A havi törlesztőrészlet ugyanis nem lehet nagyobb, mint a nettó jövedelem fele. A money.hu elemzése szerint így a tavaly szeptemberi 284 656 forintos nettó átlagbérből az akkori kamatok mellett még 23,3 millió forintos hitelt lehetett felvenni – 10 éves kamatperiódussal, 20 évre. A megugró infláció miatt azonban a jegybank folyamatosan emeli az irányadó kamatokat, így a bankok is ahhoz igazítják hiteleik kondícióit. Emiatt egyre magasabb törlesztőrészlettel lehet csak fölvenni ugyanakkora hitelösszeget. A szeptemberi átlagbér így év végére már csak 22,2 millió forintos hitel felvételére adott lehetőséget, az idén márciusban pedig már csak 21,4 millió forintra volt elég.
Miután a lakásvásárláshoz minimum 20 százalék önerő is szükséges, mindez azt jelenti, hogy a szeptemberi átlagbérből az akkori 29,125 millió forintos lakás helyett a legjobb esetben is már csak 8,2 százalékkal kisebb, 26,75 millió forintos lakásra lehet alkudni.
A bérek persze a KSH szerint folyamatosan emelkednek: a statisztikusok tavaly decemberben 9,6 százalékos éves növekedést, és 327 732 forintos nettó átlagbért mértek. A párhuzamosan emelkedő kamatok miatt azonban ez a növekedés a money.hu számításai szerint csak alig 2 százalékkal magasabb hitelösszegre volt elég. A márciusi legjobb banki ajánlattal pedig a decemberi átlagbér ma már 1 millió forinttal kisebb, 24,6 milliós hitel felvételére lenne elegendő.
Az aktuális átlagbérrel számolva a 2020 decemberi 31,4 millió forint helyett ugyan már 32 milliós lakást lehetett volna tavaly év végén hitelből megvenni, de eközben a lakásárak jóval meredekebben emelkedtek. A KSH - tavalyi első háromnegyed éves adatai szerint – az átlagos négyzetméterár 5,6 százalékkal emelkedett, a fővárosban 9,5 százalékkal is többet kértek. A hitellel „kimaxolt” keretből így 2020 decemberében még egy 49 négyzetméteres ingatlant is meg lehetett vásárolni, míg tavaly év végén már csak egy 45,6 négyzetméterest. A money.hu szerint a fizetőképes kereslet drasztikus visszaesését jelzi a KSH azon kimutatása is, amely szerint egy év alatt 8,1 százalékkal - 74-ről 68 négyzetméteresre - esett az épített újépítésű lakások átlagos területe a fővárosban.
