Az EU egy Szociális Klímaalapot hoz létre, mely révén jövő év januártól azokat segítené, akikre a fosszilis tüzelőanyagokról való leválás a legnagyobb költséget terheli. A kormánynak június 30-ig kellett volna a szociális klímatervet elkészítenie, de az Európai Bizottság szóvivője megerősítette, a magyar kormány ezt nem tette meg a határidőre.
A következő években viszont biztosan drágulni fog a rezsi, ugyanis 2027 januárjától kibővítik az úgynevezett Emissziókereskedelmi Rendszert (ETS2), azaz épületek és a közlekedés szén-dioxid kibocsátását is, kvázi megadóztatnák. Korábban csak bizonyos iparágakban fizettek a cégek bizonyos kvótákért a kibocsátásuk alapján, amikkel aztán kereskedhettek is, ez pedig arra ösztönözte őket, hogy folyamatosan csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztását.
Ahhoz, hogy 2050-re elérjük, hogy az EU klímasemleges legyen - vagyis ne eresszen a légkörbe több üvegházhatású gázt, mint amit megköt -, viszont szükség van a lakossági kibocsátás csökkentésére is, az ETS2 pedig ezt ösztönözné,
a sokkok elkerülése miatt fokozatosan drágítanák a lakások fűtésének és hűtésének az árát is, ahogy a benzines és dízeles közlekedés költségeit is.
A legszegényebbeknek viszont ez az átállás különösen nehéz lenne, hiszen Európában már ma is millióknak okoz nehézséget a rezsi kifizetése. Éppen erre hozták létre a Szociális Klímaalapot, uniós szinten mintegy 65 milliárd euró értékben, amit a kvóták eladásának egy részéből finanszíroznák. Szakértők javaslatai szerint Magyarországon például a régi épületek, a több százezer kádárkocka szigetelésére és felújítására lehetne egy tervet készíteni.
Úgy tűnik viszont, hogy nem siet a magyar kormány, hogy a program mielőbb elindulhasson. A tervről - az uniós elvárások ellenére -, eddig nem konzultáltak az érintettekkel, és a Bizottsághoz nem érkezett meg a magyar szociális klímaterv sem. Az Európai Bizottság szóvivője viszont elmondta, a késéssel önmagában nem esünk el a pénztől, csak a program megvalósítása fog késni. Ráadásul ebben az ügyben mindössze Svédország készítette el a „házi feladatát” időre.
A Bizottság szóvivője úgy nyilatkozott, a legtöbb tagállami kormánnyal folynak a tárgyalások, egyes esetekben már kaptak előzetes terveket véleményezésre,
állításuk szerint a végső tervek leadása után legalább öt hónapra van szükség az értékeléshez.
Az Energiaügyi Minisztérium lapunkkal azt közölte, Magyarország minden eszközzel elejét kívánja venni annak, hogy az uniós intézkedésekből, köztük a kibocsátás-kereskedelmi (ún. ETS2) rendszerből fakadó pénzügyi terheket a családok legyenek kénytelenek viselni. A tárca szerint az ezt az álláspontot osztó tagállamok akár később is benyújthatják a szociális klímatervüket. Úgy látják, a határidő elmulasztásához semmiféle közvetlen szankció nem kapcsolódik. Tudomásuk szerint a 27 tagállamból egyedül Svédország nyújtotta be a tervét június végéig.
Simone Tagliapietra, a brüsszeli Bruegel közgazdasági kutatóközpont elemzője a Népszava kérdésére elmondta, meglepte, hogy a tagállamok legtöbbje nem kapott a lehetőségen. Az elemző kiemelte, pont azért akarta a Bizottság, hogy már 2026-ban elkezdődhessenek a támogatási programok,
hogy mire 2027-től életbe lép a rendszer - először még alacsonyabb extra költségekkel -, addigra már érezzék a rászorulók a támogatás hatását.
