A 2022. augusztusi rezsiemelés óta az évi 1729 köbméteres, vagyis átlagos gázfogyasztás feletti díj meghétszereződött – rögzíti a Másfél fok nevű környezetvédő oldalon megjelent elemzésében Illésné Szécsi Ilona, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szakmai munkatársa, valamint Pálffy Anikó, a cég szakpolitikai munkatársa. A lépés miatt az 1990 előtt épült, nagyobb alapterületű családi házak – az úgynevezett Kádár-kockák - havi rezsiköltsége akár 5-6-szorosára is ugorhatott. Ezek tervezésekor ugyanis az alacsony energiafelhasználást még nem tekintették fő szempontnak. Így építésükhöz kevéssé korszerű anyagokat, hőszigetelés nélküli nyílászárókat és rossz hatékonyságú fűtést használtak fel. Egy átlagos Kádár-kocka éves energiafogyasztása négyzetméterenként 450-500 kilowattóra. Ez egy korszerű épület adatának 4-5-szöröse, de egy átlagos panellakásét is kétszeresen meghaladja. A 2022-es évet emelkedő energia- és nyersanyagárak, valamint ellátási bizonytalanságok jellemezték. Bár az európai gázárak tavaly tavasz óta esnek, a jövő bizonytalan.
A többszörösére ugró rezsi miatt leginkább a takarékoskodás került előtérbe. Az emberek éjjelre, vagy amikor elmentek otthonról, lejjebb tekerték a fűtést. De akadtak, akik a nappali hőmérsékletet is visszavették. Sőt, sokaknak ma már nem telik az egész lakás kifűtésére sem. Ahol mód nyílt rá, a földgáz egy részét tűzifára cserélték. Mindez ugyanakkor egy adott szint alatt már nagyban csökkenti a komfortérzetet.
A jelenlegi szabályok nem ösztönzik a hatékonyságjavító beruházásokat, ami tartósítja az energiaszegénységet. A valódi, az életkörülményeket még tovább javító rezsicsökkentéshez tehát az otthon energiahatékonyság-növelő felújítása vezet – szögezik le a szerzők.
A kiadások legnagyobb hányadát kitevő fűtési költségek tartósan csak a fogyasztás mérséklésével csökkenthetők.
Ez a megszokott kényelem megőrzése mellett is lehetséges. Egy családi ház esetén, a nagy felületek miatt, a legtöbb, 25-35 százaléknyi energia a homlokzaton és az oldalfalakon szökik ki. Egynegyed a tetőn és a padláson, egynegyed pedig a nyílászárókon illan el. A szigeteletlen padlón, pincefödémen keresztül a meleg 15-20 százaléka távozik. A rezsiszámla csökkentése főképp e pontokon igényel átalakítást.
A legtöbb megtakarításhoz a külső hőszigetelés vezet, amivel egy Kádár-kocka energiafogyasztása akár 55-60 százalékkal is eshet. A fűtéskorszerűsítés az 1960 és 1980 között épült, korszerűtlen családi házak esetén szintén jelentős, akár 50-55 százalékos igényesést hozhat. Míg a tető vagy a padlásfödém szigetelésével Kádár-kockák esetén 20-30 százalékot foghatunk, a nyílászárók cseréje révén jellemzően 10-15 százalékkal csappanhat a számla.
Több, egyszerre végrehajtott átalakítással még látványosabb eredmények érhetők el és a felújítási kellemetlenségek is letudhatók egy lépésben. Kádár-kocka esetén a hőszigetelés és a nyílászárócsere együtt 70, a hőszigetelés és a fűtéskorszerűsítés 70-75, a nyílászárócsere és a fűtéskorszerűsítés körülbelül 40, a teljes felújítás pedig akár 80 százalékos energiamegtakarításhoz is vezethet.
