baloldal;Franciaország;előválasztás;Francois Hollande;

Francois Hollande nem száll harcba az Élysée-palotáért FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHESNOT

- Francois Hollande feladta

Francois Hollande francia államfő történelmet írt. Igaz, nem épp kedve szerint valót. Csütörtökön este élő televíziós közvetítésben jelentette be, nem indul újabb elnöki mandátumért. Az 1958-ban létrejött V. Köztársaság történetében először fordult elő, hogy egy hivatalban lévő elnök önként lemond a második mandátum lehetőségéről. Hollande-nak azonban nem volt választása.

Nem okozott különösebb meglepetést, az, hogy Francois Hollande hivatalban lévő francia államfő csütörtök esti televíziós beszédében bejelentette, hogy nem indul a 2017-es elnökválasztáson. Nehezen mondott le a lehetőségről, az utolsó percig halogatta, mintegy csodában reménykedve. A csoda azonban nem történt meg, az elnök népszerűsége megállíthatatlanul zuhant. A legutóbbi felmérések már azt mutatták, hogy a lakosság csupán 4 százaléka elégedett tevékenységével, ami egyben azt is jelenti, hogy ő lett a valaha volt egyik legnépszerűtlenebb francia államfő. Nem csak az összlakosság, hanem a baloldali táboron belül is támogatók nélkül maradt. Felmérések szerint a baloldali előválasztáson is, a legjobb esetben 10 százalékot ért volna el.

A baloldal előválasztásának menetrendje sem volt ismert tegnapig, a Szocialista Párt Hollande döntésére várt, aki már korábban jelezte, decemberben fogja szándékát közölni. Tegnap, december elsején délután azonban Jean-Cristophe Cambadelis a Szocialista Párt első titkára bejelentette, a 2017. január 22 és 29-én megrendezendő baloldali előválasztásra a jelöltek december 15-ig nyújthatják be jelentkezésüket. Azt is elmondta, hogy bár Hollande még nem tette publikussá döntését, neki nyilván jelezte volna, ha szándékában áll indulni. Ezt követően állt a nyilvánosság elé az államfő. „Tisztában vagyok azzal, hogy milyen kockázatokkal járna egy olyan jelöltség, melynek nincs megfelelő támogatottsága. Ezért úgy döntöttem, hogy nem indulok az elnökválasztáson” – mondta az Elysée-palotából sugárzott beszédében és figyelmeztetett a szélsőjobboldali Nemzeti Front felől fenyegető veszélyre.

A baloldal favoritjának egyelőre Manuel Valls miniszterelnök tűnik. Annak ellenére, hogy eddig még csak egy interjúban jelezte indulási szándékát, senki sem kételkedik abban, hogy ő lesz az egyik jelölt. Francia média találgatások szerint az elkövetkező napokban Valls bejelentheti lemondását a kormányfői tisztségről, azért, hogy az előválasztásra koncentráljon.

Legfőbb kihívói a baloldalon Hollande két volt gazdasági minisztere, Emmanuel Macron és Arnaud Montebourg, illetve a radikális baloldali Jean-Luc Melenchon lehet. Macron azonban jelezte, nem vesz részt az előválasztáson, független jelöltként indul majd a jövő április 27-én sorra kerülő elnökválasztás első fordulóján. Jelen állás szerint, bárki is legyen a baloldal jelöltje, kevés esélye lesz bejutni a második fordulóba, amely valószínűleg a radikális Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen és a jobboldali előválasztást megnyerő Francois Fillon között fog eldőlni.

Helyesli a többség a döntést
A Hollande bejelentést követő első gyorsfelmérés szerint a franciák 82 százaléka tartja helyesnek az elnök döntését, csupán 4 százalék mondta azt, hogy indulnia kellett volna az előválasztáson. A felmérést az RMC rádió megrendelésére a Harris Interactive intézet készítette. A baloldali szimpatizánsok 24 százaléka szerint a jelenlegi kormányfő, Manuel Valls lenne a legmegfelelőbb szocialista államfőjelölt, 14 százalék Arnauld Montebourg-t támogatná. A népszerűségi mutatók terén is Valls vezet, az ő általános bizalmi indexe a baloldalon 33 százalék, Montenbourgé pedig 20. A Szocialista Párt tagjai között Valls 57 százalékos támogatottságnak örvend, Montebourg pedig 15 százaléknak.

Sorsdöntő népszavazást rendeznek vasárnap. Elvileg az alkotmány módosításáról voksolhatnak az ország polgárai, arról, kívánják-e a szenátus jogainak megnyirbálását, valójában azonban a kormány sorsa forog kockán. Ha ugyanis elutasítják Matteo Renzi miniszterelnök javaslatait, a kormányfő távozik, s az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága politikai káoszba süllyedhet, ami újabb komoly csapás lenne az Európai Unió számára.