Természeti vonzerő – Török Ábellel egy mesés sziget megtalálásáról

Máshogy csillan a szeme, ha Norvégiáról beszél. El tud képzelni síron túli szerelmet, viszont a saját érzéseit nem érzi relevánsnak regényének szereplőivel kapcsolatban. Török Ábel új műve, a harmadik ég egy skandináv hegyi kis faluban játszódó, tragikus titkokkal terhelt mágikus faluregény, de akár szerelmi és felnövéstörténetnek vagy misztikus mesének is beillik. A szerzővel beszélgetve a norvég fjordoktól Párizson át a bizantinológiáig sok minden szóba került.

Uniós források sikkasztása miatt Szlovákiában vádat emeltek Albár magyar polgármestere ellen

Az Európai Ügyészség szerint Bereczk Oszkár egy jórészt uniós forrásokból épített kerékpárutat, drága építőanyagot számolt el, azonban építéskor inkább egy közeli halastóból származó kavicsos homokot használtak helyette.

„Ugyanúgy hozzánk tartoztak, mint a templomunk. Még talán jobban”

Jancsi, Pista és Rudi egy városban talán kitaszított lett volna. Szülőfalujukban vigyáztak rájuk, ikonikus figurákká váltak.

Orbán Viktor bejelentette, szinte minden a falvakról szólt ma a kormányülésen

Döntöttek arról, hogy támogatják a kisboltokat, mentőövet dobnak a kiskocsmáknak, visznek minden faluba legalább egy ATM-et és templomfelújítási programot hirdetnek – sorolta a miniszterelnök.

A sorskivetett

Ahány bajban lévő falu, annyi felzárkóztatási módszer

Egy lapunk birtokába került összegzés adatai is igazolják a a Felzárkózó Települések program létjogosultságát.

Ocsenás Péter Bence: Csillogó övcsatok

Takács Nándor versei

Bábel; Pietà a határban; Útitársak

Csődbe vitte a falut a kitűnő fideszes kapcsolatokkal rendelkező expolgármester, nem lesz közmunka és ingyen tűzifa sem

Információink szerint Versend adóssága megközelítheti a 300 millió forintot, miközben a falu évente 250-280 millióból gazdálkodik.

Mindenki megkapja érdeme szerint - Bíró Péterrel a bűn hosszú árnyékáról

Mit keres a miniszterelnök egy falu határában a bozótosban? Ki festette szivárványszínűre a Gellért-hegyi Szabadság-szobrot? Mit suttog egy kriptaőrnek álmában a régóta halott gróf úr? Milyen kötetekkel érhet el sikereket egy könyvkiadó? Mindezekről a Hosszú árnyék című regény szerzőjével, Bíró Péterrel beszélgettünk.

Kovács Attila György: A nagy futóverseny

Árokásás

Idegőrlő felzárkózás - Az utódok sorsáról a Kovács ikrekkel

Lesz majd minden címmel jelent meg a színházi világból ismerős Kovács Dominik és Viktor első regénye, amely egy család XIX. század végi és a XX. század első évtizedekbeli históriájába kalauzol el bennünket. Falujukban, Égetthalmon az elhunytak visszajárnak, és majdnem olyan fontos gombolyítói a történések fonalának, mint maguk az élők. Van-e kiút a transzgenerációs traumákból, jót tesz-e, aki egészen más sorsot szán a gyermekének, mint a sajátja; hogyan bújik ki  leggyorsabban a dinnye hajtása a földből – ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Kovács ikrekkel.

Demeter Arnold versei

Szamárbőgés a mennyországban; Háttérzaj

Európa peremén

Kovács Dominik - Kovács Viktor: Lesz majd minden (részlet)

„Úgy van az, hogy az ember gyereke spórul, törekszik, spórul, törekszik, spórul, törekszik, amíg csak bele nem vénül ebbe, ki nem hullik a haja meg a foga, s akkor hirtelen valami könnyebbséget érez a bal bordája alatt” – vallják a Nádor vármegyei Égetthalmon tősgyökeres Balogh család tagjai generációk óta, s annyira a vérükbe ivódik a gyarapodási kényszer, hogy az élet örömeire gondolni számukra már maga is pazarlás. Az évenkénti kikísérés ünnepén az elhalt rokonságukat vendégül látva csak úgy dagad a keblük az előbbre jutásuk felett érzett büszkeségtől. A holtaknak pedig a halál némaságából szabadulva a nyelvük is megered: beteljesült vagy csalfa szerelmi kalandozásaikról mesélnek, egykori sérelmeket, vitákat hánytorgatnak fel, még az is előfordul, hogy békejobbot nyújtanak régi haragosaiknak, vagy nászra kelnek az élőkkel. Igen ám, de mi történik akkor, ha valaki másképp boldog, mint az ősei? Lehetséges-e tragédiák nélkül kilépni az évszázados hagyományokból? A Kovács ikrek szerzőpárosának az Európa Könyvkiadónál áprilisban megjelenő szárnyaló képzeletű, sziporkázóan szellemes regénye megadja a kérdésre a választ kínál.

