Dávidok és Góliátok

Bár a bibliai Dávid és Góliát története bizakodásra adhat okot, a valóságban azonban más a helyzet. 

Ingolstadti családregény

Molnár-Káli Zsófia harmincöt éves, hétköznapi vágyakkal élő asszony. Kétgyermekes anya, férjével, Molnár Jánossal a németországi Ingolstadtban él. Huszonévesen döntött úgy, hogy nem vár tovább a beígért magyar csodára, külföldön próbál szerencsét. 

Elapátlanodva

A nyolcvan körüli André Párizsban él, illetve kezdődő demenciája miatt – amely környezete, legfőképpen lánya diagnózisa – inkább csak vegetál. Leszűkült a mozgástere, nem jár ki az utcára, nem tudja ellátni saját magát, a mindennapi teendőkben a lánya, Anne segít neki. Az életvégi, ambivalens apa-lánya kapcsolat érzékeny feldolgozása ez a velejéig megható és elemi ösztönöket felkorbácsoló történet. 

Ösztönnel, értelem nélkül

A Dunakanyar egyik ismert és kedves települése közepén álló oszlop tetején fészkel Bella, és Béla, a gólyapár, ami a helyiek szerint jó évtizede tér vissza minden tavasszal. 

Kern András: Ezért nem tudom megírni azt a bizonyos második mondatot

Nem szerepeket játszik, hanem világokat teremt. Színművész, rendező, filmes, énekes, dalszövegíró, kabarészerző, mulattató. Ki az? Minden, színművésznek odaítélhető díj birtokosa, az egyik legismertebb és legnépszerűbb ember Magyarországon. Nem véletlenül. Tízéves kora óta dolgozik a közönségért, 55 éve a Vígszínház tagja – hűséges típus. Minden szerepet megkapott, amit csak lehetett, engedték játszani és szórakoztatni. Jelenleg kilenc darabban játszik, tavaly mutatták be új filmjét. Koncertezik a barátaival, keserédes dalait kívülről fújja a közönsége. Szabad a gazda?

Aquincum szentjánosbogarai

Idén is különleges látványosságban volt részük a fővárosi Árpád Gimnázium ballagóinak és szüleiknek, és a remek esti szórakozásban bízó kíváncsiskodóknak. Összességében 700 világító szentjánosbogárszerű buzogány – 350 résztvevőt mozgósítva – világította meg az áhítatot a római korból ránk maradt, aquincumbeli katonaváros arénáját körülállók arcán. A középiskola történetében ötvenedik alkalommal. Az árpádos ballagásokat kísérő híres buzogánygyakorlatok elindítása Felhősi Istvánné Kati néni nevéhez fűződik, aki negyedszázadon át, 1975-től 2000-ig szervezte a programot. Ő 1969-től 2013-ig volt a gimnázium testnevelő tanára, munkatársa. A stafétát Fekete Andrea vette át. A tanárnő először 1981-ben, diákként buzogányozott, majd 1995-től segített régi tanárának, Kati néninek a hagyomány továbbéltetésében.

Kincskeresés könyvekben

- avagy az olvasásrul

Lengyel saláta

A világ hangos, egyre zajosabb, az emberek sietnek, törtetnek, idegesek egymástól, nem marad hely és idő – és talán igény sincs már – a csendes szemlélődésre, a lassú történések megélésére, és a művészetek élvezetére. Nincs idő és energia a művészeknek a siker kivárására sem, a beérkezésre, mert rengetegen tolonganak a damaszkuszi úton, amin egyszer mindenkinek végig kell menni, hogy szembenézzen önmagával és újra tudjon kezdeni, ha kell, mindent. De mi történik azokkal, akik pályakezdőként még csak az út, a lehetőségek közelébe sem kerülnek?

