;

UNICEF;éghajlatváltozás;szélsőséges időjárás;Másfélfok;

19,7 millió gyermek áthelyezését az áradások okozták, elsősorban a nyári monszun idején

- Szélsőséges időjárás, veszélyeztetett gyerekek

A világban naponta átlagosan 20 ezer gyereknek kell elhagynia az otthonát a szélsőséges időjárás miatt. Ez óriási traumát jelent számukra.

Majdnem 135 millió ember áthelyezését (amikor az emberek kénytelenek egy külső körülmény miatt elhagyni az otthonukat, de a saját országukon belül maradnak) kötötték időjárással kapcsolatos eseményhez 2016 és 2021 között, ebből 43,1 millió gyermek volt – olvasható az UNICEF jelentésében, amelyről Kiss Anna meteorológus írt összefoglalót a Másfélfok oldalon. Sok gyereknek szembe kell néznie a kihívással, amit az otthonukból való kiszakítás jelent. Elszakadhatnak a szüleiktől/gondviselőiktől, ami felerősíti a kizsákmányolás, a gyermekkereskedelem és a visszaélések kockázatát. Megszakad az oktatásuk (az oktatás szüneteltetése után az iskolába való visszatérés alacsonyabb a lányok körében), alultápláltság léphet fel, továbbá az ivóvízhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés is korlátozottabbá válhat. Nő a gyermekházasságok kockázata is, hiszen csökkenti a családok anyagi terhét, ha a leánygyermeküket férjhez adják. A gyermekházasságok majdnem kétharmada olyan régiókban jön létre, ahol az átlagosnál magasabb az éghajlatból fakadó kockázat.

A vizsgált időszakban regisztrált esetek 95 százalékát áradásokhoz és viharokhoz kötötték, azonban aszályok vagy erdőtüzek is indukálhatnak belső migrációt. Ráadásul az események akár együttesen is felléphetnek, ami tovább ront a helyzeten. 19,7 millió gyermek áthelyezését az áradások okozták, elsősorban a nyári monszun idején. A viharok (ide soroljuk a trópusi ciklonokat, tornádókat, szélviharokat, por- és homokviharokat, vihar következtében megemelkedett tengerszintet) összesen 21,2 millió gyerek vándorlásáért felelősek. Az aszály több mint 1,3 millió fő áthelyezését indokolta. Ez a probléma annyiban különbözik a legtöbb veszélytől, hogy lassan alakul ki, akár évekig is eltarthat a folyamat, így általában nehéz meghatározni a kezdetét. Az emelkedő hőmérséklet mellett az erdőirtás is növeli a vegetációtüzek kockázatát. A tüzek 810 ezer gyermek áthelyezéséért voltak felelősek.

Az UNICEF jelentése felhívja a figyelmet arra, hogy azok a gyerekek, akik ilyen katasztrófát élnek át, hosszan tartó pszichológiai traumával, szorongással, depresszióval, PTSD-vel küzdhetnek meg a későbbiekben, továbbá alvási vagy figyelemproblémák is felléphetnek náluk. Ha nem kezelik, az érzelmi trauma a fizikai egészségre is hatással lehet, krónikus betegségek alakulhatnak ki.

Az abszolút számokat tekintve a jövőben is az áradások és a szélviharok okozzák majd a legtöbb elvándorlást. A modellezési folyamatok során a veszélyek előfordulása mellett a kitettséget és a sebezhetőséget is figyelembe vették. A szimulációk szerint a következő 30 évben várhatóan 96 millió gyermek áthelyezése lesz köthető a folyóvízi áradásokhoz, 10,3 millió fő a szelekhez, 7,2 millió fiatal vándorlásáért pedig a tengerparti árhullámok tehetők majd felelőssé.

A katasztrófákat megelőző evakuáció ugyan sikeresen csökkentette a sebesülések és a halálozások számát, azonban az ideiglenes áthelyezés is hosszúra nyúlhat, ha például az adott időjárási jelenség megsemmisíti a korábbi otthonokat, infrastruktúrát. 

A jövő kihívásaira fel kell készülni: a mai gyerekek és fiatalok már egy megváltozott éghajlatú világban élnek, így fejleszteni kell az adaptív képességüket és rugalmasságukat. Fontos, hogy olyan képességekkel ruházzuk fel őket, amelyek a zöld munkaerőpiacon is hasznosak lesznek, vagy amiket például a fenntarthatóbb mezőgazdaság, energia vagy építkezés szektorokban tudnak kamatoztatni. Az oktatásnak kiemelt szerepe van abban is, hogy képessé tegye a gyerekeket és fiatalokat arra, hogy érdemben be tudjanak kapcsolódni a klímapolitikába, cselekvéseikkel és döntéseikkel hatékonyan befolyásolhassák a politikát, költségeket és terveket.

Fontos megjegyezni, hogy nem minden eseményt írhatunk feltétlenül a klímaváltozás számlájára – korábban is voltak és lesznek is szélsőséges időjárási helyzetek, árvizek, aszályok. Azonban ha ezek az esetek egyre többször fordulnak elő és egyre intenzívebbek, akkor már összefüggésbe hozhatók az éghajlatváltozással. Emiatt is fontos, hogy a klímaváltozást mérséklő intézkedések mellett az alkalmazkodási lehetőségekre is kiemelt figyelmet fordítsunk.

November 17-19 között tartja az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akcióját a Magyar Élelmiszerbank Egyesület.