Egyre több magyar vásárol lakást Spanyolországban, ahol befektetési és letelepedési szándékkal egyaránt sokan nézelődnek. Szándékaikat a politikai és gazdasági változások is erősítik.
Lakás esetében marad a 100 millió forintos ingatlanár-korlát.
Brutálisan megnőtt az ingatlanhirdetéseket böngészők száma az Otthon Start bejelentése óta.
Ezért igyekeznek elválasztani a szakmai kérdésektől.
Nem világos, miért volt szükség arra, hogy ilyen drágán vegye meg a lakást a tárca.
Az Airbnb mellett az Európai Unión kívüli polgárok lakásvásárlására is moratóriumot hirdetne a fővárosi önkormányzat, a hosszú távú lakáskiadást viszont adókedvezménnyel motiválnák.
A nyugdíjpénztárakban lévő források lakáscélú felhasználásával csak az egyik probléma, hogy ezeken a számlákon átlagosan mintegy kétmillió forint pihen. Az egész konstrukciónak rossz üzenete van.
A kereslet és az árak alakulása alapján úgy látszik, hogy kimozdult a tavalyi holtpontról az ingatlanpiac.
Rossz, nem olyan rossz, jó – talán így lehetne legrövidebben jellemezni a helyzetet
Szó sincs 75 százalékról, az összes adásvételnek csak 41-46 százalékában jelentek meg vevőként a negyven évnél fiatalabbak.
A hitelből történő lakásvásárlás immár az állami támogatásokkal együtt is túlzott anyagi megterhelést jelent a családoknak Budapesten, de a vidéki nagyvárosokban is egyre több évig kell spórolni.
Egy kétkeresős család, 20 évre, babaváró hitellel is eladósodva, Budán egy 53 négyzetméteres tégla-, Pest külső kerületeiben pedig egy 74 négyzetméteres panelt vehet legfeljebb.
Nem tud lépést tartani a bérek növekedése az ingatlanárak és a hitelkamatok emelkedésével, az adósságfékszabályok miatt ezért egyre kisebb lakást lehet csak megvenni jelzálogkölcsönből.
Bár az elszabadult infláció megfékezésére a tavalyi év második felétől kamatemelési ciklusba kezdett a jegybank, és emiatt a lakossági hitelek is egyre drágulnak, úgy tűnik, a lakáshitelezés rekordévet zárhatott 2021-ben.
A lakásárak gyors emelkedése miatt a fiatalabb korosztályok nehezebben tudják előteremteni a hitelfelvételhez szükséges önerőt.
Idén az áttelepülők száma ugrásszerűen nőtt, aminek nem csak a magasabb bér az oka.
Egyre kevesebben képesek saját forrásból fedezni az első ingatlanjuk vételárát.
A kormányzati intézkedések főként az első lakásvásárlókat gondolkodtathatják el.
Ismét többen vásárolnak lakást, de már egyre inkább saját használatra. A befektetőket elriasztja a rövid távú kiadás várható szigorítása is.
A fővárosban és a megyeszékhelyeken is gyorsabb ütemben emelkedtek az eladó lakások négyzetméterárai az elmúlt öt évben, mint a fizetések.
A felmérés eredménye azért meglepő, mert a hazai lakásárak a fizetésekhez képest rendkívül magasak, az európai fővárosok között Budapest például a hatodik legdrágábbnak számít ezen a téren.
Jóval kevesebb lakás és családi ház cserélt gazdát tavaly, mint korábban, az áremelkedés is lassul. Budapesten azért milliós négyzetméterárak is vannak.
Az emelkedő árak rengeteg fiatalt kizárnak az első lakással járó illetékkedvezményből. A vásárlás utáni közteher pedig elviheti a csokot.
Szülői segítség nélkül több mint 23 évnyi kuporgatás és hiteltörlesztés után juthat el oda egy átlagbért kereső fiatal, hogy tulajdonosa legyen egy 40 négyzetméteres fővárosi panellakásnak. Csak a hitelfelvételhez szükséges önerőhöz 3 évig kell szűkre húzni a nadrágszíjat.
Hiába kérnek egyre többet a lakásokért, mégis egyre többen vásárolnak. Egyvalami azért módosult: a kereslet eltolódott az olcsóbb ingatlanok irányába.
A tavalyi évben 7612 lakás épült az országban, azaz majdnem 9 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, ugyanakkor a kiadott építési engedélyek száma csaknem 30 százalékkal emelkedett és meghaladta a 12,5 ezret.
