárgazdaság minél hamarább reagáljon a megváltozott éghajlati körülményekre.

Nehéz átlátni, mi történik az időjárással, egyelőre semmi nem fékezi a változást

Rekordmeleg nyár, rekordhideg ősz, aszály után özönvíz – nehéz átlátni, mi történik az időjárással. Pedig az anomáliák világos mintázatba rendeződnek, a trendek melegedést mutatnak, miközben nő az időjárási szélsőségek gyakorisága, és egyelőre semmi sem fékezi a változást. Magyarországon a rendszeres aszályok évi átlagban annyi kárt okoznak, mint az átlagosan tízévente jelentkező nagy árvizek.

Küzd a tudomány az egységsugarú szuverenisták ellen, és van gyertya, amelyik hamarabb fog a körmünkre égni a klímaváltozásnál

Tíz éve, vagyis a klímatagadó és víruskétkedő szélsőjobboldal világméretű bűvészkedése előtt és a felvilágosodás reménykeltő évszázadai után még általánosan elfogadott volt az a természettudományos nézet, hogy a Föld nevű bolygó sem a nyolcmilliárdosra hízott emberiséget, sem az erőforrások rendületlen elégetését nem fogja szótlanul tűrni. És a „szavában” nem lesz semmi megnyugtató. Ahol az életfeltételek romlanak, ott csökken az egyedek száma. „Mind meghalunk, persze!” – mondaná erre egy egységsugarú Trump-hívő. A tudomány mindeközben igyekszik ragaszkodni a tényekhez, és felrajzolja az ezekre alapított jövőképet is.

Cop29: az ígéret kevés és túl későn érkezett, van, aki katasztrófáról beszél

A fejlett országok ígéretet tettek arra, hogy évi 300 milliárd dollárra emelik a fejlődő országok klímaváltozás elleni küzdeleméhez nyújtott pénzügyi támogatást – ám az eredménnyel szinte senki sem elégedett.

Rosszul áll Magyarország az éghajlatvédelem terén

A hatvannégy vizsgált ország között Magyarországot a 45. helyre rangsorolja az Éghajlatváltozási Teljesítési Mutató (CCPI), amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra Bakuban, az ENSZ 29. klímacsúcsán. 

Orbán Viktor Azerbajdzsánba utazik

A miniszterelnök részt vesz az ENSZ COP29 nevű éghajlatváltozási konferenciáján, kedden fel is szólal rajta. 

Papp Sándor Zsigmond: Andalgás helyett

Nincs ésszerű magyarázat, hogy miért lettem szerelmes Spanyolországba. Pedig a gyerekkori könyveimben sokkal egzotikusabb helyekről olvastam a Vadnyugattól Patagóniáig, valahogy mégis azt vettem észre, hogy egyre inkább érdekel a spanyol történelem, zenél bennem García Lorca, elbűvölten nézem Gaudí girbegurba épületeit, Dalí és Picasso zsenije pedig, bár elsőre nem értettem, mindig is megmozgatott.

Itt a felmérés, a magyarok a bőrükön érzik a klímaváltozás hatásait, hiányolják a kormányzati lépéseket

Elsöprő, 87 százalékos többségben vannak azok, akiket közvetlenül érintenek a klímaváltozás negatív hatásai – derül ki a Publicus Intézet Népszava számára készített kutatásából. A legtöbb válaszadót a forró nyarak és a szélsőséges időjárási jelenségek aggasztják.

Október vége van, de még mindig nincs hó a Fudzsin

Ilyen a mérések 130 éve alatt nem fordult elő.

Csodás és elgondolkodtató fotósorozat mutatja be a sarkkörön túli kutatóbázison élő, dolgozó nők életét

Egy aprócska település, ahol senki nem rohan, ahol mindenki egyenrangú, ahol egy maroknyi ember csak egymásra számíthat.

Tudom, mit csinálsz jövő nyáron

A klímaválság nagyobb kockázat, mint Kína

Az elemzők nem kezelik súlyának megfelelően a felmelegedés következményeit. Ha ezt nem ismerjük fel, hamarosan felülír mindent, amit ma a világon végzetesen veszélyesnek tartunk.

Nagy baj nélkül megúsztuk az árvizet, de ez nem lesz mindig így

A legnagyobb veszélyt a térség felett veszteglő ciklonok jelenthetik.

Klímarettegővé tette a magyarokat a hőség

Minden harmadik honfitársunk szerint rendkívül súlyos veszély a globális felmelegedés. Egyre inkább a saját bőrünkön érezzük a negatív hatásokat.

A legmelegebb volt a július 1901 óta

Az átlaghőmérséklet a Dunántúl keleti részén és az Alföld déli felén nagy területen meghaladta a 25 fokot, de kisebb körzetekben még a 26 fokot is elérte.

Heti abszurd: Csontváz a szatyorban és a hegymászó, aki mert nagyot álmodni

Egyre veszélyesebbek a légköri turbulenciák a repülőgépekre

Az utóbbi napokban két olyan sérüléses repülőgép-baleset is történt, amelyet légörvények okoztak. Nem véletlenül, a klímaváltozás ezeket a jelenségeket is gyakoribbá, erősebbé teszi.