- Nem a pénz, hanem az Orbán-rezsim a probléma, az elvándorlás miatt már idehaza sem versenyképes a magyar dolgozó

Már 770 ezer főre rúg a külföldön élő magyarok száma, ami munkaerőpia­ci szempontból nagy tartalékot jelent a gazdaságnak. A jelentős számban hazatérők jótékonyan oldanák a munkaerőpiac feszességét, de ez más nemzetgazdasági előnyökkel is járna. Az Egyensúly Intézet, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös kutatásuk nyomán összeállítottak egy szakpolitikai javaslatcsomagot, amely a külföldön dolgozó magyarok egy részének hazacsábítását segíthetné. Jelenleg sem a magyar kormánynak, de egyetlen más hasonló helyzetben lévő EU-s országnak sincs egységes programja, amely a külföldön dolgozók hazahozatalát segítené.

A VOSZ célja a kutatás elindításával az volt, hogy az el- és visszavándorlás egyensúlya megmaradjon, jelenleg ugyanis évente közel annyian távoznak az országból, mint ahányan visszajönnek – mondta a jelentést bemutató sajtótájékoztatón Gazsi Attila. A VOSZ elnökhelyettese szerint előnyök is származnak a vándorlásból, hisz a fiatalok tanulni, munkát vállalni mennek el, s ha később hazatérnek (ha hazatérnek – a szerk.), akkor megszerzett tudásukból a gazdaság is profitálhat. Egy megfelelő kormányzati programmal a külföldön élő magyarok 10 százalékát lehetne megszólítani – vélik a VOSZ-nál.

Nincs könnyű helyzetben az a kormány, amely haza szeretné csábítani a külföldön dolgozó magyar munkaerőt, ugyanis a személyes interjúk során a kivándorlás okaként

Ezek pont azok a problémák, amelyek a magyar mindennapokat mérgezik, s tegyük hozzá, ennek javarészt a mostani kormány és politikai rendszer az oka. Vagyis amíg ezek a gondok nem oldódnak meg, nehéz hazacsábítani a magyarokat vagy növelni a visszatérők számát. Ám a kutatók szerint nem reménytelen a helyzet.

Az Egyensúly Intézet úgy véli, hogy az ENSZ adataira alapozott kutatás és becslés szerint az 1990-es rendszerváltáskor 400 ezer magyar élt külföldön, s ez a szám 770 ezer főre emelkedett 2023-ra. Jelenleg

– mondta Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója. A legnépszerűbb munkavállalási célország Németország, ahol 220 ezer idehaza született magyar él, majd 80-80 ezer fővel Ausztria és Nagy-Britannia következik. Ezen munkavállalók hazahozatala azért sem egyszerű, mert a többségük – 72 százalékuk – jól érzi magát az új, választott országban, akár munkavállalóként, akár már állampolgárként. Az Egyensúly Intézet kutatói arra jutottak, hogy azon idősebb munkavállalókat lehet sikerrel hazacsábítani, akiket a gyerekeik már nem kötik választott országhoz, ugyanakkor idehaza még tudnának és akarnának dolgozni. Csáberő lehet a karrierben való előrelépés,

A kutatócég trendelemzése szerint a következő öt évben a jelenlegi 770 ezres létszám 750 ezer főre csökken, ám hogy ez meg is valósuljon, a kutatók több javaslattal éltek a kormány felé. A külföldön élők nagyjából öthatoda nem, vagy legfeljebb a nagyon távoli jövőben tartja valószínűnek a hazatérést, ám mintegy 15-17 százalékuk azt tervezi, illetve elképzelhetőnek tartja, hogy a következő 5-10 évben hazaköltözik. Szükség lesz pénzügyi ösztönzőkre is, hisz ez az egyik legfontosabb ok, amiért a magyarok a külföldi munkavállalás mellett döntenek.

Az Egyensúly Intézet kérdőíves kutatásában

persze csak azok, akik ilyet egyáltalán fontolgatnak. A javaslatok között szerepel, hogy a külföldön élő, hiányszakmákban dolgozó munkavállalókat foglalkoztató vállalatok is kapjanak egyszeri hazatérési és/vagy bérkiegészítésre fordítható támogatást, ha az érintettek vállalják, hogy meghatározott ideig Magyarországon fognak dolgozni. Az állam emellett ösztönözze adókedvezményekkel a külföldről hazatért magyar munkavállalók foglalkoztatását a hazai kkv-knál – javasolja az Egyensúly Intézet.

A szakértők a folyamatos kommunikáció, a nagyobb hatékonyság érdekében azt is javasolják, hogy az állam vonja be a hazatérési programjaiba a nagyobb célországok magyar közösségeinek a szervezeteit, egyesületeit. A hazahívó kommunikáció az általános ország­imázskampány helyett érdemben reagáljon a külföldön munkát vállalók igényeire. Ennek érdekében a nagyvárosi önkormányzatok is bevonhatók a hazatérési programok szervezésébe:

– olvasható a javaslatok között.

