;

emelkedés;költségek;hitelkamatok;hitelfizetési moratórium;

- Milliós költséggel is járhat a tavaly óta hatályos hitelmoratórium

Egy budapesti nő nem hitt a szemének, amikor meglátta, mekkora többletköltséget követel a bankja.

Száznegyven százalékos kamatot kell fizetnie egy budapesti lakáshiteles nőnek, miután tavaly, a járvány kitörésekor elfogadta a kormányzati segítséget és élt a hitelfizetési moratóriummal – írja a Blikk. A cikkben szereplő 30 éves nőtől összesen 1,33 millió forintnyi költséget számított fel a bank arra az 1 millió forintra, amit a moratórium ideje alatt nem fizetett a havi törlesztéssel. 

„Egy 50 négyzetméteres, nyolcadik kerület panellakásra vettem fel a 18 milliós hitelt két éve. A havi törlesztőm 95 ezer forint, a járvány azonban az én életemet is felforgatta, ezért kértem a moratóriumot. Meg sem fordult a fejemben, hogy ilyen sokba kerül majd”– ismertette történetét a nő.

A Blikk emlékeztetett: mivel a törvény értelmében a havi törlesztés összege a moratórium miatt nem változhat, a törlesztési idő növekedett meg 14 hónappal, ami az ő esetében 1,33 millió forintot jelent. A bank a Blikkel annyit közölt, hogy teljes mértékben a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el.

Fülöp Norbert, a Bankmonitor pénzügyi elemzője a lapnak minderről úgy nyilatkozott:

„az adós a moratórium előtt nem sokkal vette fel a hitelt, és ilyenkor a törlesztés nagyobb részét még a kamat teszi ki. Kevésbé kap mellbevágó elszámolást az, akinek már csak néhány év van hátra a hitelből”.

A szakértő szerint hamarosan nagyon sokan szembesülnek hasonló helyzettel, ugyanis a lakáshitelesek fele kérte a moratóriumot. – Ez azonban még mindig jobb, mintha a bank felmondja a fizetni nem tudók szerződését és egy összegben követeli vissza a kölcsönt – tette hozzá.

A Népszavának nemrég Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője elmondta:

„A június végéig tartó hiteltörlesztési moratórium egy erősen kommunikált időpont, de folyamatos a felülvizsgálat, és időben meg fog születni a döntés egy esetleges módosításról, finomhangolásról.”

Azzal a céllal hozzák létre, hogy magyar cégek részt vehessenek Kirgizisztán infrastrukturális, pénzügyi, mezőgazdasági, egészségügyi modernizálásában - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Biskekben kirgiz hivatali partnerével közös sajtótájékoztatóján.