Az RTL Házon kívül című műsora végeztetett el egy kis tesztet azzal kapcsolatban, mely országban mennyibe kerül egy átlagos bevásárlás. Ehhez külföldre költözött magyarok segítségét kérték, így jártak utána, hogy Magyarországon, Németországban, Angliában, vagy Hollandiában olcsóbbak a mindennapok.
A csatorna azt kérte a Nyugat-Európában élő magyar családoktól, vegyenek fél kiló csirkemellet, egy 200 grammos vajat, egy csomag spagettitésztát, egy liter 2,8 százalékos tejet és tíz tojást. A stáb pedig hazánkban vette meg ugyanezt.
A hollandiai Groningenben 1 euró 79 centért kapták a legolcsóbb, 250 grammos kiszerelésű vajat, a csatorna szerint Magyarországon ugyanez akár a duplájába is kerülhet. Ennek ellenére a megadott termékekre Hollandiában volt a legdrágább a bevásárlás, átszámítva 4643 forintba került. Angliában valamivel kevesebb mint tíz fontba, átszámítva 4410 forintba kerültek a megadott termékek. A magyarországi összköltség nem sokkal maradt el ezektől, 4176 forintot kellett fizetni, bár árstopos tejet nem kaptak az adott boltban.
A legolcsóbban azonban Németországban lehetett lebonyolítani a bevásárlást, ott a megadott öt termék kevesebb mit tíz euróból, átszámítva 3811 forintból kijött.
Azt persze a csatorna is kiemeli, hogy itt nem tudományos értékű összehasonlításról van szó, az viszont nagyjából megállapítható belőle, hogy az árszínvonal mára körülbelül hasonló, mint Nyugat-Európában, ráadásul két fontos különbséggel: Magyarországon esetenként rosszabb minőségű terméket adnak el azonos áron, de ami a leglényegesebb, az a fizetések közötti különbség, amiből a bevásárlásokat ki kell gazdálkodni. Hornyák József, a Portfolio elemzője az RTL-nek azt mondta:
„Nyugat-Európában kétszeres-háromszoros bérek vannak a magyarországiakhoz képest. Tehát emiatt vannak kedvezőbb helyzetben Németországban vagy Hollandiában az emberek. Ezért nem rázta meg őket annyira ez az élelmiszer-áremelkedés, ami egyébként ott nem is volt olyan magas, mint Magyarországon”.
A szakember szerint a bérkülönbségeket és az elszabadult inflációt figyelembe véve a magyar családoknak a jövedelmükből arányaiban sokkal többet, mintegy dupla annyit kell fordítaniuk kizárólag az élelmiszer-költségekre, olyan mértékű a drágulás, hogy emiatt már a boltok forgalma is visszaesett. Utoljára 2009-2010-ben volt ilyen jelentős mértékű visszaesés az élelmiszer-kiskereskedelemben - közölte Hornyák József, felidézve, Magyarországon a legmagasabb az infláció az egész Európai Unióban, ám ha csak az élelmiszerárakat nézzük, világrekordnál járunk. „Beleférünk a világ tíz leggyorsabban növekvő országába. Itt olyan országok vannak, mint Venezuela, Argentína vagy Törökország, örök inflációs bajnokok” - magyarázta a szakember.
Az Orbán-kormány narratívája eközben kizárólag a háborút és a „brüsszeli szankciókat” teszi felelőssé a brutális áremelkedésekért, azonban Hornyák József jelezte,
az infláció már sokkal korábban egekbe szökött hazánkban, nem kis részben a kormányzati intézkedések, mint például a boltokra kivetett különadók és a 2022-es választások előtti osztogatás miatt.
Az inflációt valójában az árstopok is tovább növelik, mert a hatósági áras termékeken keletkező veszteséget a kereskedők más termékekre osztják szét. Ráadásul az árstopok eltörlése után a hatósági áras termékek ára fel fog menni a piaci árra, ám azoknak a termékeknek az árát, amikre a veszteséget szétosztották, nem fogják csökkenteni - figyelmeztett, hozzátéve, az infláció csúcsát még mindig nem értük el, jó esetben is csak az év második felében csökkenhet.
