A kormány 2013 elején az állam tulajdonában lévő Könyvtárellátó Nkft. feladatává tette a közoktatási tankönyvek iskolákba történő eljuttatását, 2013 végén a tankönyv-kereskedelem után államosította a tankönyvek kiadását is. 2017-ben maguk a könyvkiadók kérték az állam beavatkozását, hogy konszolidálja azokat a könyvkiadókat és nyomdákat, amelyek az Alexandra bedőlésekor kerültek nehéz helyzetbe. Persze hiába.
A közpénzekkel, Mol- és Richter-részvényekkel kistafírozott, Fidesz-közeli elitképzőnek szánt Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványa többszáz milliárdos vagyont halmozott fel. 2021 tavaszán lett a kegyvesztett Spéder Zoltán egyik cége megvásárlásával a Libri-Bookline Zrt., illetve a Libri-Bookline Csoport stratégiai kisebbségi (24,5 százalékos) tulajdonosa. Most a Libri Csoport többségi, 98,41 százalékos tulajdonosává vált, hasonló üzleti tranzakcióval. Az MCC persze könyvszakmai befektetőnek (is) tekinthető: megjelentette többek között Thibaud Gibelin Orbán Viktor győzelemre játszik című kötetét, és a popzenész Kovács Ákos novelláit is.
2018 őszén mintegy ötven könyvkiadó képviselője töltötte meg a Petőfi Irodalmi Múzeum termét, ahol Kolosi Tamás szociológus, a Líra Könyv Zrt. elnöke, L. Simon László kultúrpolitikus és Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó igazgató-főszerkesztője próbált válaszolni az Örökség Kultúrpolitikai Intézet könyvpiaci kérdésére: Állammal vagy állam nélkül? Gyurgyák akkor elképzelhetőnek tartotta: a könyvkiadókat is tulajdonló két nagy könyvkereskedelmi cég egyikét, a Librit vagy a Lírát kiszemelték államosításra. Az Orbán-kormánynak ugyanis nagyon fontos az emlékezetpolitika alakítása, és feltehető, ezen a ponton fog beavatkozni a könyvpiacba.
Most épp ezt látjuk. És ne legyenek illúzióink: hosszú távon ez sem lesz szép történet.