Álom az erdőben című könyv borítója - 1982
Komolyan vette a gyerekeket a munkája során Ata Kandó, nemzetközi hírű fotóművész, legyen szó 56-os menekültekről, a saját gyermekeiről vagy más kultúrák fiataljairól. Az alkotóra a gyermekfotóival emlékezik meg a Deák17 Gyermek- és Ifjúsági Művészeti Galéria, olyan képekkel, melyek a magyar közönség előtt kevésbé ismertek.
A tavaly 103 éves korában elhunyt Ata Kandó gyerekekhez való példaértékű hozzáállását a szüleinek köszönhette. Anyja, G. Beke Margit a skandináv irodalom fordításával vált ismertté, míg apja, Görög Imre, gimnáziumi tanár orosz klasszikusokat ültetett át magyarra, úgymint Gogol, Csehov és Gorkij műveit, de említésre méltó a két szülő közös Bűn és bűnhődés-fordítása is. Édesanyja két könyvet is írt lánya gyerekkoráról Ata könyve és Történetünk: Történelem címmel, melyekben a másfél éves gyermek fejlődéséről a századforduló pedagógiai szemléletének megfelelően számolt be. A lány eredetileg Görög Etelka néven született, de azt nem tudta helyesen kimondani, így Atának szólította magát, mely elnevezést később is megtartotta. Mivel a fiatal Ata szeretett alkotni, így szülei arra buzdították, hogy foglalkozzon művészettel. A lány Bortnyik Sándor grafikai magániskolájába, a Műhelybe iratkozott be, ahol megismerkedett későbbi férjével, Kandó Gyula festőművésszel.
Álom az erdőben című könyvből - Juliana Kandó
A szerelmespár idővel Párizsba költözött, és a háború alatt három gyermekük született: fiúk, Thomas és egy ikerpár, Juliette és Madeleine. Ata Kandó később elvált Kandó Gyulától, majd második férjével a holland Ed van der Elksen fotógráfussal Párizsban, a Magnum Fotóügynökségnél ismerkedett össze.
Ata a három gyermekéről is számos képet készített, bevonva őket is a fotózás folyamatába. A leghíresebb fotók családi nyaralásokon születtek, melyek a Deák17 kiállítóterében is megtekinthetők. 1954-ben a svájci és osztrák Alpokban fotózta az Álom az erdőben című fotókönyvének képeit, melyeken gyermekei pánok és erdei tündérek alakjaikként tűntek fel. A misztikus hangulatú képekhez ráadásul az akkor 14 éves Thomas mesét is írt. Ugyancsak különleges hangulatot nyújt az Odüsszeia jeleneteit idéző Kalypso és Nausika című fotósorozata, melynek képei görög szigeteken készültek. A fotózás pedagógiai szempontból is példaértékűnek tekinthető, hisz általa ismerték meg a gyerekek az ókori mítosz történetét. A képeken a három fiatal a görög eposz szereplőinek bőrébe bújt: Thomas alakította Odüsszeuszt, míg a két lány a női hősöket, úgymint Kalüpszót, Nauszikát és Pallasz Athénét, de egyikük még a szárnyas sarujú Hermészt is eljátszotta.
Yecuana nagy testvér kismama szerepben - 1961
A kiállításon megtekinthetők Ata egzotikus tájakon készített fotói is, ugyanis a művész életútja során Dél-Amerikában is megfordult. Venezuelában őslakos indiánokról készített fotókat, mely nagyban segítette a néprajz és az antropológia tudományát. Később a perui bálnavadászok munkáját örökítette meg fotóriportban, mellyel rámutatott az ember kizsákmányoló magatartására. Az utazásokból készült fotók később megjelentek a National Geographic-ban valamint a British Museum és magángyűjtők is vásároltak belőle.
A tárlaton szerepelnek az 1956-os menekültekről készült képei is, melyeken a gyermekek tekintetéből érződik a történelmi esemény tragikus volta. Ata Kandó 1956-ban Violette Cornelius holland fotóssal együtt az osztrák-magyar határra utazott, ahol megörökítette a hazát elhagyni kényszerülő tömegeket. A fotókból 1956 karácsonyára egy cím nélküli albumot adatott ki, melynek bevételét a menekülő magyar gyermekek számára ajánlották fel. – Éjjel-nappal talpon voltam, úgy éltem, mint a menekültek, a lábamon a cipő két hétig nem száradt meg és csak a magammal vitt pálinka mentett meg a fagyhaláltól. Több száz felvételt készítettem, folyamatosan küldtem őket a nyomdába – mesélte Ata Kandó 2017-ben.
Ed van der Elsken és Kandó Tamás - Bois d Saint Cloud - 1950
A Deák17 Galériában megtekinthető kiállítás nemcsak a képanyag okán, de elrendezését tekintve is kiemelkedő. A kiállítótér falait a fekete-fehér képek mellett Ata Kandó fotókönyveinek felnagyított borítói díszítik, míg az egyes falakon az albumok képei jelennek meg vetítve. A képanyagon kívül továbbá egy, a művésznőről készült 2005-ös dokumentumfilm is látható. A kiállításon tehát minden adott, hogy megismerjünk olyan egy életművet, mely esztétikai és pedagógiai szempontból is kiemelkedő.
Infó:
Az Ata meséi című kiállítás június 2-ig tekinthető meg a Deák17 Gyermek- és Ifjúsági Művészeti Galériában (Budapest, V. kerület, Deák Ferenc utca 17., I. emelet).
Nyitva tartás: kedd-péntek 9:00-17:00, szombat 9:00-13:00, vasárnap és hétfőn zárva.
