A fiatalok elvárásai már a pandémia okozta leállás előtt is különböztek az idősebb generáció igényeitől, ám ezek a különbségek a korábbiaknál erőteljesebben rajzolódtak ki a világjárvány miatt - áll az Otthon Centrum elemzésében. A pandémia még jobban felértékelte a saját kertet, a teraszt, a nagyobb szobaszámot, illetve az otthoni munkavégzés lehetőségét. De a vásárlást ennél összetettebb tényezők befolyásolják: a saját erő nagysága, a hitelképesség, az életmód-igények, a biztos munkahely garantálta megélhetési perspektíva.
A fiatalok számára kiemelten fontos az ingatlan elhelyezkedése. Elsősorban azért, hogy otthonaikat akár éjszaka, a szórakozóhelyekről, közösségi helyszínekről is elérhessék tömegközlekedéssel. Ugyancsak fontos szempont a megfizethetőség: nagy vagy drága ingatlanra se pénzük, se szükségük nincs még. Szempont még, hogy elfogadható, lakható állapotú legyen az ingatlan, hiszen az ennél jobb állapotú, prémium minőséget jelentő sokkal drágább, míg a rosszabb állagú felújítást igényel – ezek az opciók nem annyira népszerűek a fiatalok körében.
A korosztály általában a másfél-kétszobás lakásokat keresi: nappali és 1 háló a minimum igény 42-45 négyzetméteren, illetve egy 6-10 négyzetméteres erkély/terasz. A kertvárosi környezetben nő a négyzetméter igény, általában kertkapcsolattal rendelkező 50 négyzetméter körüli lakások a legnépszerűbbek ebben a korosztályban.
Az egyetemi városokban mindenhol hasonlóak az igények: Szegeden, Debrecenben, Pécsett is ugyanez a trend érvényesül, és szintén élénk az érdeklődés nagyvárosokhoz közeli községek iránt. Budapest esetében töretlen az agglomerációs városok – Érd, Szigetszentmiklós vagy Dunakeszi – népszerűsége. Az agglomerációba költözést jellemzően az motiválja, hogy egy átlagos (2-3 szobás) használt, de jó helyen lévő városi lakás árából a nagyobb városok közelében lévő településeken már önálló telekkel rendelkező családi házat lehet vásárolni.
Az igények változása mellett egyetlen dolog nem változott meg jelentősen az évtizedek alatt: a hitelfelvétel szükségessége. Egyre kevesebb azoknak a fiataloknak a száma, akik nem igényelnek az első lakás vásárlásához semmilyen hitelt. Esetükben jellemzően a családi háttér jelenti a bankot. Azok a fiatalok, akik az ingatlanvásárlás mellett döntenek a legtöbb esetben 30-40 százalék önerővel rendelkeznek, amelyből már könnyen kikövetkeztethető, hogy az ingatlan vételárának 60-70 százaléka viszont hitel. Ugyanakkor nem lehet általánosítani, hiszen a hitel nagysága függ többek között a jövedelemtől, a saját erő mértékétől, az igénybe vehető (CSOK és CSOK-hitel, babaváró) támogatástól, hiszen az eladósodás mértékét is jogszabály határozza meg, létezik az „adósságfék”. A fiatal vásárlók mögött részben a család idősebb tagjai, a szülők és nagyszülők megtakarításai állnak, így sok esetben nemcsak a fiatal dönt ebben a kérdésben.