Az úgynevezett mélyfelújítás a jelentős fogyasztás- és rezsiköltségcsökkenés mellett számos „egyéb” előnnyel jár. A leghamarabb a kényelemérzet javul: télen melegebb, nyáron hűvösebb és huzatmentes a ház. A beltéri levegő egészségesebb, megszűnik a penész és a doh. A korszerűbb berendezések révén csökken a meghibásodások nyűge. Az ingatlan csendesebb és szebb lesz. A munkálatok végeztével szinte megszűnik a rezsiárakkal szembeni kiszolgáltatottság. Egy átfogó felújítás ráadásul az ingatlan piaci értékét akár 50 százalékkal is emelheti.
Egy, emelt rezsidíjjal is sújtott, 20 fokos belső hőmérsékletű Kádár-kocka esetén a homlokzati hőszigetelés révén 60-66, fűtéskorszerűsítéssel 55-60, nyílászárócserével 10-16, padlásfödém-szigeteléssel 25-30, teljes felújítással pedig akár 85-90 ezer forint is megfogható havonta. 2022-es árakkal számolva, egy 1960-80 között épült Kádár-kocka esetén egy kondenzációs gázkazán beépítése 1,9, a födémszigetelés 2,7, a teljes hőszigetelés 4,1, míg az ablakcsere 15 év alatt térül meg. A teljes felújítás kondenzációs gázkazán alkalmazásával 9,2, hőszivattyús fűtés esetén pedig 11,7 év alatt hozza be az árát.
A rezsiemelés miatt csappantak az igények
Tavaly 11 százalékkal 8,5 milliárd köbméterre csökkent a hazai gáz-, illetve 4,7 százalékkal 41 terawattórára az áramfogyasztás - tette közzé a múlt hét végén az Energiaügyi Minisztérium. A lakossági és a céges gázfelhasználás nagyjából egyforma esést mutatott. (Igaz, az év utolsó negyede emelkedést hozott.) Bár a szaktárca a tavalyi évi folyamatok kapcsán csak a "nagyarányú megtakarítást" nyugtázta, szakértők szerint ez nem a - visszafogott - energiahatékonysági ösztönzőknek, sokkal inkább a - lakossági körben 2022. augusztusa óta hatályos - rezsiemelésnek tudható be.
Bár a 2022-es rezsiemelés jelentősen rövidítette a megtérülést, a pénzhiány sokakat így is visszatart. Ugyanakkor e célra majdnem minden bank kínál hitelt és uniós támogatás is várható. Mindkét esetben alapfeltétel a legalább 30 százalékos megtakarítás, amit előtte és utána készített energiatanúsítvánnyal kell igazolni. Családi házak esetén erre a homlokzati hőszigetelés önmagában elegendő lehet, de a nyílászárócserével együtt végrehajtott padlásfödémszigetelés is átlépi a határt. Fűtéskorszerűsítéssel szintén bőven elérhető az érték. A homlokzati hőszigetelés az Építési és Közlekedési Minisztérium vonatkozó rendelete szerint jelentős felújítás, ami nyílászárócserét és fűtéskorszerűsítést is szükségessé tehet.
Utóbbi esetén érdemes figyelembe venni, hogy az EU kivezetné a hagyományos fűtést. Így kondenzációs gázkazán helyett uniós támogatás hamarosan már csak hőszivattyúra vagy korszerű pelletkazánra nyerhető. Az energiatanúsítványok és a szakszerű felújítási tervek elkészítéséhez a szerzők a Renopontokat ajánlják.
A MEHI „Ketyeg a Rezsióra” című online kampánya emellett arra is rávilágít, hogy a rezsiköltségek odafigyeléssel, takarékosabb üzemeltetéssel, a szokások átgondolásával, felújítástól függetlenül is jelentősen mérsékelhetők – jegyzi meg Szécsi Ilona és Pálffy Anikó.
