Így az általában az EU egészének versenyképességét bíráló Orbán Viktornak először az unióstól jelentősen leszakadó magyar versenyképességet kéne rendben tennie – vélik szakértők.
2024 második felében a legmagasabb ipari fogyasztási sávban a 22 európai adatszolgáltatóból a magyar áramárak voltak a második legmagasabbak – számítottuk ki az EU statisztikai hivatalának áfát és más visszaigényelhető adókat nem tartalmazó listájából. A legnagyobb hazai áramfogyasztókat sújtó díj ötszörösen haladta meg a legolcsóbb norvégokét. Egy félév alatt helyezésünk romlott: az első félév során 23 adatszolgáltatóból még „csak” a harmadik legdrágábbnak számítottunk, ami akkor a norvég díjak háromszorosára rúgott. A jelenség a magyar kormány nagy áramfogyasztók (például akkumulátorgyárak) idecsábítását célzó stratégiája fényében különösen ellentmondásos.
A második és a negyedik legmagasabb áramfogyasztási sávban (30-ból és 36-ból) Magyarország a harmadik, a közbeesőben pedig a negyedik legmagasabb díjat mondhatta magáénak és az első félévhez képest ezek is romlottak. Bár a legalsó három fogyasztási sávban helyezésünk kissé javult, az a legkisebb energiaigényű cégek esetében is rontja az európai átlagot, a georgiai kis- és középvállalkozások áramdíjait háromszorosan, a finnekét pedig kétszeresen meghaladva.
A legmagasabb gázfogyasztási sávban 2024-re magyar adatot az Eurostatnál nem találtunk, de 2023-ban 12-13-ból a 2. legdrágábbnak számítottunk. A második legtöbb gázt fogyasztó hazai cégek az év második felében a 19-20 európai adatszolgáltatóból szintén a második legtöbbet fizettek. A díj a legolcsóbb Georgia háromszorosa, de a szorzó a legalacsonyabb uniós értékhez képest is 2,4. Bár az ennél alacsonyabb fogyasztási sávokban a magyar helyezés egy félév alatt érdemben, a középmezőny tetejéig javult, az itt is rontja az átlagot és a többnyire legolcsóbb grúzokat 2,5-szörösen, az uniós bolgárok díját pedig nagyjából annak felével haladja meg. Az Unión belül a magyar céges gázárak annak ellenére versenyképtelenek, hogy Orbán Viktor az ország szövetségi rendszereit sem kímélve ragaszkodik a szerinte olcsó és így „Magyarország versenyképességét biztosító” orosz gázhoz.
Ötezer milliárd forinthoz közelít az Orbán-kormány által adott rezsivédelmi támogatás összege, a pénz nagy része Vlagyimir Putyinnál landoltA magyar iparvállatok áram- és gázárai például a kedvezőtlen hazai erőmű-összetétel és az érintett kör alacsony érdekérvényesítő képessége miatt tartoznak EU-szerte a magasabbak közé – vélekedett lapunk megkeresésére Nagy Zoltán, a jelentősebb energiaigényű hazai vállalkozásokat képviselő Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) elnöke. Természetesen az IEF aktívan küzd a vállalkozásokért, de Nyugaton, kiváltképp a nagy ipari államokban, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás letéteményeseként számon tartott termelők véleményét sokkal inkább figyelembe veszik a döntéshozók, mint nálunk – tette hozzá. Felvetésünkre, miszerint Orbán Viktor a szerinte túl magas energiabeszerzési költségek miatt elsősorban az EU vezetését bírálja, a szakember kifejtette: bár a viszonylag magas energiaárak, a szén-dioxid-kvótaadó és a túlszabályozás kétségkívül rontja az Unió versenyképességét, a magyar viszonyok az EU-ét is alulmúlják. Ide tartozik például a hazai energiatermelés összetétele, amiből hiányolja a szélhasznosítást és a a bős-nagymarosi vízlépcsőből időjárástól függetlenül nyerhető vízenergiát. A magas árambehozatali és nukleáris arány, illetve a szerény hazai gáz- és olajkitermelés szintén nem kedvez a helyzetnek. A magyar ipar szerkezete sem segíti az ország versenyhelyzetét: a külföldi anyavállalatok leginkább a kis hozzáadottértékű és haszonkulcsú bedolgozást telepítették ide. A magyar iparnak a szabályozási elvonások miatt jelenleg nincs tartaléka és nem képes termelését tervezni. Az IEF erőteljesen dolgozik a kiút lehetséges javaslatain.
Segítség helyett kölcsönt ajánl az Orbán-kormány az akár tízszeres rezsit fizető cégeknekKérdésünkre, miszerint mennyiben a kiugró ipari díjak állják a rezsicsökkentett lakossági energiaárakat, az elnök leszögezte: a magas piaci beszerzési és az alacsony hatósági eladási gáz- és áramárak közötti különbséget a kormány a költségvetésből fedezi. Ugyanakkor a kabinet az energiarendszer számos kapcsolódó anyagi terhét méltánytalan keresztfinanszírozással az ipari szereplőkre hárítja. A rezsicsökkentett lakossági távhőárak támogatását például a céges villanyszámla egy tétele fedezi. A kötelező átviteli tarifának (KÁT) nevezett napelemes áramtermelési ösztönzők jelentős részét szintén az ipar áramszámlájából állják. A kormány a befizető vállalkozásoknak ez alapján visszajáró összeget – 2023-ban 164 milliárd forintot – ráadásul elvonta. Az energiakereskedők az első körben rájuk terhelt úgynevezett energiahatékonysági kötelezettségeiket szintén vevőikre, vagyis az iparra hárítják. Ezek a szomszéd államokhoz képest is rontják a hazai gazdálkodók versenyképességét – szögezte le Nagy Zoltán.
Kérdésünkre a skandináv államok alacsony céges áramdíjait az elnök az olcsó, kiszámítható és megújuló vízenergia magas ottani arányával indokolta. De kiemelte Románia kedvező áramtermelési összetételét is. A gázárszintekben hasonlóképp megjelennek az egyes államok sajátosságai. Felvetésünkre a Fidesz-KDNP-kormány által 13 éve ígérgetett „ipari rezsicsökkentés” esélyeiről Nagy Zoltán "inkább" nem nyilvánított véleményt.
Leginkább a nagyok díjai ugrottak
Az előző év második felében kiugróan, 12 százalékkal nőttek a legtöbb gázt fogyasztó cégek (visszaigényelhető adók nélkül számolt, az Eurostatnál egyelőre meg nem jelenő) díjai - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kimutatásából. A többi sáv gáztarifái többnyire csökkentek, az első és a negyedik pedig alig változott. A második félévi áramdíjak közül szintén a legtöbbet fogyasztó cégeké ugrott a legnagyobb, 32 százalékos mértékben. De a közműhatóság adatbázisa alapján javarészt a többi vállalkozást is két-, a második és a harmadik legalacsonyabb sávba tartozókat pedig egyszámjegyű áramdrágulás sújtotta.
