Még mindig több szakember gondolja azt, hogy külföldön jobban megéri dolgozni (57 százalék), mint azt, hogy itthon is tisztességesen meg lehet élni a kétkezi munkából (43 százalék) – derült ki a a Fix24.hu országos felméréséből. A szakemberkereső portál online kérdőívére több mint 500 válasz érkezett az ország minden pontjáról, ezek alapján pedig ma már többen vannak azok, akik szerint az elmúlt öt évben nőtt itthon a kétkezi munka megbecsültsége (42 százalék), mint azok, akik szerint csökkent (37 százalék).
Arra a kérdésre, "érzékeltek-e az elmúlt két évben fellendülést saját vállalkozásukban vagy szakmájukban?", a mesteremberek 60 százaléka válaszolt igennel, és csupán 26 százalékuk nemmel, közel 14 százalékuk viszont nem tudta eldönteni. A megkérdezettek több mint fele (57 százaléka) további fejlődésre számít a következő években, minden ötödik pedig stagnálásra, visszaesést viszont csak 6 százalékuk vár.
A felmérés az idén is kitért az égető kérdésre: mennyi idő alatt találunk szakembert, ha valami javításra, felújításra szorul. E téren valamennyit javult a helyzet a tavalyi eredményekhez képest. Míg tavaly a magyar szakemberek 40 százaléka hónapokra előre be volt táblázva, most minden harmadik szaki válaszolta, hogy két hónapnál rövidebb időre van lekötve munkával, és csupán 15 százalékuk 3-6 hónapra előre. A megrendelők szempontjából azonban továbbra sem jó hír, hogy mindössze minden tizedik szakember tudna azonnal elkezdeni egy nagyobb munkát, 30 százalékuknál maximum egy hónapot , 13 százalékuknál pedig ennél is többet, akár fél évet is kellene várni.
Mindez szakmánként és megyénként is eltérő időtartamot jelent, ezért a válaszok alapján egy interaktív infografikán is megmutatják: az egyes megyékben átlagosan mennyi időt kell várni egy kőművesre, ácsra, villanyszerelőre vagy éppen festőre.
A sok megrendelés ugyanakkor korántsem jelenti, hogy a szakemberek akár idő előtt nyugdíjba is mehetnének. Az „átlagosan milyen értékű megbízásai/munkái vannak?" kérdésre ugyanis a válaszolók majdnem fele maximum 250 ezer forintos sávot jelölt meg, míg 18 százalékuk a 250-500 ezer forint közöttit, efelett pedig már csak 16 százalékuk szerez meg egy-egy megbízást.
A munkák közötti válogatás szempontjait firtató kérdésre picivel többen jelölték meg a szakmai kihívást (32 százalék), mint az adott munkára kapott díjazást (29 százalék). Az időintervallum itt csak 16 százalékuknál játszott elsődleges szerepet.
A mesteremberek egyébként átlagosan maximum 2500 forintos nettó órabért kapnak, 17 százalékuk 3000 forint feletti összegeket. A szakmunkások közel fele 1500-2500 forintos nettó órabérért dolgozik.