Lemaradásban a kabinet
A magyar kormány a RepowerEU elnevezésű uniós támogatási csomagból 224 milliárd forintot szánna 20 ezer magánlakás energiahatékonysági korszerűsítésére – derül ki a közzététel óta az Európai Bizottság által már elfogadott tervből. Bár az irat a vissza nem térítendő támogatás és a kedvezményes hitel arányát „változónak” minősíti, a két lehetőséggel egészében a nyertes elképzelések száz százalékát fedeznék. Bár a nyáron közzétett terv a „végrehajtást” 2023. negyedik negyedére ígéri, 2024. eleje lévén megállapítható: mindeddig nem hogy a teljesítés, de még a pályázatok sem körvonalazódtak. Így egyelőre az sem zárható ki, hogy a kormány csak a támogatások megítélése érdekében tett az uniós gondolkodásmódba illeszkedő épületenergiahatékonysági vállalásokat. (Bár e gyanú a szélerőművek kapcsán is felmerül, utóbbiak építési tilalmát ez év elejével kétségkívül feloldották. Igaz, ilyen egységeket 2029-ig nem kapcsolnak a hálózatra.) A tervezet szerint középületek energiahatékonysági felújításaira 62,8 milliárdnyi, teljes mértékben vissza nem térítendő összeget szánnának. A kiírást itt is 2023. végére, míg a támogatási megállapodások megkötését 2024. második negyedére ígérték. Bár végrehajtásnak ez esetben sem leltük nyomát, a pályázati portálon az uniós forrású Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretén belül találtunk e körnek szóló, nemrég indított és lezárt, illetve előkészítés alatt álló, milliárdos kiírásokat is. A magyar RepowerEU-csomagban szerepel még 175,49 milliárd forintos keretű, főleg kis- és középvállalkozásokat célzó, energiahatékonysági hitel is. A kifizetéseket mindhárom esetben legalább 30 százalékos, igazolt fogyasztáscsökkentéshez kötnék. Az intézkedések, főképp a gázigények csökkentése révén, 2026. második negyedévi hatállyal, évi 171, 90, illetve 81,87 – összesen tehát 343 - gigawattóra (GWh) megtakarítást várnának. Ez Magyarország évi, körülbelül ezer petajoule-os – 278 ezer GWh-s – felhasználásán belül némiképp eltörpül. Nem csoda: szakmai szervezetek – így például a MEHI – az uniós légszennyezéscsökkentési vállalások teljesítéséhez évi százezer lakás mélyfelújítását sürgetik. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a Portfolión megjelent tavaly szilveszteri értékelésében, a lakóépületek energetikai korszerűsítésének elmaradását az elmúlt évtizedek megbocsáthatatlan mulasztásának nevezve, szintén kevesellte a mindössze 20 ezer lakás felújítását célzó terveket.
Bármi, csak ez nem
Az Orbán-kormány, az azt megelőző, szociálliberális kabinetektől eltérően, az elmúlt 14 év során, egyetlen átfogó, vissza nem térítendő lakossági épülethatékonysági támogatási programot sem indított. Bár, mondhatni, ezen kívül szinte minden másra akadt példa. Hasonló célra nyíltak például kedvezményes hitelek, amelyeket a politikai nyilatkozatokban, megtévesztő módon, „támogatásnak” nevezték és ekképp szépítették meg a feltételeit. 2010 óta vissza nem térítendő, lakossági energiahatékonysági programok csak egy-egy részterületen indultak. Ilyenek például a háztartási gépek vagy az elektromos autók. Ráadásul az ötletszerűen kiírt pályázatokhoz mindig rendkívül szerény - gyakorta saját megfogalmazásuk szerint is csak "tesztjellegű" - forrásokat mellékeltek. Így a keret esetenként órák vagy napok alatt kifogyott. Bár lakástámogatási és napelemtelepítési céllal indultak jóval bőkezűbb, vissza nem térítendő támogatási programok, kifejezett energiahatékonysági feltételek híján ezek szakértők szerint akár be is betonozhatják a pazarlást. A lakossággal szemben vállalkozásoknak és állami intézményeknek az elmúlt évtized során indultak nagyobb keretű, részben vissza nem térítendő épületenergetikai programok.
