Az országos adatbázissal rendelkező ingatlan.com szerint idén februárban az egy évvel korábbihoz képest 2,6 százalékkal nőttek az árak, de januárhoz viszonyítva is 1,5 százalékos volt az áremelkedés. Éves szinten a nyugat-magyarországi régióban volt a legnagyobb mértékű az áremelkedés, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében ugyanis átlagosan 8,1 százalékkal drágultak az ingatlanok tavaly februárhoz képest. Budapesten 2,6 százalékos volt az éves áremelkedés üteme – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A lakáspiac már egyértelműnek mondható élénkülése még akkor is igaz, ha némileg felemás a kép. Egyfelől Budapesten mérséklődött a drágulás üteme, ami februárra 0,6 százalékra lassul a januári 1,8 százalékról, ezzel szemben az észak-magyarországi régióban 4 százalékos volt az emelkedés januárról februárra, amiről Balogh László úgy fogalmazott, hogy ez nem számít kiugró drágulásnak, inkább korrekciónak, hozzátéve, hogy ezzel az emelkedéssel most ott tartanak az árak ebben a régióban, mint tavaly márciusban.
A jövőt sok bizonytalanság övezi, ez tükröződik a szakember szavaiban, aki szerint az év hátralévő felére enyhe áremelkedést várnak, ám a robbanásszerű drágulást szinte kizártnak tartja.
A hazai ingatlanpiac magához térésnek jele lehet, hogy a lakáspiaci forgalomban az idén 20-25 százalékkal bővüléssel számolnak, ami 125-130 ezer adásvételt jelenthet. A tavalyi évet 110 ezer ingatlan adásvétellel zárták, és 2014-ig kellene visszamenni az időben, hogy olyan alacsony szerződésszámot találjuk, mint tavaly.
A fővárosban az átlagos négyzetméterár 922 ezer forint. Az V. kerület a legdrágább 1,57 milliós négyzetméterárral, a második az I., a harmadik pedig a II. kerület 1,37, illetve 1,27 milliós összeggel. A legolcsóbb kerület a XXI. a maga 695 ezer forintos árával. Utána következik XX. és a XXIII. kerület 696 ezer és 720 ezer forinttal. A vidéki városok toplistáját Debrecen, Veszprém és Győr vezeti, sorrendben 785 ezer, 766 ezer és 750 ezer forintos átlagos négyzetméterárral.
