Ki beszél itt irodalomról?!

Mindenkinek van egy története. Illetve sok, de egy olyan biztosan akad, amit meg akar írni. Merthogy ez mostanában divat. A millió író országa lettünk. Nem a milliomos íróké, vigyázat! Napról napra alakulnak kiadók, amik ráépülnek és rárepülnek a saját könyvet kezükben tartani akarókra, azok akár tudnak írni, akár nem. A lényeg a lé. Mert aki ilyetén módon akar megnyilatkozni ország-világ előtt, annak kell, hogy legyen a sublótban úgy másfél-két milliócskája. Szerzőnk, immár 11 megjelent kötettel a háta mögött pontos és részletes képet ad a mai (magán)könyvkiadás helyzetéről, nem csak azok számára izgalmasan és tanulságosan, akik valaha írtak már könyvet, és végigjárták a kiadói kálváriát, vagy akár el is akadtak benne.

Alekszej Navalnij mindvégig hitt egy jobb Oroszországban

Egyszerre 36 országban adták ki a börtönben nyolc hónapja meghalt orosz ellenzéki vezető visszaemlékezéseit. Özvegye, Julija számára fontos volt, hogy minél több emberhez eljuttassa a hangját.

Érteni kell a könyveket, nem tiltani

Betiltott könyvek címmel impozáns kiadvány jelent meg nemrég, több tucat mű példáján mutatva be, milyen retorziók értek jelentős alkotásokat. Meglepően bő a merítés, és távolról sem a kelet-európai államszocialista példák dominálnak. Ki gondolná, hogy a Huckleberry Finn kalandjai, a Grimm-mesék, a Búcsú a fegyverektől és a 22-es csapdája is a listán van. Ma sem ritka, hogy állami vagy egyéb szervezetek megnehezítik egy könyv terjesztését. Nálunk a fóliázás az új módszer, amely az iskolai és egyéb könyvtárakat is elriaszthatja a rendeléstől. Budaházy Árpáddal, a kötetet kiadó HVG Könyvek vezetőjével beszélgettünk.

Alig olvasunk, drágák a könyvek

Kevesen vannak, akik egyáltalán pénzt adnak egy-egy kötetért.

Övék a vár, miénk az antikvár

Élmények nélküli oktatással, kötelező olvasmányokkal általában keveseket lehet rávenni az irodalom szeretetére. Senki sem tudhatja azonban, mikor kedveli meg őszintén az olvasást. Van, akinek egy adaptáció kelti fel az érdeklődését, más unalmában lapoz bele egy könyvbe, és számára is váratlanul megérinti a szöveg minősége, gondolati gazdagsága. De hogyan lehet szervesen együtt élni ezzel a kulturális kinccsel, táplálkozni, szellemi-érzelmi energiákat szívni belőle, ha jelentős része egyre nehezebben elérhető?

Magyarázat mindenre

Beugró

Egy évre tilalmat vezetne be az új könyvek árkedvezményére az Orbán-kormány

A kiadók pedig csak 30 napig értékesíthetnek kedvezménnyel a szerző, a kiadó munkavállalója, vagy a kiadásban közreműködő személy részére.

Szerző a műve körül: miben áll egy teljesen új irodalmi szereplő sikere?

Egy könyv mögött sokak munkája áll, számos döntés határozza meg, milyen kép alakul ki az íróról – Halász Rita író és Orosz Anett kiadói sajtós erről is beszélt lapunknak.

Szavak nélkül mesélnek a képkönyvek, nem csak gyerekeknek

Léteznek könyvek, melyek csak képekkel mesélnek, az olvasónak pedig meg kell fejteniük a történetet. Angolul ezeket csendes könyvnek (silent book), magyarul képkönyvnek hívják, és már hazánkban is elérhetők ilyen kiadványok. Elég csak betérni a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériába, ahol december 16-ig a Csupa-Kép Könyvek című kiállításon kezünkbe vehetünk számos képkönyvet, melyeket az egri Bródy Sándor Könyvtár hazánkban egyedülálló, nemzetközi képkönyvgyűjteményéből kaptak kölcsön. Emellett számos különleges grafikát és festményt is láthatunk a hazai képkönyvek legjobb alkotóitól.

A szemünk fénye

Beugró

Nyáry Krisztián: A jogszabály a fél szépirodalomra vonatkozik, hiszen a Biblia is megjeleníti a homoszexualitást

Nem is beszélve az öncélú szexualitásról. Az eddigi legnagyobb bírságot kapta a Líra a kormányzat homofób kampányában, mert egy homoszexualitást megjelenítő tartalmat nem zárt csomagolásban forgalmazott. Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, a kiadó kreatív igazgatója szerint a XX. század közepe óta soha nem voltak ennyire erősek a könyvek betiltását, bezúzását vagy cenzúrázását követelő politikai mozgalmak, ami úgy, ahogy van: kultúraellenesség. Interjú.

Máris zöld utat adott a GVH a Libri NER-es felvásárlásának

Öt nap elég volt, hogy megszülessen a döntés.

Fűnyírás

Beugró

A Librit bekebelező MCC főigazgatója szerint sem az operatív irányításban, sem a könyvek tartalmában nem lesz változás

Szalai Zoltán azt mondta, stratégiai befektetést láttak a felvásárlásban.

Államosítás

Bödőcs Tibor: Origó, Index vagy ATV lesz a Libriből középhosszúrövid távon?

Szinte mindegy, de jó lenne tudni – reagált a Libri felvásárlásának hírére a humorista.

G7: Pénzügyi nyomás állhatott a Libri bekebelezésének a hátterében

Információik szerint Balogh Ákos hiába szeretett volna 2022-ben osztalékot kivenni a Libriből, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) ezt a lehetséges könyvpiaci bizonytalanságokra és megugró költségekre hivatkozva blokkolta.

„A Covid kismiska volt ahhoz képest, ami most vár ránk” - A fennmaradt könyvkiadók is ellehetetlenülnek a kata szigorítása és az infláció miatt

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szigorítása a könyvkiadók helyzetét is megnehezíti, de a papír áremelkedése és a fokozódó infláció is bajt okozhat ősszel.

Már papírból sincs elég

Földgáz, mikrocsip, szén után, most már papírból sincs elegendő a világpiacon – ezek a hiányok koronavírus-válságot követő újraindulás keltette hatalmas kereslet miatt alakultak ki.

A művelt polgár polcától a méterre mért albumig – Nem kell temetni a művészeti könyvek piacát

Az elmúlt években átalakult a művészeti könyvek piaca. Bár az internet is versenybe száll a műfajjal, az igényes, minőségi munkákat mégsem kell temetni.

Elveszti függetlenségét a legendás francia könyvkiadó, a Les Éditions de Minuit

Bejelentették ugyanis, hogy az év végéig eladják a nagy riválisának.

Kepes András és Edith Eva Eger „eltűnt” könyvei nyomában

Kepes András a közösségi oldalán nehezményezte, hogy sikerlistás kötete eltűnt a boltokból. A szerző a Libri Kiadó egykori társalapítójának a kiadójához szerződik.

Gutenberg ráncolja homlokát

Kevesebb megjelenés, csökkenő bevétel: a könyves szakmát sem kímélte a járvány

Az MKKE közölte: a vírushelyzet alakulásától, és a megszorító intézkedésektől is függ, mi lesz a karácsonyi szezonban, hogy alakulnak a forgalmi mutatók.

Védőháló nélkül – Könyvünnep helyett borús kilátás

A járványhelyzet a magyar könyvszakmát sem kíméli. A kiadók mielőbbi segítségre szorulnak, de a kormány eddig csak minimális támogatásokat adott.

Kalózkodás nélkül

Teljes körű átalakításra van szükség a digitális szerzői jogok érvényesítésében és a könyvkiadók online jelenlétében, vélik a szakkönyvkiadók. Ám kérdés, hogy megérett-e erre a hazai piac.

Értelmetlen adatgyűjtéssel akarja maga alá gyűrni a könyvkiadást a mindenre kíváncsi állam

Az állam a piaci alapon működő könyvkiadást is teljes ellenőrzés alá akarja vonni, hogy mielőbb kiderülhessen, ki a jó szerző, mi a jó mű, melyik kiadó rentábilis. A nemzeti érdekek képviselői a szerzők lakáscímére is kíváncsiak.

Jön az állami könyvkereskedő cég?

„Én csak egy vidéki képviselő vagyok, nem tudom, mi az állam szándéka” - L. Simon László így ütötte el azt a kérdést, hogy a tankönyvkiadás államosítása után a kormány milyen további lépéseket tervez a könyvpiacon.

Alaposan ráfázott a könyvszakma az Alexandra-ügyre

A rendszerváltás óta 2017 volt a könyvszakma legsúlyosabb éve - állítja Kocsis András Sándor, aki nem gondolta volna, hogy egy minihorgolásról szóló könyvet nyomnak majd újra.

Eddig kiadatlan Kertész Imre-művek megjelentetését tervezik

Kiadatlan Kertész Imre-művek megjelentetését is tervezi a 88 éve született irodalmi Nobel-, Kossuth-, Herder- és József Attila-díjas magyar író, a Magyar Szent István Rend birtokosa nevét viselő intézet.