Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszteri biztosa szerint árulás, ha valaki külföldön telepszik le

Mondván, nem ezért haltak meg azok, akik elestek a muhi csatában. 

„Egy falusi ember semmit nem érez az Európai Unióból. Semmit!” – Húsz évvel az EU-csatlakozás után Magyarországon ugyanolyan nehéz maradt, mint előtte

Dél-Baranyában szinte mindenkinek dolgozik rokona, ismerőse nyugat-európai országban, itthon nehezen boldogulnak. Élnek egyik napról a másikra, ezért is érezhetik úgy, az uniós csatlakozás szinte semmit nem hozott számukra, de a kormánypropagandának is van hatása. 

Kozma Lászlóné a németországi keresetéből tudta felújítani a házát

Jelenleg mintegy 55 ezer honfitársunk kap külföldről is nyugdíjat, ám a számuk rövid időn belül akár meg is tízszereződhet

Az előírások azonban szinte országról országra eltérőek.

Nyugdíjutalás szempontjából is vannak „exportőr” és „importőr” országok. A szabályozásnál az ördög
a részletekben van

Hazatérés

Nem a pénz, hanem az Orbán-rezsim a probléma, az elvándorlás miatt már idehaza sem versenyképes a magyar dolgozó

Ráadásul  a visszatérést támogató program is hiányzik az elvándoroltak hazacsábításához.

A kivándoroltak a képzettségükhöz mérten egy fokozattal alacsonyabb presztízsű munkát végeznek

A magyarországi egyetemi hallgatók háromnegyede már dolgozik, a friss diplomások fele szívesen költözne külföldre

Többségük szerint azonban a magyarországi felsőoktatás nem készít fel a nemzetközi munkaerőpiacra. Felmérés.

A munkavégzés mögött egyértelműen anyagi okok állnak

Mesebeszéd a dolgozók védelme, könnyebb elbocsátani a magyar munkást, mint a kétéves szerződéssel érkező külföldit

Azt sem tudjuk, hány harmadik országbelit foglalkoztatnak Magyarországon, és ez csak a problémák egyik fele. 

Zavart okoz, hogy a cégek a saját állományban lévő dolgozók mellett egyszerre alkalmaznak kölcsönzött munkaerőt, kiszervezett és alvállalkozók által foglalkoztatottakat

Távol, közel – Jobb, ha ezt tudja minden szülő és nagyszülő, mindenki, akinek valakije külföldre készül

 Jobb tudni már az elején, hogy később ne legyen meglepetés.

Tüntető fiatalok. Amiért érdemes huzamosabb időt az otthontól távol tölteni, az a béke

Sok magyar jön haza a külföldi munkavállalás után, de a háromnegyedük inkább visszamenne

A magyarok külföldi munkavállalása 2010 után, az Orbán-kormány szinrelépését követően gyorsult fel, és főként a képzett munkaerő távozott, szemben más térségbeli országgal.

Mára főként Ausztria és Németország lett a külföldön munkát vállalók célországa

Növekszik a munkanélküliség, szoronganak a dolgozók, egyre többen vállalnak munkát újra külföldön

Ismét bővül az állást keresők tábora Magyarországon.

Egyre többen keresnek munkát olyanok is, akik korábban ennek még nem érezték szükségét

A nagyvilágon e kívül tágasabb – A kormányzati szintre emelt gyűlölködés már megjelent a kivándorlási motívumok között

A migrációs motívumok között klasszikusak a megélhetésiek: a muszlimok többsége ugyanazért tart Nyugatra, amiért a magyarok. A jobb élet, magasabb fizetés, színvonalasabb egészségügy és oktatás reményében. Ahogy az utóbbi időben a tálib fundamentalizmus is pörgeti a kivándorlást az afgán hegyek közül, úgy a magyaroknak is megvan a maguk tálibja: az Orbán-kormány megbélyegző politikája. A nemzeti-keresztény fundamentalizmus (amely hadat visel más felekezetek ellen), a családbarátságnak becézett szegényellenesség (cigánysoron fehér holló a csok), a másság elutasítása jogerőre emelkedett. Nem csupán a transznemű másság elutasítása (ami inkább való istentől, mint ördögtől), hanem a baloldaliságé és a liberalizmusé, melyek ma épp csak megtűrt kategóriák. A kormányzati szintre emelt ellenségeskedés hatása megjelent a kivándorlási motívumok között is. Egyre többen mondják, hogy nem kérnek a fojtogató türelmetlenségből, a kormánypropaganda mélybe szivárgó gyűlöletéből.

Még soha ennyi magyar nem dolgozott Ausztriában, mint most

Emellett megugrott az ott tartózkodó honfitársaink száma is. 

Tömegesen dolgoznának távmunkában itthonról külföldre a magyar informatikusok

Az IT-szakemberek annyira megszerették a pandémia alatt elterjedt otthoni munkavégzést, hogy csak kevesek akarnak visszatérni a hagyományos irodai munkához.

