A Londoni székhelyű Hivatalos Monetáris és Pénzügyi Intézmények Fóruma (OMFIF) 75 központi bankhoz intézett körkérdésére az intézmények ötöde azt válaszolta, a következő években növelni kívánja az euró arányát eszközeiben. Jelenleg az 5000 milliárd dollárt érő jegybanki tartalékokban az amerikai fizetőeszköz, a 2000-es évek 72 százaléka után, mára 59 százalékra csökkent, 20 százalék euró, míg a maradék egyéb valuta, például kínai jüan. Ez utóbbi népszerűsége is növekszik, a válaszadók 13 százaléka jelezte, növelni akarja a kínai fizetőeszköz arányát.
KAMATOK Kivárnak a világ pénzügyeinek irányítói a kamatcsökkentéssel. Sem az európai, sem pedig az amerikai központi bank nem változtatott az irányadó kamatlábakon, és bár sehol nem gondolták komolyan, hogy nyár előtt sor kerülhet erre, a fontosabb tőzsdeindexek, némi csalódást jelezve, kisebb veszteséggel zárták az elmúlt hetet. Nem sürgős, de nem vagyunk messze attól, hogy lazítsunk a kamatgyeplőn – hangoztatta az amerikai jegybank (Fed) elnöke a múlt héten. A gazdaság egészséges, a munkaerőpiac stabil, az élelmiszer- és energiaárakat figyelmen kívül hagyó árindex növekedése lassul, miközben a kiskereskedelem bővül, mindez most türelemre int, ám várhatóan elég muníciót ad ahhoz, hogy júniusban megtegyük az első lépést az idei tervezett kamatcsökkentések terén – mondta Jerome Powell. A pénzügyek irányítói március 19-20-án esedékes tanácskozásukat követően ígértek pontos adatokat. Az Európai Központi Bank (EKB) a múlt heti ülésén, a jelenleg 4 százalékos irányadó kamatláb szinten tartása mellett foglalt állást. A piacok 100 bázispontos könnyítésben reménykednek ebben az évben, de Lagarde sejtelmesen fogalmazott, „áprilisban egy kicsit többet fogunk tudni, júniusban pedig jóval többet.”
INFLÁCIÓ Az EKB az infláció csökkenésének egyértelműbb jeleire vár. Miközben az éves inflációt optimistábban látták a döntéshozók, előrejelzésüket 2,7 százalékról 2,3 százalékra korrigálták. Az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított adat viszont 3,1 százalék, és emellett a munkabér emelkedés mértékét is a kívánatosnál nagyobbnak értékelték Frankfurtban. Az EKB elnöke, Christine Lagarde szerint ez erős nyomást jelent az árakra, és nagy kérdés a szakszervezetek, vagy a vállalatvezetők lesznek erősebbek az Európa szerte folyó bértárgyalásokon.
TŐZSDE Az utóbbi napok krónikájában az egyik legnagyobb vállalati szenzációt a Novo Nordisk írta, a dán gyógyszeripari társaság tőzsdei értéke, a hírre, hogy még ebben ez évtizedben piacra kerül új elhízás elleni készítményük, pillanatok alatt a 556 milliárd euróra „hízott”, ezzel 40 milliárd euróval megelőzte a Teslát. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint egymilliárd ember küzd túlsúllyal, 2030-ra 100 milliárd dollárra nő a betegség elleni gyógyszerek piaca.
BÜNTETÉS Az Európai Unió versenyhatósága, azt követően, hogy új, az eddiginél keményebb, a szabadversenyt védő szabályozás lépett életbe a kontinensen, 2 milliárd dollárra büntette az Apple-t, miután az 30 százalékkal sarcolta meg az az App Store-on szolgáltatásaikat értékesítő társaságokat. De le is tiltott vállalkozásokat, például a Spotify-t, amely olcsóbb lehetőségeket is hirdetett termékeik vásárlóinak. A versenyhatóságok vizsgálatától van félnivalója, nem csak tengeren innen, de túl is az Amazonnak, a Google-nek és a Facebooknak is.
