Mint korábban a Népszava beszámolt róla, az Európai Bizottság (EB) javasolja, hogy mostantól 2027-ig az Unió fordítson 210 milliárd euró többletforrást arra, hogy megszabaduljon az orosz olaj-, földgáz- és szénszállításoktól. A pénzt alternatív ellátási források és útvonalak finanszírozása mellett, a zöld átalakulás felgyorsítására, az energiatakarékosság és energiahatékonyság elősegítésére, a megújuló energiaforrások bevezetésének a fellendítésére fordítanák.
A szerdán bejelentett pénzügyi csomagból nagyjából 1,5-2 milliárd eurót (700-800 milliárd forintot) szánnának az orosz olajtól leginkább függő tagállamok, köztük Magyarország, közvetlen támogatására. A kormány 700-750 millió euróra taksálja az átállással kapcsolatos magyar igényt.
Az előterjesztések megvalósításához szükséges közösségi támogatást még a Covid-19 idején létrehozott, és az EU27-ek gazdaságának helyreállítását szolgáló pénzügyi alapon keresztül ítélnék oda a tagállamoknak. Az elképzelés szerint minden ország külön programot fűzne a már elfogadott helyreállítási tervéhez, amelyben bemutatná, milyen beruházásokat és reformokat szeretne végrehajtani az orosz fosszilis tűzelőanyagokról való leválása érdekében. A brüsszeli pénzcsap azután nyílna meg, hogy az Európai Bizottság és a tagállami pénzügyminiszterek tanácsa elfogadta a nemzeti előterjesztést.
Mivel Magyarországnak még mindig nincs jóváhagyott helyreállítási terve, ezért egyelőre nem juthat az energiaellátása átalakítását segítő pótlólagos forrásokhoz sem. A 2500 milliárd forintos (7,2 milliárd eurós) gazdaságélénkítő programnak eleve meghatározó része a zöld átállás, amit most megfejelnének újabb támogatásokkal. Az EB és az Orbán-kormány hosszú hónapok óta tárgyalnak az eredeti beruházási és reformtervről, a megegyezés első számú akadálya — bizottsági tájékoztatás szerint — a megfelelő antikorrupciós intézkedések hiánya.
Kiszámolta az Európai Bizottság, mennyibe kerül leválni az orosz energiahordozókrólA 210 milliárdos csomagból 20 milliárd euró lenne a friss pénzforrás, amelyet az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer széndioxid-kibocsátási egységeinek árverés útján történő értékesítéséből teremtenének elő. A többit a már megítélt kohéziós és agrártámogatások átcsoportosításával, hitelekkel, a magánszféra bevonását ösztönző intézkedésekkel biztosítaná a javaslattévő biztosi kollégium.
Az EB szerint az energiatakarékosság a leggyorsabb és a legolcsóbb módja az energiaválság kezelésének és a magas energiaszámlák csökkentésének, ezért arra sarkallja a tagállamokat, hogy adóügyi intézkedésekkel ösztönözzék ezt. A brüsszeli testület a megújuló energiaforrások nagyarányú kiterjesztését is kezdeményezi,
ennek részeként 2027-ig fokozatosan kötelezővé tenné napelemek telepítését az új épületekre.
A gáz kollektív vásárlása a nemzetközi piacokon szintén hozzájárulna az árcsökkenéshez és a leváláshoz az orosz energiahordozókról.
A bizottsági javaslatok nagy részét a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy minden országra kötelező törvény legyen belőlük.
Halmai Katalin (Brüsszel)