Mindez nem lenne öncélú pénzkidobás, ugyanis a kutatók becslése szerint a munkavállalási célból kivándorolt, aktív korú állampolgárok 10 százalékának a hazatérése 2028-ig évi 0,02–0,12 százalékpontos, 25 százaléknak a hazatérése 0,05–0,3 százalékpontos GDP-többletet eredményezne négy év alatt, 

A sok dolgozó sem termel sokkal többet

Átalakul a magyar munkaerőpiac: egyrészt veszít a nemzetközi versenyképességéből, sőt már idehaza sem minden esetben a legversenyképesebb, nem véletlen a külföldi munkaerő alkalmazása a magyar gyáriparban – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) munkaerőpiaci szakosztályának a konferenciáján. Ezzel együtt elkerülhetetlen a bérfelzárkózás, ami jobb esetben egybeeshet a magyar gazdaság termelékenységének a növekedésével.

A munka szerepe felértékelődik a XXI. században – mondta Csaba László közgazdász, a CEU professzora a Magyar Közgazdasági Társaság munkaerőpiaci szakosztályának a konferenciáján. Ugyanakkor a világot és a magyar gazdaságot is az a folyamat jellemzi majd, hogy egyre kevesebb embernek lesz jó munkája, s egyre többnek kevés, illetve az is rossz. A robotizáció és a mesterséges intelligencia elterjedése egészen újfajta munkamegosztást hoz létre, különösen a világ fejlett részében. Mindezek miatt elkerülhetetlen a magyar munkaerőpiac átalakulása, ugyanis az elmúlt 2-3 évtizedben a gazdaságban domináns szellemi és fizikai betanított munka szerepe le fog értékelődni. Ez a folyamat már most is tart, hisz az elmúlt bő egy évtizedben mintegy 1 millió munkavállaló került a munkaerőpiacra, így ma már több mint 4,5 millióan dolgoznak. Ugyanakkor euróban számolva ez a 4,5 millió ember ugyanakkora nemzeti jövedelmet állít elő, mint egy évtizede, ami arra utal, hogy a magyar gazdaság termelékenysége, különösen a munkatermelékenység lecsökkent ezen idő alatt. Más szóval az életszínvonal-növekedés, ami abból fakadt, hogy egyre többen dolgoznak, nem fenntartható – fogalmazott Csaba László.

A munkaerőpiac át fog alakulni, ugyanakkor ez együtt jár a reálbérszínvonal emelkedésével. Jó esetben ezt a folyamatot támogatja a termelékenység növekedése, kevésbé jó esetben ezt a politika kényszeríti ki. A külföldi cégek regionális jelenléte miatt a bérszínvonal-felzárkózás elkerülhetetlen. Csaba László szerint ezért sem lesz fenntartható az alacsony bérszínvonalra épülő gazdasági modell, és épp a bérfelzárkózás kényszeríti ki az új növekedési modellre való áttérést.

Pesszimistábban látja a magyar munkaerő és a magyar gazdaság lehetőségeit Mihályi Péter. A Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető professzora szerint az elmúlt hónapok vitái – különösen az akkumulátorgyárak kapcsán – rámutattak a magyar munkaerővel kapcsolatban egy másik problémára is. Az a hit, vélekedés vagy nevezhetjük akár legendának, hogy a magyar gazdaságnak jól képzett munkaereje van, és ez versenyelőnyt jelent számára, már régen nem igaz – mondta. A munkaerő minősége, amiből Magyarországon bőségesen áll rendelkezésre, nem elég jó, és nem abban az értelemben, hogy nem elég képzett, nem elég specializált a tudása, hanem mert nem alkalmas a modern gyáriparban való munkavégzésre. Ez a gond a vendégmunkásokkal kapcsolatos viták során vált nyilvánvalóvá. Már több munkaügyi fórumon is elhangzott: lehetséges, hogy a távol-keleti munkaerő foglakoztatása drágább, mint a magyar, de annál jobb abban az értelemben, hogy a rendelkezésre állása magasabb. A modern ipari termelésben, ahol az összeszerelő üzemeknek nagy szerepe van, a cégek számára az a fontos, hogy a munkaerő megbízhatóan, stabilan rendelkezésre áll-e, bevethető-e a hétvégén vagy második, harmadik műszakban. A magyar munkavállaló nem hajlandó hétvégén vagy sokadik műszakban dolgozni, mert a családjával akar együtt lenni. Ez emberi szempontból érthető, viszont közgazdászként el kell gondolkodni azon, hogy lehet-e ezen a helyzeten változtatni, vagy be kell látni, hogy a magyar munkaerő a magyar munkaerőpiacon is versenyképtelen – vetette fel Mihályi Péter.