Olyanok, mint két véglet – akár tűz és jég.
Két határőr szemszögéből meséli el az 1989-es rendszerváltást és a vasfüggöny lebontását Szalay Péter Nincs parancs! című dokumentumfilmje.
A mesterséges intelligencia fejlődése bajt hozhat a világra, szűkebb értelemben a művészetre – derült ki Szegedy-Maszák Zoltán képzőművész székfoglalójából.
Monet, Manet, Renoir és Cézanne korábban sosem látott festményeit mutatja be az Impresszionista ritkaságok című film.
A pandémia időszakának nyolc hetéről tekinthető meg harminckilenc fotográfus képe a Capa Központban.
A Petőfi Irodalmi Ügynökség harmincegy klasszikus és kortárs könyv fordítását támogatja, amit hamarosan újabbak követnek.
Még sok-sok évvel a kijárási korlátozások előtt, látnok módjára festette meg a kiürült Budapestet Szabó Ábel.
A Candide című magyar animációs sorozat Voltaire nyomdokain haladva mutatja be a nézőnek, hogyan legyen örök optimista a XXI. században.
A felkelő Nap országának mindennapjairól, valamint a japán babák világáról nyílt kiállítás Budafokon.
Az ötletes könyvborítóiról ismert Helikon Zsebkönyvek már a 80. kötetnél járnak. A sorozat grafikusával, Szabó Leventével beszélgettünk.
De nemcsak stílusokból, hanem témákból is szívesen válogat.
Ifjú költők gyűltek össze a Trafó Kortárs Művészetek Házában, hogy felhívják a figyelmet az ökológiai krízisre. Az elhangzott művek a környezet apró csodáitól egészen a globális folyamatokig mutatták be a természeti világot.
Hiánypótló könyv jelent meg a legendás szobrászművész, Amerigo Tot életéről. A felgyűlt anyagból egy Tot-monográfia kezd körvonalazódni, továbbá egy teljesen új honlap is napvilágot lát.
Humorral beszél történelemről és költészetről Vajna Ádám első, Oda című verseskötetében, melyet Makói Medáliák díjjal tüntettek ki.
A művész már egy tavalyi kiállításán is utalt arra, hogy az élet minden területét behálózó virtuális tér miként formálja át a látásmódunkat.
Nagyívű kiállítás mutatja be a kilencvenes évek magyar képzőművészetét a szentendrei MűvészetMalomban.
A világhírű amerikai rendező, David Lynch képeivel nyílik a harmadik Budapest FotóFesztivál.
Húszéves fennállását ünnepli idén a Godot Galéria, melynek vezetőjével, Kozák Gáborral beszélgettünk.
A rossz közérzetet elemzi és keres rá gyógyírt legújabb verseiben Nyerges Gábor Ádám költő.
Dosztojevszkij nyomdokain halad Szöllősi Mátyás első regénye, a Simon Péter, mely a bűn témáját járja körül.
A valóság kezd extrém irányba elmenni – vallja Horváth Márk és Lovász Ádám filozófus, akik a társadalmi változások legújabb tendenciáit kutatják.
Az élő test a szoborral, az antik a jelennel keveredik Verebics Katalin legújabb, Jel című kiállításán a Godot Galériában.
Fehér Dávid művészettörténészt a világ legnagyobb múzeumai hívják meg, hogy adjon elő a kelet-európai pop art és a kortárs festészet helyzetéről.
Körbejár az idő Fehér Renátó legújabb Holtidény című verseskötetében. A költő szerint nap mint nap ugyanazt éljük meg.
Hat ország húsz alkotója bizonyítja be a Santopalato című kiállításon, hogy az étel nem csak az éhség csillapítására szolgál.
A Mai Manó Ház új kiállítása szavak nélkül tudósít az 1992-es Los Angeles-i zavargásokról, és annak utóhatásiról egy közösségben.
Vajon van-e létjogosultsága a fantasy és a tudományos-fantasztikus regényeknek a magyar irodalom órákon? – vetődött fel a kérdés egy beszélgetésen.
Az emberi lélek mélybugyraiba vezeti nézőjét a moldáv Alexander Tinei festőművész, aki szerint az alkotás a művész önvizsgálatával kezdődik.
Hiánypótló kiállítás nyílt Ata Kandó nemzetközi hírű magyar fényképész gyermekfotóiból a Deák17 Galériában.
A Lengyel-Magyar Barátság Hete alkalmából programsorozat indul Veszprémben, ahol többek között Tomasz Piars lengyel képzőművész is kiállít.
