Bárhogy legyen is, a Pató Pál Párt és annak elnöke, Bera István nem hagyja magát, méltóképp viszi tovább az ősi hagyományt.
– Élt-e, halt-e Pató Pál?
– A magyarszőgyéni Pató Pál (Pathó Páll) 1793. december 31-én született, Esztergom vármegye oktalanul lenézett alszolgabírája és Szőgyén község jegyzője volt, két feleségétől hat gyermeke volt. Az információinkat Szombathy Viktor Csehszlovákia útikönyvéből vettük. Ez a legnagyobb példányszámban megjelent könyv a témában, Magyarországon. Egyszer rokoni körben beszélgettünk és ők is megkérdezték, hogy honnan vettük, hogy létezett egy Pató Pál. Ránéztem a könyvespolcunkra, levettem az említett könyvet és megmutattam azt az oldalt, ahol a szerző erről ír. 1990-ben elmentünk Szőgyénbe és megtaláltuk a szépen gondozott sírt. A feltételezett Pató Pál házra emléktáblát tettünk 1996-ban, amit minden alkalommal meglátogatunk.
– Milyen apropóból alakult meg a PPP?
– 1989. február 10-én ketten összejöttünk, hogy megalakítsuk a Pató Pál Asztaltársaságot. Mindketten komlóiak voltunk, sőt a jegyzőkönyv-vezető is, de ő elhatárolta magát a történtektől. Nem értettünk egyet semelyik politikai csoportosulással sem, például már az akkori jegyzőkönyvben értetlenségünket fejeztük ki az alakuló MDF-fel szemben, és természetesen az állampárttal sem árultunk egy gyékényen.
Egységben az erő! jelszóval minden héten összegyűltünk egy kiválasztott vendéglátó műintézményben.
Baráti társaságok és asztaltársaságok laza szövetségeként működtünk. Több megyében működtettünk toborzó irodákat, de jellemzően Kelet-Dunántúli szerveződés voltunk. Buda és Óbuda ide tartozott, de Pest is fontos volt.
Kezdettől fogva őriztük a cinkotai kurucok emlékét, bár a Nagyicce Borozó nem nyerte meg tetszésünket. Komló erős bástya volt, az Oblomov Társaság jónéhány tagjával máig élő kapcsolatunk van. Megjegyzem, hogy 1995. szeptember 3-án a Komló melletti Sikondán alapítottuk meg az internacionálénkat, a Világ Lustáinak Nemzetközi Szövetségét.
Takenori Kambe úr, a japán Ohara Shosuke Párt elnöke személyesen vett részt az alakuló ülésen. Később ő velünk együtt Szőgyénbe jött és pipacsokat helyezett el Patho Páll sírján, sőt nyilatkozott a Magyar Rádiónak is. Az orosz Oblomov Párt üdvözletét küldte, személyesen nem tudott részt venni az ülésen, ám Szergej a későbbiekben Komlón megnyitotta az Oblomov Sörözőt. Erős szervezetek voltak Fejér és Somogy megyében, Fejér adta az internacionálénk elnökét, Somogy pedig a köztársasági elnökjelöltünket.
– Kinek a kezdeményezésére lett Szőgyénben PP-nap?
– 1999-ben a községháza előtt felavatták Pathó Páll szobrát. Ez a helyesírás van a sírján is. A szoboravatás egy külön történet. A szobor kicsinyített mása ma is az iróasztalomat díszíti. A szoboravatás után a falunapot Pató Pál Napoknak nevezik. A legutolsó tavaly volt és megígértük a szőgyénieknek, hogy idén ott leszünk. Készülünk is. Sok szállal kötődünk a faluhoz.
Három egymást követő évben buszos kirándulást szerveztünk Szőgyénbe. Az első alkalommal a temető után betértünk kocsmába és morgolódás hallatszott, amikor megtudták, hogy kik vagyunk.