A casting director, aki megtalálta Hunyadi Jánost és Szilágyi Erzsébetet

Mandel Helga anyai nagyanyja szubrett volt, vidéki színházakban, művelődési házakban lépett fel, nagyapja üveges képkeretező mesterként szonetteket írt, négy kötete jelent meg, köztük egy novellás. Az erős művészi indíttatásról kislányként nem értesült, sőt, azt sem tudta, mi fán terem a színház. Mégis, amikor hétévesen hozzájutott egy rontott bizonyítványhoz, amit a babája, Mandel Kitti névre állított ki, akkor az anyja neve helyére beírta: Mandel Helga, a foglalkozás rovatba: színész, a munkahely rubrikába pedig azt, hogy Nemzeti Színház. A színészből lett casting directort kérdeztük a szinte láthatatlan háttérmunkáról.

Kullancsok rongyrázása

A postákon jó pár éve kötelező a kereskedelmi tevékenység, azaz a postáskisasszonyok – néha urak – általi termékajánlás a szolgáltatások, mint például levélfeladás, csekkbefizetés igénybevételekor. A fő húzóerőnek vélt áruk természetesen a szerencsejátékok kategóriájába tartozó, különböző tematikájú sorsjegyek.

A gyerekek nem élnek vissza úgy a rájuk ruházott jogokkal, mint sok felnőtt, de sokszor azzal sincsenek tisztában, hogy vannak jogaik

A Józsefvárosban elsőként életre hívott gyerekrészvételi költségvetés a kerületi részvételi költségvetés kistestvére. A lényegi elemei ugyanazok, ahogy a célja is: feljogosítja az ott élőket, hogy szóljanak bele, mire költse a városrész vezetése a rendelkezésére álló pénzmennyiség egy erre elkülönített részét. Az ötletbörze és a nyertes projektek megvalósítása sikeres, immár három éve stabil eleme a kerület közéletének. A program szakmai vezetője Németh Nikoletta gyermekügyi referens, akit egy kommunikációs csapat is támogat a munkájában. A többi között arról kérdeztük, kinek jó, és egyáltalán miért van szükség arra, hogy a gyerekek beleszólhassanak a „fölnőttek dolgába”.

Örökmozgók a mozicsatornán

A varázsige: önuralom

Közhely, de mint mindegyik, igaz: a tavasz a megújulás időszaka. Nemcsak a szellemi, lelki felfrissülésé, hanem a testié is. Kibontjuk a télire vastag ruhákba kényszerített fizikai burkunkat, és a tükör előtt állva rémülten tartunk leltárt a testrészeink felett. Első gondolatunk, hogy azonnal le kell fogyni, ám jó, ha ekkor mély levegőt veszünk, és „nem oda Buda!” felkiáltással végiggondoljuk a stratégiát.

Volt egy fiam

Volt egy fiam. Akit nem ismertem. És számomra meghalt, mielőtt találkozhattam volna vele. Megszültem, szorosra zártam szemeimet, meg sem néztem, meg sem érintettem. Odaadtam első szóra, én kértem, vigyék tőlem messzire. Nem, nem voltam túl fiatal. Nem, nem voltam nincstelen. Volt férjem, volt családom, volt egzisztenciám.

Életet adhat az ősi tudomány

A stúdió színei harmóniát tükröznek, sok a fehér, világos felület, amit a nagy ablakok még inkább felerősítenek. Vipin Chauhan talpig fehérben fogad, szakálla a legjobb barber shopok trendi vágását idézi. Mosolya meleg, barna szeme megnyugtató. Aki szorong az ismeretlentől, az a barátságos fogadtatástól és a felkínált aromás teától azonnal ellazul. Nyugati orvosláshoz szokottként, és abban néha csalatkozottként különösen érdekel: mit tud pluszként nyújtani a keleti terápia.

Az ifjúság édes madara

„Akkor leszek sikeres, ha elfogadó vagyok”

Beszélgetés Horváth András Csaba kisebbségpolitikai szakértővel, 2. rész.

„Akkor leszek sikeres, ha elfogadó vagyok”

Bár addig még több mint egy év van hátra, különböző jelekből már arra következtethetünk, hogy ráfordultunk a jövő évi választásokra, az ígéretek mezsgyéjére léptünk. Sok téma mellett előkerül majd a határon túl élő magyarok helyzete, lesz pénzosztás, amit a nyuszin kívül majd a kisebbségpolitikára fognak, pedig csak szavazatvásárlásra akarnak felhasználni – gondoljuk mi, az anyaországban élő többségi társadalom. És olykor így vélik a gazdasági vagy politikai okokból önkéntesen külföldre távozott honfitársaink is. Horváth András Csaba kisebbségpolitikai szakértőt arról kérdeztük, miért fontos az nekünk, anyaországban élő magyaroknak, hogyan élnek azok az állampolgárok, akik történetesen szintén magyarok, de hozzánk képest külföldön, bár a mi területünkből kiszakított ország egy részében, a közös határaink mentén élnek. Ahhoz, hogy megértsem vonzódását a téma iránt, először elmesélte, mi motiválta, hogy ezzel foglalkozva, a téma szakértőjévé váljon. Az interjú első részét olvashatják. 

Homo instantus

Fél év előzetesben vád nélkül

Egy köztiszteletnek örvendő, diplomás, több nyelven beszélő férfi több multicég menedzsmentjének vezető posztja után egy magyar alapítású és tulajdonú cég munkatársa lett. A munkakör tökéletesen illett képzettségéhez, tapasztalatához, személyiségéhez. 

Esztergályos Cecília: Amiért érdemes, azért élek

Ha kimondom a nevét, Esztergályos Cecília, a hatvan feletti férfiak felsóhajtanak, atyaisten, de jó nő volt! Az a szempár, a vadmacskatekintet! A nők ábrándozva nosztalgiáznak, olyan hajat kértem a fodrásztól, mint az övé, és hát a ruhái, no meg az a kifinomult, kecses mozgása! A negyvenen túliak viszont párás szemmel azt rebegik: Anci! – és mutatják a mozdulatot, amivel a Kossuth- és Jászai-díjas Érdemes Művész korabeli mémet teremtett. És milyen csuda filmekben szerepelt! Emlékezetes színpadi alakításai megszámlálhatatlanok. Számomra is hihetetlen, de a művésznő egy hete vasárnap töltötte be a 82. életévét. Hatvanöt éve áll a rivaldafényben, és a mai napig heti több alkalommal lép fel budapesti és vidéki színházakban. 

Ki beszél itt irodalomról?!

Mindenkinek van egy története. Illetve sok, de egy olyan biztosan akad, amit meg akar írni. Merthogy ez mostanában divat. A millió író országa lettünk. Nem a milliomos íróké, vigyázat! Napról napra alakulnak kiadók, amik ráépülnek és rárepülnek a saját könyvet kezükben tartani akarókra, azok akár tudnak írni, akár nem. A lényeg a lé. Mert aki ilyetén módon akar megnyilatkozni ország-világ előtt, annak kell, hogy legyen a sublótban úgy másfél-két milliócskája. Szerzőnk, immár 11 megjelent kötettel a háta mögött pontos és részletes képet ad a mai (magán)könyvkiadás helyzetéről, nem csak azok számára izgalmasan és tanulságosan, akik valaha írtak már könyvet, és végigjárták a kiadói kálváriát, vagy akár el is akadtak benne.

Mire gondolt a diák?

Humort és bátorságot 2025-re!

„A nő csak addig érdekes a társadalomnak, amíg lehet basztatni"

Rácz Zsuzsa író, publicista, közösségfejlesztő, nő, feleség, kétgyermekes édesanya, aki néha kivan. Na, nem a felsorolt, más embereknél egy teljes életet is betöltő egyes szerepeinek összességétől, hanem azért, mert sokszor azt látja-tapasztalja, hogy falra hányja a borsót. És ha ő kilesz, akkor fogja magát, alkotói magányba vonul családjával – legyen ez bármily paradoxon –, és ír egy könyvet. A legutóbbiban például azt mesélte el, mitől van ki Kovácsné. Hogy mikor, milyen minőség van erősebben előtérben az életében, mindig attól függ, éppen magán-, vagy közösségi életet él-e. Huszonhárom év telt el azóta, hogy az Állítsátok meg Terézanyut! 160 ezer eladott példánnyal állt az eladási listák élén, majd 2004-ben nagyjátékfilm készült belőle. Ami viszont nem változott, az elszántság és empátia, amellyel Rácz Zsuzsa az aktuális témáját és a nőket képviseli.

Lóri, a jós

Lóránt László képzett és gyakorlott masszőr, emellett hivatásos boszorkány és jós. Ez így, egy mondatban mindaddig furcsa konstelláció, amíg jobban bele nem gondolunk. Mert mit is csinál a mindenki által csak Lórinak becézett László? Holisztikusan közelíti meg az embert, a testet, lelket és a szellemet is kezelésbe veszi. Józsefváros második főutcájában, a Népszínházban fogadja a testi jóllétre és a jövendő megismerésére, vagy éppen szerelemre, szerencsére áhítozókat.

Üres kézben mindenség

„Amikor jogok hiányában veszélyeztetve van minden és mindenki, akkor a művésznek is ki kell állni” –rendhagyó szövegösszemondó-próba Jordánnal és Koltaival

A rengeteg filmes és színpadi szerepet maga mögött tudó, számtalan díjjal kitüntetett közönségkedvenc páros, Koltai Róbert és Jordán Tamás közös produkcióra készül. Az semmi – ezt hallgasd meg! címmel két születésnapi előadásuk lesz a Pinceszínházban.

Ezt az előadást sokaknak nehéz lesz hallgatni és nézni, de a nők elleni háborús erőszak a férfiak traumája is

Kislányom, mondd, hogy nem igaz! Történetek a hátországból címmel mutatja be december 7-én a Jurányi Inkubátorházban koncert-színházi előadását a Sarolta Kulturális és Közéleti Tér a Soharóza kórus közreműködésével. Az előadás a láthatatlan hadviselés áldozatainak állít emléket, felhívva a figyelmet a mindenkori háborúk győzteseinek atrocitásaira és a leigázottak megpróbáltatásaira. Két női portrét láthatunk, hallhatunk a legyőzöttek kórusából, akik 1944 karácsonya és 1945 márciusa között a frontvonalban rekedtek, átélték Budapest ostromát, illetve a front három hónapos hullámzását Bicske és Lovasberény között. Tanúi és elszenvedői voltak a szovjet katonák szabad rablásának és szabad erőszaktételének. A két fiatal nő, Gyarmati Fanni és Polcz Alaine összecsengő vallomása a sok százezerből, talán millióból, akik a megbélyegzéstől tartva nem mertek beszélni, vagy akiket hallgatásra intettek szerte Európában. A színpadon három színésznő, Döbrösi Laura, Levko Esztella és Száger Zsuzsanna jeleníti meg a két asszonyi sorsot. Az alkotók vajon miért érezték fontosnak, hogy létrehozzák ezt az előadást, és bemutassák a kollektív és transzgenerációs traumát okozó háborús abúzust?

Az ezerarcú színésznő

Gubík Ági színművész Pozsonyban végezte a színművészeti főiskolát, majd a kassai Thália Színházhoz szerződött, azután Komáromban, a Jókai Színházban játszott. Az ott töltött időszakban ismerkedett meg Telihay Péterrel, akivel később össze is házasodott, majd közösen szerződtek a szolnoki Szigligeti Színházba. Ádám nevű fiuk jelenleg Barcelonában tanul.