A falu legyőzi a várost

Hozott anyagból

Debréte az ország legkisebb faluja, s az itt élők átlagéletkora szerint a legidősebb is - A település összes lakóját meginterjúvoltuk

Béke és nyugalom van itt, bár volt, hogy az idilli hangulatot alaposan felkavarta egy agresszív szamár.

Derenk, az elpusztíthatatlan – Egyszer kihalt, egyszer erővel akarták eltörölni, a lengyelek mégis megmentették a borsodi falut

Egyszer kihalt, egyszer erővel ürítették ki a Borsod egyik legészakibb zugában fekvő falut, Derenket. Már a nevét is elfeledtük volna, ha lakói, az ős- és újhazájukhoz egyaránt ragaszkodó lengyelek és leszármazottaik hagyták hagyták volna. Minden nyáron visszatérnek, hogy emléket állítsanak annak az elszántságnak, amellyel háromszáz éve útra keltek, és szlovákokkal és magyarokkal körbe véve is megőrizték az identitásukat. A derenki búcsúba tucatnál több lengyel- és számos magyarországi településről zarándokolnak el minden nyáron.

Horváth Florencia: Remény

Csikai Gábor: A „drogbáró” szerencséje

Farkaséhes libák

Tüzes ló

A mi kis városfalunk: ismeretlenbe vág bele a vidékre költözők harmada

A vidéki élet romantikája időről időre meglegyinti a városi embert. A falvak elnéptelenedését azonban ez aligha állítja meg, amint a statisztika szerint az állami letelepedési támogatás sem. A pénz nem minden. A munka léte vagy közeli elérhetősége viszont az: sokan a tömegközlekedés alapján választanak maguknak vidéki terciát. Felkészülve azonban így is kevesen vannak arra, ami egy hamisítatlan (tehát nem elővárosias) faluban várja őket: a jószágnak nem illata van, és a kutya csahos. Anélkül is, hogy törvénybe iktatnák. A téma kutatója jó gyakorlatokat is ismer.

Öcsödön a temető csak a baj kezdete, sokan visszasírják a régi polgármestert is

Egy sorompó miatt mentünk, kettőt találtunk, de a helyszínen ennél jóval jelentősebb ügyekre bukkantunk. A 2019-ben újoncként választott polgármester már mégse tetszik mindenkinek, lehet, hogy a napokban feloszlik a képviselő-testület. Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy Öcsödön milyen jelentős az egy főre eső művészek száma. Helyszíni riportunk egy alföldi faluból.

„Ajándékot oszt, munkát kínál” – Varsányi Annával Az eprésző kislányról

Egész életében színházban akart dolgozni. Angol–olasz szakot, majd divattervezést végzett. Dramaturg lett a Szegedi Nemzeti Színházban, de jelmezt és díszletet is tervez. És drámát ír, körülbelül húszat ez idáig. Most egyiket Alföldi Róbert megrendezte a Budaörsi Latinovits Színházban. Az eprésző kislány szórakoztató látlelet a birkaságról, a hatalommal való viszonyról. Mert nem a polgármester bűne a legnagyobb itt, hanem ahogy a környezete szemet huny fölötte és tűri keresztapaságát. A darab szerzőjével, Varsányi Annával beszélgettünk.

Több száz millió forint, az összes tavalyi támogatás majdnem 10 százaléka landolt a NER-nél a civileknek szánt pénzekből

Fideszes polgármesterek és parlamenti képviselők alapítványai is bőven kaptak a Magyar Falu Program civil pénzeiből. 

Kései esőnek nagyobb a sara

Tüzes ló

„Vajon milyen szaguk lehet a falusiaknak?” (Kiss Noémi: Karácsony a Dunán)

„Ugyanúgy kibabrált velünk a kormány, mint a kisbenzinkutakkal” - Nem sietik el Orbánék a kisboltok megsegítését

Támogatást ígér a falusi kisboltoknak a kormány, de még nem tudni, pontosan mikor kaphatnak némi ellentételezést a hatósági árak miatt elszenvedett veszteségeikért.

Nehéz nem szorongani (Szeifert Natália: Örökpanoráma)