Még egyet csavarna a kormány által javasolt Airbnb korlátozáson a fővárosi önkormányzat. Egyrészt lerövidítenék a szigorításra való felkészülés idejét, mondván a bevezetésig rendelkezésre álló idő alatt még nagyon sokan kérhetnek engedélyt a rövid távú lakáskiadásra. Üdvözlik az ezekre vonatkozó adóemelést is, de kiegészítenék a lakásukat hosszú távra kiadókra nehezedő adók mérséklésével.
Ezzel lehetne pénzügyileg is ösztönözni például az üresen álló lakások tulajdonosait a bérbeadásra. A három évnél hosszabb távra szóló bérleti szerződések esetén teljes jövedelemadó mentességet, míg az egy éven túli, de 3 év alatti kiadás esetén kedvezmény bevezetését javasolják a kormánynak.
Hagy egy kiskaput a lakástulajdonosoknak az Airbnb-szigorítás törvénytervezeteA két éves moratóriumot kiterjesztenék azon lakásvásárlásokra is, amikor az ingatlan az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok állampolgárainak tulajdonába kerülne. Ezzel akadályoznák meg az egyre nagyobb arányú, szintén árfelhajtó hatásúnak tartott – zömében orosz és kínai tulajdonszerzéseket – Budapesten.
A főváros ugyanis azt látja, hogy nagyon sokan üzleti céllal vásárolnak lakást, ami azután meg sem jelenik a fővárosi ingatlanpiacon
– jelentette be a Fővárosi Közgyűlés jövő heti ülése előtti szokásos háttérbeszélgetésén kedden Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki szerint a főváros már korábban fellépett volna az Airbnb ellen, de az erre vonatkozó hatáskört a kerületek kapták meg. A főigazgató a Népszava kérdésére válaszolva elmondta: nem tart attól, hogy az Airbnb korlátozása súlyosan visszavetné a fővárosi turizmust.
A fenti javaslatok részei annak az új fővárosi lakáspolitikai koncepciónak, amelyet a jövő héten tárgyalnak a fővárosi képviselők. A kormánynak tett javaslatok között szerepel
a lakhatási célokra a fővárosi önkormányzatnak korábban ígért uniós források megnyitása,
valamint egy állami bérlakás építési program indítása.
Ez utóbbira egyébként már volt példa az első Orbán-kormány idején is 1998-2002 között, bár az nem volt túl sikeres. A főváros ezenfelül a kormány csatlakozását kéri a Budapest által indítandó panelfelújítási programhoz. A közös keretbe
a főváros 2,5 milliárdot tesz be, ugyanennyivel szállnának be a csatlakozó kerületek is, ezzel egy 5 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatási alap jön létre, de a programban résztvevő társasházaktól is elvárnának önrészt.
A kormány belépése megsokszorozhatná a keretet és a hatást. Ezzel csökkenthető lenne az energiafelhasználás és megrendelésekhez juthatna, az éppen lejtmenetben lévő építőipar.
Az állam beszállhatna a főváros által már elindított lakbértámogatási programokba is. Ezek egyik eleme a Fővárosi Lakásügynökség, amelynek első féléves eredményérő ma részletesen beszámoltunk. Az önkormányzatok által indított bérlakás-programokat segítené, ha a kormány változtatna az építészeti előírásokon és nem kellene minden lakáshoz parkolót létesíteni. Ez nem csupán megdrágítja az új bérlakások építését, de sok esetben – például egy régi iskolaépület átalakításakor – fizikailag is lehetetlen – magyarázta Kiss Ambrus. A városvezetés a rozsdaövezeteket különösen jó terepnek tartja megfizethető lakások építésére, ám ez csak állami forrásból valósítható meg.
„Még mindig kevesen ismerik a programot, sok lakástulajdonoshoz vélhetőleg nem jutott el a Fővárosi Lakásügynökség ajánlata, de sokan várnak az első tapasztalatokra is”A közgyűlési előterjesztések között szerepel még a diákok közéletbe való bevonását célzó Mi Budapestünk Program 24 elemes akcióterve, valamint a Fővárosi Kormányhivatal két törvényességi észrevétele is. Az egyik a fővárosi kikötők létesítését erősen korlátozó Duna-parti építési szabályzat (DÉSZ) 2025. januártól életbe lépő módosítását, pontosabban azt kifogásolta, hogy addig a régi rendelet szerint kérhető parthasználati engedélyeket sem adják ki. A Népszava kérdésére Kiss Ambrus elmondta,
hogy az új kikötők helyét és egységes arculatát meghatározó munkacsoport megalakult és szakértők bevonásával dolgozik a mindenki számára elfogadható megoldáson.
A másik kormányhivatali észrevétel a digitális reklámberendezések tilalmára vonatkozó fővárosi rendeletet érinti, amelynek értelmében 2025. szeptember 30-ig ezek létesítésére, fennmaradására nem adható ki engedély. Az új építészeti törvény egyébként jövő év júniusáig szintén tiltja ezt. A főváros problémásnak tartja a digitális táblák okozta vizuális környezetterhelést. A kormányhivatal mindkét döntést vitatja, de a főváros nem enged.
A jövő heti ülés várhatóan legvitatottabb pontja a szervezeti és működési szabályzat módosítása lesz, amelyre rengeteg javaslat érkezett a képviselői csoportoktól már az előző ülésre és a mostanira is. Az alakuló ülésen nem sikerült dűlőre jutniuk a feleknek, így most ismét napirendre kerül.
A kormányhivataltól – a közgyűlés felkérése ellenére - egyelőre nem kért állásfoglalást a városvezetés, mert előbb a minisztériummal akartak egyeztetni, de ez a folyamat még nem zárult le.
Karácsony Gergely főpolgármester új javaslatában számos korábbi frakciókérésnek helyt adott, így például a Fidesz kérésére lesz újra Budapest-infó, igaz, csak akkor, ha a kormányinfóra is meghívják az összes médiumot. A két legfőbb kérésben azonban nem engednek.
A cégvezetők kinevezése az önkormányzati törvény szerint a főpolgármester feladata, így arról nem mondhat le, másrészt a két közgyűlés közötti döntések intézményét is meg kell tartania, mivel ezek teljes elvonása az önkormányzat működőképességét veszélyeztetné.
Tarlós István 33 jogköréből azonban Karácsony Gergely csupán 11-et gyakorol majd.
Budapesten már több az Airbnb, mint a szállodai szoba Adóemelést tervez az airbnb-zésnél az Orbán-kormány