Nekik jól jött

Az előd és az utód kálváriái

Emmanuel Macron francia elnöknek sok oka van az örömre, elődje, Francois Hollande viszont nem a legvidámabb évén van túl.

Hollande újra a láthatáron

A látszat ellenére a korábbi francia elnök nem tervezi visszavonulását: egyesek szerint nemcsak a Szocialista Párt nyit új fejezetet, de Francois Hollande is újra színre lép.

Szenegálból indult a sarkkörök első minisztere

Szeptember elején útra kelt az Arktisz, illetve az Antarktisz felé a francia Ségolene Royal, aki a belpolitikát az ENSZ-re cserélte, s a szervezet első sarkköri minisztere lett.

Macron a hollande-i úton jár

Titkos vacsora Párizsban

Utólag szivárgott ki az Élyseé-palotából, hogy előző este az államfői vacsoraasztalt két elnöki házaspár ülte körül. Nicolas Sarkozy és bűbájos neje, Carla Bruni vendégeskedett Macronéknál.

Bulvárba megy át a francia választás

A „dolce fare niente”, az édes semmittevés vár majd hírek szerint május közepétől, a francia elnökválasztás második fordulója után, a politikától végképpen visszavonuló Francois Hollande-ra. A francia elnökválasztások legfurcsább kampányában a sajtó is furcsán viselkedik, a tekintélyes lapok is bulvárosodnak.

Hollande: London nem tarthatja meg az EU-tagság előnyeit

A francia elnök szerint Nagy-Britannia nem tarthatja meg az EU-tagsággal járó előnyöket, miután kilépett az Európai Unióból.

Lövés dörrent Hollande beszéde közben

Ügyészségi és közigazgatási eljárás is indult egy francia csendőr ellen, aki tévedésből lövést adott le kedden Francois Hollande francia államfő közelében, amikor az elnök egy új vasúti pálya avatóján beszédet mondott a délnyugat-franciaországi Villognon településen. A balesetben ketten könnyebben megsérültek.

Növekvő önbizalom vereség előtt

Nehéz eldönteni, hogy hirtelen, szinte a semmiből, mi okozott váratlan, viszonylag rokonszenvesebb változásokat a francia politikában. Még François Hollande elnököt is mintha varázsütés érte volna. Ha teljesen nem is, de tovaszállt a visszavonulásának bejelentését követő borúlátás, az „utánam az özönvíz” közömbössége. A baloldali média azt kezdte hangsúlyozni, hogy bár a jövő évi elnökválasztáson nincs esély a győzelemre, hosszú távon építkezni kell.

Hollande visszavonulásának háttere

Mintha gátak szakadtak volna át. Hollande elnök visszavonulásának elemzése elözönlötte az ezerszínű francia sajtó hasábjait. Csütörtök este, egyenesen az Élysée-palotából szólt az országhoz az államfő. Bejelentése nem volt váratlan. A közvélemény-kutatások hét százaléknyi szavazatot jósoltak neki, ha jelöltként lépne föl. Ez politikai öngyilkossággal lett volna egyenértékű, nem vállalhatta semmi áron.

Francois Hollande feladta

Francois Hollande francia államfő történelmet írt. Igaz, nem épp kedve szerint valót. Csütörtökön este élő televíziós közvetítésben jelentette be, nem indul újabb elnöki mandátumért. Az 1958-ban létrejött V. Köztársaság történetében először fordult elő, hogy egy hivatalban lévő elnök önként lemond a második mandátum lehetőségéről. Hollande-nak azonban nem volt választása.

Trump győzelme "bizonytalan időszakot nyit"

Francois Hollande francia államfő gratulált Donald Trump republikánus jelölt amerikai elnökké választásához, de arra figyelmeztetett, hogy az eredmény "bizonytalan időszakot" nyit, ezért Európának egységesnek kell lennie.

Új jelölt küzd meg az Élysée-palotáért?

Megkergült talán a francia belpolitika az úgy fél év múlva esedékes elnökválasztás előtt? Sok elemző ezen morfondírozik, amikor egyszerre és váratlanul új név bukkant föl a vezető újságok címoldalán, Francois Hollande államfő volt élettársáé, a jelenlegi környezetvédelmi miniszteré.

