Az ifjúság édes madara

Elkezdődött a béta babák kora

Ezentúl miniszteri biztos segíti a generációk közötti együttműködést

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter Kardosné Gyurkó Katalint nevezte ki a posztra.

Papp Sándor Zsigmond: Más fények, más regények

Mái Attila: Gyökerek

Görög Ibolya: Nincs időm belekeseredni az életbe

Görög Ibolya neve sokaknak ismerősen csenghet: a Miniszterelnöki Hivatal egykori protokollfőnöke ugyan ma már nem politikusoknak és diplomatáknak, hanem cégeknek és intézményeknek ad tanácsot, de máig őt keresik az újságírók, ha protokolláris témában kell szakértői véleményt kérni. 77 évesen még az országot járja, hogy az egyetemi auditóriumoktól a művelődési házakon át a polgári szalonokig arról tartson előadást, hogyan maradjunk életünk végéig aktívak, pozitív beállítottságúak, és miként érdemes az idősek és a fiatalok közötti, generációkat áthidaló kommunikációt ápolni. Azt vallja, az illemszabályok átadását már egész kisgyermekkorban érdemes kezdeni, és alkalmazásukat nem érdemes abbahagyni idős korunkra sem. Így zsémbes vénségek helyett olyanok lehetünk, akár az öreg fa, amelynek árnyékában jó megpihenni.

„Szülő vagy tanár legyen a talpán, aki képes arra, hogy kihúzza a digitális cumit a gyerek szájából”

„Bezzeg az én időmben!” – kiáltottak fel vagy ezerszer a baby boomer szüleim és a veterán nagyszüleim kamaszkoromban, amikor olyasmit tettem, ami az ő idejükben nemhogy szokás nem volt, inkább tiltottnak számított. Bármire vonatkozhatott az idegőrlő lamentálás, például hosszas telefonálgatásra, tévé előtti lustálkodásra, feleselésre, a magnó ordíttatására, öltözködés és hajviselet megválasztására. Normális tizenévesként én is a saját, göröngyös utamat taposva haladtam az előttem járók tilalomfái közé bebetonozott, összkomfortos sztráda helyett. Vajon elengedhetetlen a generációk harca az együttműködés helyett? Miért olyan pokoli nehéz ez? A generációk közötti szakadékokat felszámoló hidak építéséről a legautentikusabb szakembert, Steigervald Krisztián generációkutatót faggattam.

Mics Ildikó: Karma

Jól megadták a ritmust: Nincs még egy ilyen összetartó társaság a zenében, mint a dobosoké

Sajnos az ember általában csak idős korában érti meg, hova tartozik. Persze lehet, hogy akkor sem, és ez csak az öregségnek értelmet, örömet adó képzelgés. Mindenesetre erős, megtisztító erejű élmény. A trivialitás katarzisa. Hiszen az derül ki, hiába volt a sok mocorgás, hely- meg útkeresés, borzasztó szűkre szabott az igazi mozgástér: a felnőtté válás közege, a közös startvonal és az első kilométerek, amikor még látni a célt.

Marosán György: Levél unokáinknak

Borostyántól az üveghegyig: Nyolc szülői személyiségtípus, amivel sebezve szeretünk

Ráfonódik a gyerekére, mint a borostyán a fára? Vagy kíméletlenül kihajtja belőle a maximumot, mint egy idomár? Esetleg olyan jó fej vele, mintha a barátja lenne? L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta kíméletlen, de kijózanítóan őszinte tükröt tart a szülők elé arról, hogy az egyes típusok milyen hatással vannak a gyerekekre. A rossz hír, hogy a hozott minta nagyon erősen hat, a jó, hogy az önismeret és a szándék jobbá tehet minket.

Színpompás keserűség - Márton Lászlóval arról, kinek mi jár vagy jut

A kárpótlás szónak erős konnotációja van, és felidéz valami múltbéli veszteséget, amit túl kellett élni. Leginkább önigazoló hazugságokkal – amik ugyan lehetnek életmentők, de szörnyekké tesznek vagy élhetetlenné az életet. A társadalom legsúlyosabb mulasztása, hogy nem néz szembe az előző nemzedékek balfogásaival, vallja az Ünnepi Könyvhétre megjelent, A kárpótlás című regény szerzője, Márton László.

