Az Ukrajna elleni orosz támadás nem is tehetné időszerűbbé az épületek energiahatékonysági felújításának fontosságát - fogalmazott Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. szakpolitikai munkatársa a környezetvédelemmel foglalkozó Másfélfok.hu nevű szakportál tegnapi online sajtóklubján. Számos tanulmány támasztja alá, hogy hosszú távon leginkább energiatakarékossággal csökkenthető Európa orosz nyersanyagfüggősége. Az épületek szakszerű „mélyfelújítása” nem csak a klímavédelmet, hanem a kontinens energiafüggetlenedését is segíti. (De javítja az életkörülményeket, a levegőt, emeli az ingatlan értékét, munkahelyeket teremt és növeli a GDP-t is.) A másik oldalról, az EU céljai az épületek nagyarányú felújítása nélkül nem valósíthatók meg. Az energiafogyasztás 40 százalékát, illetve a légszennyezés mintegy harmadát az épületek képviselik.
Az Európai Bizottság is osztja ezt az álláspontot, amennyiben a korábban 2030-ra kitűzött, 55 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési csomag orosz függőségcsökkentési céljait 2027-re hozta előre. Ezt segítené elő a tegnap kihirdetett RePower Europe nevű csomagjuk is. De egy idézett tanulmány részletes intézkedési terv révén már 2025-re kétharmaddal csökkenthetőnek tartja az EU orosz földgázbehozatalát. Bár az Unió 2030-ra a felújítások ütemének megkétszerezését, illetve 35 millió európai épület átalakítását célzó „hullámot” hirdetett, Pálffy Anikó szerint a megvalósítás üteme ettől jócskán elmarad. Eddig csak az épületek néhány százaléka esett át mélyfelújításon.
A hazai helyzetet még ennél is lehangolóbbnak látja. Míg Brüsszel - legalábbis az elképzelések terén - egyre inkább rakétasebességbe kapcsol, addig Magyarország azt csigalassúsággal követi. Nálunk még érdemi tervek sem formálódnak. E tárgyban is hangsúlyozta az esetleges, átgondolatlan programok helyett a pénzzel, szakemberekkel, oktatással, tájékoztató hálózattal, egyablakos ügyintézéssel segített mélyfelújítások fontosságát. (A kormány által hangsúlyozott, ugyanakkor az energiahatékonysági feltételeket nélkülöző lakásfelújítási támogatások szakemberek szerint nem hoznak megfelelő arányú megtakarítást.) A szakmai segítség tekintetében Magyarország uniós sereghajtó. Pedig a mélyfelújításokra az EU több kasszát nyitva tart, amit a tagállamok zöme ki is használ. Brüsszel különös hangsúlyt helyez az „energiaszegény” háztartások támogatására, amit a MEHI szakértője Magyarország szempontjából is kiemelten fontosnak tart. Igaz, ehhez a jelentős hazai költségvetési forrás elkülönítését sürgette.
A RePower Europe tervezete kapcsán több szakértő attól óvott, hogy a Bizottság ne a hagyományos energiaipart segítse új gáz-, olaj- vagy szénforrásokhoz, hanem maradjon meg a tiszta energiahasznosítás ösztönzésénél. Pálffy Anikó mellett Vigh Péter, a szakportál főszerkesztője is úgy látja: a hatékonyság és a megújulók fokozottabb fejlesztése révén az Unió energiafüggetlensége a fosszilis energiahordozó-hasznosítás támogatása nélkül is megteremthető. EU-szerte mindenki gyors megoldásokat sürget, pedig az egekbe ugró energiaárak és a háború is az okok gyökeres megoldásának fontosságára figyelmeztetnek - húzta alá a MEHI szakértője.
Kérdésünkre Pálffy Anikó közgazdaságilag észszerű uniós javaslatnak ítélte a szén-dioxid-kvóta-kereskedelmi rendszer áttételes kiterjesztését az épület- és járműtulajdonosokra. Szavai szerint ezzel e két kör is megismeri légszennyezése költségeit. Ugyanakkor a döntéshozatalt nem segíti az ukrajnai háború. Megjegyzendő: a magyar kormány, illetve a Fidesz-KDNP ezzel kapcsolatos ellenérzéseit még a választási kampányba is beemelte, mondván, „Brüsszel megadóztatná a lakás- és autótulajdonosokat”. Vigh Péter ugyanakkor ennek kapcsán emlékeztetett a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont munkatársainak múlt héten megjelent értékelésére, mely szerint az európai energiaár-ugrásért alapvetően az orosz gázkínálat-szűkítés és nem az EU „klímapolitikája” a felelős.
