Enyhén növekedésnek indult a munkanélküliség a tavalyi év vége felé: az utolsó negyedévre már 189 ezren maradtak állás nélkül, miközben a két korábbi negyedéves időszakban még 178 ezren, illetve 157 ezren vallották magukat munkanélkülinek. A teljes 2022-es évet nézve még javulást mutatnak a KSH pénteken közölt átlagszámai, hiszen a munkanélküliek száma 19 ezerrel, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal csökkent. Ám ha csupán az utolsó negyedévi adatot vetjük össze az egy évvel korábbi azonos időszakkal, akkor már enyhe, 9 ezer fős növekedés látszik a munkanélküliek számában, a ráta pedig 0,2 százalékponttal 3,9 százalékra emelkedett.
A KSH részletes adataiból az is látszik, hogy elsősorban a korábban inaktívakból – vagyis azokból, akik nem dolgoznak és nem is keresnek munkát, de ide tartoznak még a diákok és a nyugdíjasok is – lett több munkanélküli. Tavaly október-decemberben mintegy 42 ezren voltak azok, akik egy évvel korábban inaktívnak, tavaly év végén már munkanélkülinek vallották magukat, holott 2021 utolsó negyedévében még csupán 31 500 nyilatkoztak így. Ez arra utalhat,
hogy a megugrott infláció révén súlyosbodó megélhetési gondok miatt egyre többen keresnek munkát olyanok is, akik korábban ennek még nem érezték szükségét.
Ez a tendencia olvasható ki abból is, hogy miközben az inaktívak száma 2021 és 2022 utolsó negyedéve között 2,474 millióról 2,424 millióra csökkent, addig a foglalkoztatottak száma 4,688 millióról csak 4,702 millióra nőtt. Vagyis, míg az inaktívak tábora 50 ezerrel zsugorodott, addig csupán 14 ezerrel lett több a foglalkoztatott. A tavalyi év két utolsó negyedévét összevetve ráadásul már a foglalkoztatotti létszámban is 10 ezer fős visszaesés látható. A külföldön dolgozók száma (nem a végleg kiköltözöttek, hanem akiknek családja még itthon él) viszont egy év alatt csaknem 13 ezer fővel növekedett, így létszámuk csaknem újra elérte a Covid előtti 100 ezres létszámot. Ez nem annyira meglepő, hiszen
a környező országok mindegyikében lekörözi már a minimálbér a hazai legkisebb fizetést, de a gyenge forint miatt is megéri a külföldi munkavállalás.
Mindeközben a szintén a héten közreadott kereseti adatok alapján szeptember óta egyre inkább veszítenek értékükből a fizetések. Novemberben az utólagos bérkorrekciók ellenére sem sikerült utolérni az immár 22,5 százalékos pénzromlási ütemet, így a keresetek reálértéke 4,7 százalékkal csökkent. A rezsi növekedése és a magas infláció miatt tehát számottevően csökkent a bérek vásárlóereje, így egyre több munkavállaló szembesül megélhetési gondokkal, különösen a fizikai dolgozók között.
Hiába hirdeti sikerként az Orbán-kormány, a bérek az emelések ellenére sem tudnak lépést tartani az inflációvalAz emberek jólléte romlott, emiatt egyre többen szoronganak, tetézve a Covid, majd a háború miatt kialakult pszichés és mentális problémákat.
Egyre többször kell gyásztámogatást nyújtaniuk a cégeknek, mert öngyilkosság híre rázza meg a munkahelyeket
– számolt be tapasztalatairól Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés szakértő. A HR-Evolution Kft. ügyvezetője szerint ebben a helyzetben a cégeknek is érdeke törődni a munkavállalók jóllétével. Az általános rossz hangulat hatására ugyanis csökken a termelékenység. Vállalati támogató programokkal enyhíthetők a gondok, erre számos eszköz van, például a rászorultakat jobban támogató, differenciált béremelés, vagy támogatási keret létrehozása a nehéz helyzetbe jutott dolgozóknak. A szakértő szerint a legjobb megoldás egy belső szociális támogatási rendszer kialakítása, ami kezdeményezően támogat, kiszűri a rászorulókat és aktívan segíti őket. Ez azért is előnyös,
mert a munkavállalók gyakran nem merik jelezni, szégyellik nehéz helyzetüket.
Ha pedig leépítésre kényszerül a vállalat, törekedni kell arra, hogy az lehetőleg gondoskodó program keretében történjen – hangsúlyozta a szakértő. Ennek egyik jó példája, hogy beajánlják volt dolgozóikat a munkaadók, ha a szomszédos cégeknél szükség van új munkaerőre.
Újabb, 26 éves rekordot döntött meg a tavalyi drágulás, és még nincs végeA „háborús és szankciós” infláció csak Magyarországot sújtja, az EU-ban sehol nem mértek ekkora drágulást, mint nálunk