Kelepcében Hollande francia államfő

Továbbra sem ülnek el Franciaországban a Le Monde két vezető politikai riportere által közölt interjúkötet keltette viharok. Az „Egy elnök nem nyilatkozhat így” című munkában Francois Hollande államfő sokakat megsértett, s valóban olyanokat mondott, amiket nem várunk az állam első emberétől. Bár már a baloldaliak is elfordulnak tőle, ő nem tartja hibásnak magát, s mint az ellenzéki lap, Le Figaro tegnapi számában írta, nem is akar változtatni politikáján.

Putyin végképp elszigetelődhet

Moszkva ugyan folytatja Vlagyimir Putyin október 19-re tervezett párizsi útjának előkészületeit, de az már egyértelmű, hogy nem lesz egy diadalmenet számára.

Még meggondolhatja magát a francia elnök

Elvben, de csakis elvben, Francois Hollande francia elnöknek decemberben kell bejelentenie, jelölteti-e magát másodízben is az állam, a köztársaság élére. Alkotmányjogilag megvan rá a lehetősége, hiszen az alaptörvény két egymást követő öt esztendőre biztosítja ezt a lehetőséget. Ő maga fönnen hangoztatja, élni is fog vele, de ki kell várni az esztendő végét, addig még közvetve sem nyilatkozik. A fogadkozás azonban a politikai életben csak derűt kelt, annyira esélytelennek tartják őt. Annál is inkább, hogy nem csupán jobboldali ellenlábasai előzik meg a népszerűségi listán, hanem már a párttársai, a szocialisták is.

Kezdődik a belharc a francia baloldalon

Megvan Francois Hollande francia államfő első párton belüli kihívója a 2017-ben sorra kerülő államfőválasztásra. Arnaud Montebourg, Hollande korábbi gazdasági minisztere vasárnap este jelentette be hivatalosan a TF1 televízióban indulási szándékát, jelezve, hogy nem önálló jelöltként kíván megméretkezni, hanem részt vesz a Szocialista Párt előválasztásán.

Többet költ a közbiztonságra Franciaország

A közbiztonságra szánt  kiadások növelése áll a jövő évi  francia költségvetési tervezet középpontjában.

Merkel: szembe kell nézni az EU-nak gyengeségeivel

Francois Hollande francia államfő szerint a briteknek az Európai Unióból való kilépéséről szóló döntését követően a közösségnek világos jövőképet kell felvázolnia és pontos menetrendet kell meghatároznia a pénteki pozsonyi csúcstalálkozón. Angela Merkel úgy fogalmazott, hogy a találkozón az EU-nak szembe kell néznie a gyengeségeivel.

Folytatódik az adócsalással vádolt ex-miniszter pere

Folytatódott hétfőn Jérome Cahuzac, az adócsalás elleni küzdelemért felelős volt francia költségvetési miniszter pere, amelyben a volt kormánytagot korábbi svájci és szingapúri bankszámlái miatt adócsalással vádolják. Ez az ügy Francois Hollande államfő 2012-ben kezdődött mandátumának eddigi legjelentősebb politikai botránya.

Hollande nem mérte fel az esélyeit

Rövid idő alatt két olyan esemény is történt, ami felforgatta a francia belpolitikát. Először egy könyvben jelentette be Francois Hollande elnök, hogy indulni kíván a jövőre esedékes elnökválasztáson, ezt követően pedig Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnök is jelezte: ő is ringbe száll. Ezek közül a nagyobb meglepetés mindenképpen a jelenlegi köztársasági elnök indulása, hiszen nincs olyan közvélemény-kutatás, amely azt jövendölné, hogy esélye lenne bekerülni a második körbe.

Megvédik a külső határt

Európának gondoskodnia kell saját biztonságáról, ezért erősíthetik az Unió külső határainak védelmét. Ez hangzott el azon a minicsúcson, amelyet a kis olasz szigeten, Ventotenén rendeztek a házigazda olasz kormányfő, Matteo Renzi, Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár részvételével.

Minicsúcs az uniós integráció jövőjéről

Hétfőn, az olaszországi Ventotene szigetén minicsúcstalálkozót rendeznek a házigazda Matteo Renzi olasz kormányfő, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök részvételével, amelyen a júniusi, Európa Unióból való kilépéséről döntő brit népszavazás utáni helyzetet vitatják meg.

Bátorságra serkentik a franciákat

Franciaország nehezen ocsúdik fel a terrortámadásokból. A július 14-i nizzai merénylet mintha utolsó csepp lett volna a pohárban, sokan nehezen tudják kiheverni azt, hogy fegyver nélkül, egy kamionnal is tömegeket lehet gyilkolni. A külföldiek sorban mondják le franciaországi útjukat, a turizmus történelmien gyenge évet produkál. Mind többen azonban figyelmeztetnek arra: a nemzetnek túl kell lennie a lelki megrázkódtatásokon, mert a gyávaság éppen az iszlamisták malmára hajtja a vizet.

Hollande elnök a pápánál

Ma Ferenc pápánál tesz látogatást Francois Hollande francia elnök. A vizitnek különleges jelentőséget ad a 86 éves francia pap, Jacques Hamel meggyilkolása, akit július 26-án, Saint-Étienne-du-Rouvray-ban, szentmise közben öltek meg szélsőséges iszlamisták.

Macron, a legfrissebb önjelölt?

Ember legyen a talpán, aki hovatovább kiismeri magát a Francia Szocialista Párt belső viszonyaiban. Nem csupán a külső szemlélők, maguk a hívők is tanácstalanok. Jövő tavasszal lejár Francois Hollande elnök államfői megbízatása, ő maga erősen bizonykodik, hogy ismét indulni óhajt újabb ötéves időszakra, amit sokan el is hisznek neki, de megválasztásának az esélyeit kétségbe vonja a franciák nagy többsége. Biztos bukását jósolják, komoly arányban. Az alkotmányosan előírt két fordulóból már az elsőn elvérezne, nem juthat tovább. De ki lépjen a helyébe, hogy akár minimálisan is, a szocialisták, közvetve az egész baloldal versenyben maradhasson? Hamlet szavaival, ez itt a kérdés.

Hollande mielőbbi brit kilépést sürget

Munkavacsorán látta vendégül Francois Hollande francia elnök tegnap este az új brit kormányfőt az Élysée-palotában. Hollande előzőleg Dublinban Enda Kenny ír miniszterelnökkel folytatott megbeszélései után közölte, Párizs azt szeretné, ha mielőbb megindulnának a tárgyalások a brit EU-kilépésről.

Megásták Hollande elnök sírját?

Talpra állni sokáig aligha fog a francia baloldal, és kivált a Szocialista Párt abból a sokkból, hogy nem volt bátorsága tisztességes törvényjavaslatként a parlament elé terjeszteni az új munkaügyi jogszabályt, amelyet a parlament két ízben is, végül mintegy rendeletként fogadott el a francia alkotmány 49-es cikkelyének harmadik pontjára hivatkozva. Ha egyetlen párt sem terjeszt be a kormány ellen bizalmatlansági indítványt, a jogszabály a szenátus elé kerül, s az intézkedés érvénybe léphet.

Brexit-árnyak az Élysée fölött

Hazárdjátékba kezdett el Francois Hollande francia államfő. A Szocialista Párt első titkárának unszolására beleegyezett abba, hogy 2017 januárjának közepén, a baloldal egésze, a szocialisták és kisebb szövetségeseik előválasztást rendezzenek a 2017 tavaszára esedékes köztársasági elnökválasztás egyetlen jelöltjének a kiszemelésére. A rendkívül népszerűtlen Hollande azonban továbbra is saját magát tartja a legalkalmasabbnak erre a posztra, s újabb öt évre rendezkedne be az Élysée-palotába. Ez azonban hazárdjáték, mert az egész francia politikai mezőnyben egyöntetű a vélemény, hogy Hollande elvérzik, bárki legyen is a vetélytársa.