Az oroszenergia-beszerzésre 2027-től tervezett EU-s tilalom sürgős és éles irányváltásra szorítja Magyarországot – állapítja meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének munkacsoportja - Munkácsy Béla vezető mellett Hajdu Bálint, Kelemen Levente és Molnár Vince – a Másfélfok nevű környezetvédő oldalon megjelent elemzése.
Az ukrán-orosz háború előtt az EU energiaszükségleteinek 23 százalékát földgázból elégítette ki, aminek jó része határaikon kívülről érkezett. Ebből 40 százalékot Oroszország képviselt. Az Ukrajna elleni orosz támadás után az EU Moszkvával szemben az energetikára is kiterjedő kereskedelmi korlátozásokat vezetett be. Ezután Vlagyimir Putyin sajátos módon maga zárta el az Európába irányuló gázcsövek zömét. (Bár az Északi Áramlatot ismeretlenek robbantották fel.)
Az EU elfogadta az Oroszország elleni új szankciókat, szóval Szijjártó Péter bejelentette, hogy az Orbán-kormány még több orosz energiát akarOrbán Viktor szerint Magyarország hétfőn hivatalosan kezdeményezi, hogy az EU vegye le a napirendről az orosz energiahordozók végleges ejtésétEz számos hatást váltott ki. Az EU részint fokozta a világ különböző térségeiből származó, hajókon, cseppfolyóssá fagyasztva szállított földgáz (LNG) beszerzését, a szükséges átfejtőkikötők robbanásszerű terjedését magával hozva. Emellett olyannyira felpörgött a brüsszeli ösztönzésre már addig is zajló, gázigény-csökkentő zöld átmenet, hogy az új LNG-átfejtők egy részének megtérülése is kérdésessé vált; jóllehet a hálózati fejlesztések segíthetik a biometán és a biogáz terjedését. Míg Észak-Afrika minden erejével az európai gázszállítások fokozására összpontosít, Moszkva Ázsia felé fordul: EU-ba irányuló vezetékes gázforgalmuk szintje ma a korábbi 15 százaléka. (Közben viszont LNG-tankereik egyre több uniós kikötőben tűnnek fel.) Az LNG mérsékli a megugró árakat. Míg az EU fokozta belső gázkitermelését is, az átmeneti fűtőanyaghiányt egyes államok – így Berlin vagy Madrid – a környezetszennyező szénhasznosítás fokozásával hidalták át. Igaz, emellett a német nap- és szélhasznosítás is öles léptekkel halad és némiképp nőtt az uniós hatékonyság is.
Orbán Viktor lassan mindent feláldoz Vlagyimir Putyin jóindulatáért, de az áprilisi orosz gázárkedvezményekből a térségben mégis mi kaptuk a legkevesebbetOrbán Viktor állítólag a versenyképesség miatt ragaszkodik az orosz gázhoz, de közben a legenergiaigényesebb magyar cégek rezsije európai csúcsokat döntA változás leginkább az orosz gázellátásnak főképp kiszolgáltatott Közép- és Kelet-Európát érintette. A munkacsoport kutatásai szerint a V4 eltérően alkalmazkodtak. Az orosz földgáz után LNG-re és norvég beszerzésre váltó, egyszersmind jelentős megújulóenergia-fejlesztésekről döntő Varsó minden moszkvai kapcsolatát elvágta. Bár a csehek csökkentették a szénhasználatot, hagyományostüzelőanyag-függőségük megmaradt. (Megemlítendő, hogy mára Prága orosz vásárlásai is elapadtak.) Az LNG mellett az azeri gáz felé nyitó Szlovákia ellenben kivezetné megújuló-támogatásait és néhány éve új, orosz típusú atomblokkokot is avattak. (Szintén megjegyzendő: a pozsonyi kormány olyannyira nem akar szakítani Putyinnal, hogy az orosz földgázt az ez év eleje óta érvényes ukrán tilalom miatt 2025-tól Magyarországon keresztül kapja.)
Lenne élet Vlagyimir Putyin után, a horvátok februárban kevesebbért vették az amerikai földgázt, mint az Orbán-kormány az oroszokétAz új uniós szankciók után a szlovák állami cég azt tervezi, a jövő évtől 100 százalékban Oroszországtól szerzi be a földgáztAz orosz földgázt immár a déli Török Áramlaton keresztül beszerző Magyarország a jelek szerint mindenkinél jobban ragaszkodik Moszkvához. Bár az Orbán-kormány az egyéb észszerű lehetőségek hiányára hivatkozik, az ELTE szakemberei megoldásként a helyi szél- és biogáz-hasznosítás fokozását, illetve az energiafejlesztések alaposabb átgondolását javasolják, ez utóbbira példaként a napelem-terjedés „esetlegességét” felhozva. Szerintük a rezsicsökkentés mítosza a háztartások megújuló-alapú ellátását és igénymérséklését, valamint a hálózati- és tárolási fejlesztéseket és fékezi. Az EU ugyanakkor ez év végével megtiltaná új orosz szerződések kötését, illetve 2027 végével a meglévőket is megszüntetnék. Magyarországra az uniós döntés miatti ellátásbiztonsági és árrobbanási kockázatok éles irányváltást rónak. Kérdés, az Orbán-kormány folytatja-e az eddigi tétlenséget, vagy megkezdi az energiarendszer érdemi átalakítását – veti fel az ELTE munkacsoportja.
Az EU 1200 milliárd forintot adna Magyarországnak, hogy a zöld átállásban segítsék a legszegényebbeket, de az Orbán-kormánynak ez nem sürgősAz EU leszámol az orosz energiahordozókkal, az Orbán-kormány hangosan, de hiába tiltakozikA kormányközeli szakértő szerint nem éri meg a szakítás
Bár az orosz gázbeszerzések lemondása fizikailag megoldható, annak gazdasági értelme már kérdéses - fogalmazott az Inforádiónak adott minapi nyilatkozatában Tatár Mihály, a kormány-közeli Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője. Szerinte az "erőltetett" európai zöldátállás magas költségei miatt az uniós ipar versenyképessége összeomlott, ami a nagy energiaigényű gyárak bezárásával és az új beruházások elmaradásával is jár. De bonyolult az ügyintézés is. Ehhez képest a világ más térségei, így az Egyesült Államok vagy Ázsia, olcsóbban és hatékonyabban termelnek, de Oroszország is talál magának új vevőket; a szankciós politika Európának többet árthat, mint Moszkvának - ismételte el a szakértő a kormánypropaganda kapcsolódó érveit.