A Fidesz újabb kétharmada után sokan keresnek a kivándorlás szóra és a külföldi munka kifejezésre

A Google kimutatása szerint a vasárnapi parlamenti választás eredményének ismeretében nekiestek a magyarok a keresőnek.

Még mindig több szaki dolgozna külföldön, mint itthon

A szakemberek több mint fele szerint még mindig érdemesebb külföldön munkát vállalni, mint itthon, de egyre többen gondolják azt is, hogy a kétkezi munkából tisztességesen meg lehet élni Magyarországon is.

Az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról döntöttek Brüsszelben

Személyzete nagyjából 140 főből áll majd, közülük 60 szakértőt a tagállamok delegálnak. Az uniós szabályok érvényesítése továbbra is tagországi hatáskör marad.

Román vendégmunkások a még uniós Angliában

Új munka miatt elköltöznének külföldre a fiatalok

Shutterstock illusztráció

Nem akarnak hazajönni

Nem akarnak visszatérni az Ausztriában dolgozó magyarok, és nem csupán a magasabb bérek miatt. A fiatalok 40 százaléka is útra kelne.

 A legtöbb szerencsét próbáló csak odaútra vesz jegyet Fotó: Németh András Péter

Leértékelt magyar munkások

Az Unióban kiküldetésben dolgozók bére és juttatásai sem maradhatnak el helyi kollégáikétól néhány év múlva - kivéve a fuvarozókét.

Fotó: Shutterstock

Elhúzódó uniós vita a külföldi kiküldetésről

Illusztráció. Fotó: Shutterstock

Z-generáció - Magasabb bérért sem vállalnák a kötöttséget

Tíz év múlva a jelenleginél is többen mennek majd külföldre dolgozni – így látja a Z-generáció, a 14-24 évesek elsöprő többsége.

Illusztráció: Shutterstock

Nem talál "szakit"? - Félmillió magyar szakember külföldön dolgozik

Sokan elsősorban a magasabb jövedelem és a karrierépítés miatt mennek külföldre dolgozni, de van aki környezetváltozásra vágyik.

Külföldön az alpinista ablakmosók közé bekerülni nem egyszerű. FOTÓ: SHUTTERSTOCK/MATTHEW XAN

Legalább Ausztriáig menekülne a magyar

Miközben évek óta komoly gondot okoz a magyar gazdaságnak az elvándorlás, a külföldi munkavállalás családokat szakít szét, egy most publikált nagyszabású kutatás szerint a folyamat nem ért véget. 

Az ukrán munkás jó munkás

Meg vagyunk ijedve, hogy nem lesz munkaerő – ez volt az egyik sarkalatos mondata annak a konferenciának, amelyet a külföldi, elsősorban ukrán munkavállalók alkalmazásának feltételeiről rendezett csütörtökön a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK). 

Látható és láthatatlan

FOTÓ: EUROPRESS/THINKSTOCK

„A babaszag nem jön át a skype-on” - távnagyik a neten

Nő a bérfeszültség

A tavaly december és idén február közötti időszakban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta. Az aktívak aránya pedig meghaladta a 62 százalékot, amire aligha lehetünk büszkék, hiszen a környező országokban , hogy ennél többen dolgoznak. Ugyanakkor a mért nettó 7 százalékos bérnövekedéssel számos ágazatban elégedetlenek dolgozók, folyamatos bérfeszültségről szólnak a hírek.

Az informatikus mérnökök bére elhagyta már a pénzügyesekét is FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

Külföldön dolgoznának, de nem elég képzettek hozzá

A fiatal magyar munkavállalókat – elsősorban a férfiakat – mágnesként vonzzák a nemzetközi lehetőségek, mégsem tudják maradéktalanul kihasználni őket. A Randstad Workmonitor legfrissebb kimutatásai szerint a 34 év alatti férfiak 79 százaléka a megfelelő állásért külföldre is áttelepülne ugyan, 68 százalékuk pedig itthon is szívesen dolgozna olyan munkakörben, amely utazással jár, mégis igen kevesen választhatják ezeket a lehetőségeket.

A magyar fi atalok jelentős része nem járna sikerrel egy külföldi állásinterjún FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS

Korlátozná a külföldiek munkavállalását Ausztria

Csökkenté a külföldi vállalatoktól Ausztriába delegált munkavállalók létszámát, és időkorláthoz kötné az ausztriai munkavégzésüket az osztrák kancellár. A terveket az Österreich című osztrák napilap vasárnapi száma közölte.

Alacsonyabb lehet a nyugdíj, ha külföldön vállalt munkát

Alacsonyabb magyar nyugdíjra számíthatnak azok a magyar munkavállalók, akik Albániában, Macedóniában, Törökországban vagy az Egyesült Államokban szereztek biztosítási időt, de Magyarországon is van legalább 20 év szolgálati idejük - hívja fel a figyelmet közleményében a Baker Tilly Hungária adótanácsadó és könyvvizsgáló cég.

Illusztráció/Getty Images
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang