Színek szonátái: Kontraszty László ritmusból, érzésből megfestett művei a Bibliamúzeumban

A Ráday utcai Bibliamúzeum ad otthont július közepéig a Kontraszty László (1906–1994) festőművész hagyatékából összeállított tárlatnak. Az időszaki kiállításon több mint hetven olajfestmény és húsz rajz vezeti végig az érdeklődőket az absztrakt festő életpályáján. A kiállítás különlegessége, hogy a művész veje, dr. Rózsahegyi György és unokája, Kontraszty Lilla aktív részvételével valósult meg. A művész családtagjai ezzel a kiállítással bemutatják a festő életútját, méltó emléket állítva a hazájában talán nem eléggé ismert, szegedi születésű festőnek.

Álmokba és ősidőkbe szállnak alá

Tranker Kata ősi történetekből meríti az ihletet a szobraihoz, míg Kálóczy Eszter saját álmai alapján festi meg olajképeit. A két művész a közös kiállításuk kapcsán mesélt műveikről, a kurátor, Petrányi Luca pedig azok közös pontjairól.

A rajztanár

Atlantisz

Barokk alsógatyával

Hogy kerül a raptor a vászonra? Hogy találja meg egy kortárs alkotó Giotto fényhasználatában és a sienai Lorenzetti testvérek valósághű ábrázolásában önmagát? És a XIV. századi angol Wilton-diptichonban? A kigyúrt mezei nyúlra tekeredő kígyóban és gémmel harcolásban rózsaszín fürdőköpenyben? Orr Mátéban vannak a válaszok.

Szegény Mészáros-legény drMáriás műtermében

Miután a KDNP politikusa el akarta távolíttatni a pestszentlőrinci kiállításának több festményét, köztük a Schmidt Szűz Mária és kisdede, Ungár Péter a NER templomában címűt, és elmondása szerint az MTI is kitiltotta, belső emigrációba vonult. Olyan sorsok foglalkoztatták, ahol a származásuk, politikai véleményük, művészetük miatt üldöztek alkotókat. Azóta álnaiv népmesesorozatot indított a közbeszédre reflektálva. DrMáriás bizakodó, mert a káosz és a turbulencia helyet csinálhat a szabadságnak.

Két fiatal művész mesésre színezi Szegedet

Letisztult, akár kifejezetten unalmas fűtőműveket, tűzfalakat, vagy inkább színes madarakat, erdőket látna inkább szívesen? Szerencsés helyzetben vannak a szegediek, két fiatal művész keze nyomán mesebeli képek jelennek meg az addig észrevétlen felületeken. A Muralpaint munkáin Lackfi János költő szeme is megakadt.

Reneszánsz kortárs csavarral: a tökéletlenség feloldozást ad

Rózsa Luca Sára barokk és reneszánsz képeket idéző festményein meztelen alakok tűnnek fel, de korántsem úgy, ahogy megszokhattuk. A figurák teste amorf és törékeny, mivel a művész nem kíván idealizálni, ilyennek látja az embereket. Képein a természetről is szól, melyért az elmúlt években egyre inkább aggódik.

Páros portré a megbántottságról

A hetvenes években Cegléd főterén Bakányi Gyula festőművész gyakran tanította rajzolni a fiát. A padon ülő embereket ábrázolták. Ha elmentek a modellek, újakat kerestek. Valamiféle sajátos mítosz övezte őket. Ha csak a nevüket is kimondták, felkapták a fejüket az emberek.

Vászonkáosz – avagy a ragaszkodás a rumlihoz

Zékány Dia festőművész műtermében mindig nagy a rumli, persze csak képletesen: vásznain ruhákkal, újságokkal, szerszámokkal és más használati tárgyakkal teli kaotikus nappalikat, garázsokat, műhelyeket és egyéb tárolóhelyiségeket jelenít meg. A témában maga is érintett, a Debrecenben élő családja szívesen halmoz fel, ezért idővel úgy döntött, a problémát festészetben és doktori disszertációban dolgozza fel.

Hegek a nemzet testén – Szekéren járta végig édesapja szlovákiai kitelepítésének útját a filmrendező, hogy szembenézzen a családi traumával

Ha valaki azt mondja, Felvidék, én azonnal Kassára gondolok. A városra a mai Szlovákiában, ahol az apai dédapámnak könyvkötészete volt a Fő utcában – egy csaknem 150 éves, generációkon átívelő történet. Amit az apai őseimnek ugyanúgy hátra kellett hagyniuk, mint a Baska családnak. Az én felmenőimnek egyik napról a másikra kellett vagonba pakolniuk egy emeletes ház holmijait, hét gyereket, nagybácsit, nagyapát. A Baska család pedig szekéren indult neki annak az országnak, ahol sohasem élt azelőtt, viszont ahol nem volt tiltott a magyar beszéd, a magyar identitás. Történetek, amelyeket el kell mesélni.

Jelenetkép a Baska magyarul beszél című filmből

A szabadságot védeni kell, amíg csak lehet - Két ukrán lány találkozása a Kornélban

A Feneketlen-tó szomszédságában található egy kis hely, amely egyszerre három inspirációt is ad. A Kornél galéria, bolt és kávézó olyan mesezug, ahol a finom kávék és sütemények a testet kényeztetik, a hazai képzőművészek képeslapjai, grafikái és festményei a szemet kápráztatják el, a programok és kiállítások pedig a léleknek adnak egy kis megnyugvást.

Eliza Lasminskaya

„Ha az ember nagyon rendbe akarja magát tenni, menjen vissza a családba” – Herczeg Zoli a festés, a filozófia és a felszabadulás útján

Herczeg Zoli egyszerre életművész és a gondviselés kegyeltje. Festőművészként azt alkotja meg, amit „fentről” súgnak neki, és a természet is a vászna, amerre jár, fest kövekre, hidakra, talált dolgokra. Időnként felkerekedik, hogy világot lásson, amiről fotókkal, videókkal gazdagított, különleges hangvételű útinaplót vezet. Az utóbbi években a Bhagavad-gíta 255 versét másolta le szanszkrit írással, egy-egy absztrakt festménye mellé. Mindig azt, amelyiknek a hangulata, témája illett a képéhez, egyfajta fordított illusztrációs módszerrel. Állítja, hogy a háromezer éves versekben ott a válasz az emberiség nagy kérdéseire, még a mai korban élők számára is. A saját fordításaival készített ezekből egy könyvet, melynek címe BhagavART Vīta – Felszabadulás a magasztos művészet által – ezt az utat járja most is. Az alkotás mellett volt fodrász, jógaoktató és masszőr; dolgozott Grazban, élt Triesztben és az indiai Risikésben. Végül mindig visszatért Körmendre, a szülői házba, mert azt vallja, az előrelépéshez előbb a múltbéli dolgokat kell rendbe tenni. Most is újragondolásban van, ilyenkor nem terveket sző, hanem figyel, és várja a jelzéseket, amiket az univerzum küld neki.

Művészetté vált hétköznapok

Egy óra, amelyik megállt. Egy kopott kalap, egy pulcsi, két szem dió. Első ránézésre hétköznapi dolgok. Első ránézésre.

A hírességek személyes, teljesen hétköznapi tárgyai képzőművészeket ihlettek meg, és mindegyik köré szőttek egy történetet, amelynek eredménye egy-egy installáció lett

Csillámos flamingóktól a három méteres hangyászsünig: Nagy Gézának az alkotásai a haverjai

Fateknőből és hulladék vasból készíti állatfiguráit Nagy Géza szobrászművész, aki műveit nem puszta tárgyaknak tekinti. Alkotásaihoz személyes viszony fűzi, az újbudai műhelyében született már tapír, kaméleon, pingvin és őzgida is. A művészt nem az érdekli, hogy egy szobor élethű legyen, hanem hogy éljen.

Önazonosan az önkívületben

Baráth Áron absztrakt festőművész nagy népszerűségnek örvend az interneten: az Instagramon több mint harminchétezren követik, számos vásárlója ezen a platformon keresi meg. A negyvenhárom éves alkotó viszont a kétezres évek elején még ódzkodott a közösségi médiától (a bátyja segítette regisztrálni az iWiW-re), manapság viszont a galériás szerepléseit is ott intézi, legközelebb októberben állít ki az Egyesült Államokban. A heves gesztusairól és erős színeiről ismert művész 1980-ban született Újvidéken, a délszláv háború elől 1993-ban költözött Magyarországra szüleivel és bátyjával.

Vissza a káprázatos valóságba

Forgalmas sugárutak és kiüresedett gyárépületek jelennek meg Szabó Ábel legújabb realista festményein, melyek egyszerre szólnak a magyar jelenről és a régmúltról is. Az erdélyi származású képzőművész behatóan vizsgálja környezetét, és olyan szempontokra mutat rá, amelyek mellett a mindennapi rohanásban könnyen elmehetünk. Egy magányos felüljáró, egy lepusztult csarnok vagy a Hungária körúton elsuhanó autók igencsak beszédesek lehetnek, hisz az épített környezet és az eszközeink sokat elárulnak egy társadalomról. A művész azonban mégsem a valóságot festi meg – szerinte ami a vásznakon megjelenik, csupán illúzió.

A létezés tünékenysége – Műtermében látogattuk meg a 70 éves Fehér Lászlót

Öt évtizede meghatározó alakja a kortárs magyar képzőművészetnek. Képeit világszerte keresik a gyűjtők, galeristák. Kossuth- és Munkácsy-díjas. A kelet-közép-európai valóságot festi meg, de ennél jóval többre vállalkozik. A múló időt is vászonra viszi, s azt, ami szabad szemmel nem látható. Fehér László pénteken volt 70 éves. A műtermében látogattuk meg Tácon, ahol az életéről és a művészetéről mesélt.

Anyasors megfestve: A művészet más, a sztorik hasonlók

Stílusuk nem is lehetne különbözőbb, pedig ugyanarról festenek: Horváth Lóczi Judit és Fajgerné Dudás Andrea az anyaság hét drámai témájáról, köztük a lelkifurdalásról, a kimerültségről és az intimitás fogalmának átalakulásáról alkotott egy-egy képet. A folyamat közben egyikük sem láthatta, mit fest a másik – a kiállítás kurátora, Szabó Noémi volt a kapocs közöttük – az elkészült képekben mégis előtűnnek hasonló színek, formák, motívumok. A várkerületben található The Space Contemporary Art Gallery alapítója, Bérczi Linda is látatlanban szavazott bizalmat a Similar Stories (Hasonló történetek) című különleges tárlatnak, melynek megnyitóján jártunk, erről videót is készítettünk.

Vaddisznó türkizzel

A festő és a hihetetlen

Az év egyik felét budaörsi műtermében, a másikat rovinji galériájában tölti. Ha nem fest, krimiket ír. Az ihlet a kispesti kapitányságról való, ahol sok képét őrizhetik: Győrfi András bűnügyi rajzoló is volt.

Elhunyt Kádár József képzőművész

Az alkotó életének 83. évében, január 25-én halt meg.

Meghalt Hencze Tamás

Életének 80. évében elhunyt Hencze Tamás Kossuth-díjas festőművész - tájékoztatta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia hétfőn az MTI-t.

Shuttestock illusztráció.

Elhunyt Szilárd Klára festőművész

Életének 97. évében elhunyt Szilárd Klára (Claire Szilard) festőművész, szobrászművész, üvegművész - tudatta a Szilárd Klára Emlékére Alapítvány kuratóriuma.

Illusztráció: Shutterstock

Rejtőzködő vasmacskák

Vonzza a rejtőzködés Töttös Katát, nőalakjai mégis kihívóak, provokatívak. A festőművészt legújabb műveiről, és párjáról, Wahorn Andrásról kérdeztük.

Fotó: Vajda József

Szolidaritás Gulyásékkal - Saját szobrát öntötte le festékkel

Saját szobrát öntötte le Böszörményi István, hogy ezzel vállaljon szolidaritást Gulyás Mártonnal és Varga Gergővel, akiket azért ítélt el a bíróság, mert vízfestékkel próbálták megdobálni a Sándor-palotát a napokban. Böszörményi kijelentette, a festék innentől szobra szerves részének számít, az eltávolítását rongálásnak tekinti- írja a Pécsi Stop. 

Meghalt a Munkácsy Mihály-díjas festőművész

Életének 71. évében, vasárnap elhunyt Hopp-Halász Károly Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja - tájékoztatta az akadémia hétfőn

"Ez itt az én hazám..." - Vaszary, Csontváry, Somogyi mester utódai

Fotó: MTI/ Czimbal Gyula

Minden olyan láthatatlan

A Várfok utcai Fest;tisztít Galériában nyílt meg Vári Zsófia festőművész Párkeresés című tárlata, ahol nagyalakú, színpompás festményei és kisebb, kontúrvonalas művei is megtekinthetőek. Az alkotó néhány napra beköltözött a galériába, a baráti hangulatú megnyitón pedig hollywoodi sztár is méltatta. Vári úgy látja, a magyar művészetből hiányzik a mecenatúra, és reméli, a művészeten keresztül a szociális problémákra történő figyelemirányítás is széles rétegekhez jut el.

Vári Zsófia egyik alkotásával FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Végső búcsú Deim Páltól

Június 3-án délután 4 órai kezdettel vesznek végső búcsút Deim Pál Kossuth-díjas festőművésztől, grafikustól a szentendrei katolikus temetőben - közölte a város önkormányzata.

Elhunyt a Kossuth-díjas festőművész

Életének 84. évében elhunyt Deim Pál Kossuth-díjas festőművész, grafikus - tudatta a család hétfőn.

Fotó: Thinkstock
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang