A tavalyi évet az armageddon évének nevezték a magyarországi ingatlanpiacon, de a visszaesés nem lett olyan mértékű, ahogyan az 2023 első negyedéve után látszott. 2023-at a kivárás, míg 2024-et a kilábalás évének nevezhetjük, a piac általános fellendülését 2025-re várjuk – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerdán a bankcsoport évnyitó ingatlanpiaci sajtóeseményén. Noha a piac minden mutatóban visszaesett tavaly, ennek ellenére csak kisebb áresés történt. Ám ennél fontosabb, hogy a kétszámjegyű infláció miatt a hazai eladásra kínált ingatlanok reálára jelentősen, csaknem 19 százalékkal csökkent. A korábban befektetési céllal építkezők jelentős része 2023-ban kivonult az ingatlanpiacról, visszatérésük, bár döntő hatást nem gyakorolnak majd a piacra, erre az évre várható.
A visszaesés mértékét jelzi, hogy tavaly 105 ezer ingatlanra kötöttek adásvételi szerződést, 25 százékkal kevesebbre, mint az azt megelőző évben. A visszaesés után ez év első hónapjaiban az ingatlanpiac valamennyi szereplője derűlátóan ítéli meg a kilátásokat, és bíznak abban, hogy az értékesített ingatlanok száma december végéig eléri a 120 ezret. Ugyanakkor azzal számolnak, hogy bár beindulnak az építkezések, mégis kevesebb új építésű ingatlant adnak át az idén, mint tavaly.
A KSH adatközléséből tudható, hogy tavaly mindössze 18,6 ezer lakás épült, 9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, ami a 2018-as állapotokat idézi. Még ennél is nagyobb, 39 százalékos volt a visszaesés a kiadott építési engedélyek számában. A lakásépítők elbizonytalanodásának látványos mutatója volt 2023-ban, hogy míg 2022-ben összesen 31 ötvenlakásosnál nagyobb projekt értékesítését kezdték meg újonnan a fővárosban, amelyből 20 volt 100 lakásosnál nagyobb, tavaly már csak 16 nagy beruházás került piacra, amelyek közül 9 éri el a 100 lakásos méretet. Az idén 6300 lakás átadása várható az év eleji adatok szerint, és már most 3400-at hirdetnek 2025-ös átadással - jegyezte meg Valkó Dávid. A budapesti újlakás-piacon 3500 új lakás jelent meg a kínálatban tavaly, ami 45 százalékos visszaesést jelent egy év alatt - tette hozzá.
A tervezett 650 milliárd helyett tavaly 590 milliárd forint ingatlanhitelt vett fel a hazai lakosság, 2023-ban összesen 49 ezer lakáshitel-szerződést kötöttek, és ennek közel egyharmadát az OTP Banknál – tájékoztatott Kasziba Erika, az OTP Bank lakáshitelek üzletfejlesztésért felelős szakmai vezetője. Ezt azzal egészített ki, hogy az átlagos hitelösszeg tavaly 12-ről 15 millióra emelkedett, ezen belül a támogatott hitelek átlagos összege 10 millió volt, míg a piaciaké 18-19 millió forintra nőtt. A hitelek átlagos futamideje 21-22 év körül alakult. A mögöttünk álló év kevés idetartozó örvendetes ténye közül az egyik éppen az volt, hogy a 8-9 százalékos kamatszint mellett érzékelhető módon megélénkült a lakáshitelezés. A bevezetett 8,5 százalékos kamatplafon nem hozott ugyan új vásárlókat, ám gyorsabb döntésre sarkallta az ingatlant keresőket.
Vitán felül az ingatlanpiac élénkülését segítette, hogy a tavaly év végével kifutó CSOK iránti igény megháromszorozódott az utolsó hónapokban, ami folytatódott az év elején az új Csok Plusz hitel iránti fokozott kereslettel.
Ez utóbbinál az átlagos hitelösszeg 25 millió forint, az igénylők közel 90 százaléka használt lakást vásárol. A legkeresettebbek a családi házak, ezt követik a téglalakások és a panellakások.
A lakóingatlanok közül mára a 80-100 négyzetméter közöttiek váltak a legkeresettebbek – derült ki az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezetőjének, Lipták Zsuzsa ismertetőjéből.
Nem kis dilemma a gyorsan változó kamatok időszakában, hogy fix kamatozású vagy 10 éves, kamatkockázatnak kitett lakáshitelt vegyenek fel a vásárlók. Az is nyitott kérdés, milyen irányba változik az építőanyag- és a szakmunkák ára. Tavaly ugyan mindkettő csökkent, de általános a vélemény, hogy az élénkülő kereslettel, a támogatások felfutásával ezek árai is emelkedő irányt vesznek, akárcsak az ingatlanárak.
Hat százalék alatt a lakáshitelek
A jegybanki kamatcsökkentéseknek és a bankok által vállalt kamatvágásoknak köszönhetően mára általánossá váltak a hat százalék alatti lakáshitel-kamatok. Ezek között jelenleg a legkedvezőbb kamat 5,85 százalék, ami a hitelköltségek jelentős csökkenését mutatja az egy évvel ezelőtti, 9 százalék körüli kamatokhoz képest – mondta el Korponai Levente, a Money.hu vezető elemzője. A kamatkörnyezet ilyen mértékű csökkenésére, mint amire az elmúlt hónapokban volt példa, nyilvánvalóan nem lehet a jövőben számítani. Ha folytatódik is a bankok kamatmérséklése, lényegesen olcsóbb hitelekre, vagyis nagyságrendekkel alacsonyabb törlesztőkre már nem alapozhatjuk a lakásvásárlás finanszírozását. A hitelintézetek többsége akció keretében a kezdeti költségek egy részét is elengedi vagy visszatéríti, így legalább részben megspórolhatóak a tulajdoni laphoz, a térképmásolathoz, az értékbecsléshez vagy a közjegyzőhöz kapcsolódó, egyébként együttesen több tízezres díjak. 20 éves futamidővel egy tízmilliós lakáshitel jelenleg már havi 73 ezer forintos törlesztőrészlettel igényelhető. Húszmilliónál 143 ezer, harmincmilliónál 214 ezer forintra emelkedik havonta a törlesztő. P. ZS.