Ami a csövön kifér - Sepsi Lászlóval a gombákban gazdag Termőtestekről

Höksring városát az alapító Ergot család tartja kézben a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztésével és terjesztésével, miközben a lakosság másik „erőforrását” jelentő bordélyt, a Babaházat a Noplur család irányítja. Egy váratlan robbanásban azonban odavesznek az Ergotok, így felborul a korábbi kényes egyensúly a családok közt, és megindul a harc a város és a gombaüzlet irányításáért. A Termőtestek egyszerre a szépirodalom és thriller eszközeivel felépített nagyívű családregény, gengszternoir és kitalált várostörténet. A szerzővel, Sepsi Lászlóval beszélgettünk.

Visszatérnek az idősebb vállalkozók a piacra

A járvány kitörése óta a hazai cégekben nőtt az idősebbek aránya - állapította meg az Opten.

Feloldódni egymásban - Interjú Vida Kamillával

Kooperáció vagy szuverenitás? Idomulni vagy nem idomulni? Lázadni, forradalmat csinálni vagy a rabságból kihozni a legjobbat? Konstruktív bizalmatlansági indítvány címmel jelent meg Vida Kamilla első verseskötete, aminek jó, ha bizalmat szavazunk, mert e közéleti költészet konokul szembenéz a jól bejáratott társadalmi mechanizmusokkal, de a saját esendőségével is. Az erősen önreflektív szerző a legköltőietlenebb témákhoz is merészen nyúl, szabadversben alkot, és sokakat megidéz Ambrus Attilától Babits Mihályig.

Ők diktálják a jövőt, de vajon helyes irányba lökik a glóbuszt?

A szemünk előtt nőtt fel a Z és cseperedik az Alfa generáció: a világ első digitális nemzedéke, tagjai beleszülettek az internet valóságába, és friss látásmódjukkal máris elkezdték átformálni a világot.

Rossz korban

Ország, város, hegy, víz

Izsó Zita versei

"Mellette élni olyan volt, / mint elaludni a tévé előtt"

Felolvadt szívvel – Gurubi Ágnes mellett ott lépdel az áldás

Alkoholista apák, férjek, szinte mindent túlélő asszonyok, szétszakadt családok, ki nem beszélt traumák, generációkon át öröklődő „megfagyott szívek”. Gurubi Ágnes újságíró, szerkesztő első regénye szívet próbáló olvasmány.

Mire megvénülnek

A generációs hovatartozás nem egy doboz – Interjú Steigervald Krisztián generációkutatóval

Míg korábban az idősek tudása megkérdőjelezhetetlen érték volt, az utóbbi évtizedek alapvető változásokat hoztak. A különbözőségek tudatosítását és az egymás felé közeledés fontosságát hangsúlyozza Steigervald Krisztián áprilisban megjelent Generációk harca című könyvében.

Ufók és kövületek - interjú Bernschütz Mária generációkutatóval

Nem érdemes szapulni más generációkat – Interjú Nemes Orsolyával

A társadalomtudományok manapság szinte nélkülözhetetlenebbek, mint valaha, sztereotípiák helyett pedig együtt alkalmazkodhatnánk a követhetetlen gyorsaságú környezeti változáshoz és technológiai fejlődéshez. Nemes Orsolya generációkutató szerint a nemzedékeket többé nem a múlt, hanem a jövő alapján lenne érdemes definiálnunk.

Széthullóban

Három cipó

Generációváltás az agráriumban

A 2013-ban végrehajtott gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint összesen 8,4 ezer gazdasági szervezet és 485 ezer egyéni gazdaság végzett mezőgazdasági tevékenységet. A KSH adatai szerint a gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, átlagéletkoruk 56 év. Tavaly csaknem 62 ezer fiatal gazdát mindössze a gazdák 12,8 százalékát tartottak nyilván. A fiatalok átlagéletkora 34 év.