A valódi méltányosság

A nyugdíjas nem teher

Tarvágás a nyugdíjerdőben

Van pénz, csak keresni kell

Nyugdíjreform harapófogóban

Szegényednek a nyugdíjasok

A nyugdíj költségvetési kérdés

A korhatáremelés nem jó út

A képviselők jobban járnak

Szolidaritás a gyakorlatban

Változás előtt a nyugdíjrendszer

Idősek a vírus szorításában

Igazságosabb nyugdíjrendszert!

Robot fizeti majd a nyugdíjunkat?

Nyugdíjasok, szervezkedjetek!

A nyugdíjas nem eltartott

Élesen vág a nyugdíjolló

Előszó a nyugdíjas parlamentekhez

Néven nevezett aggodalmak

Az utóbbi időben szinte naponta jelennek meg aggódó írások a jövőbeni nyugdíjak mértékéről, értékállóságáról, finanszírozhatóságáról. A szerzők egy része valódi szakmai dilemmáját osztja meg az olvasókkal, de sokaknál megjelenik egy-egy gazdasági érdekcsoport manipulatív szándéka is. Nem kevés esetben tapasztalni lehet szakmai köntösbe bújtatott politikai befolyásolási szándékot, és többször olvashatjuk a nyugdíjakkal kapcsolatos régi dogmák, sztereotípiák, közhelyek kritikátlan ismétléseit is.

Nyugdíjalap: gondoljuk újra?

Évtizedek óta tartja magát az a dogma, hogy a ma kifizetett nyugdíjak fedezetét a mai munkavállalók járulék befizetéseiből kell előteremteni. Régi, visszatérő kérdés, hogy miért a járulékfizetők befizetései képezik a kifizetett nyugdíjak alapját? A tudományos kutatók, a szakértők még ma is megváltoztathatatlannak tartják azt, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát a járulékfizetők teherviselő képességéhez viszonyítsák.

Törzsek a Kossuth téren

Az utóbbi időben alig van olyan közintézmény amelynek a bizalmi indexe ne csökkent volna. Amikor egy társadalomban folyamatosan csökken az intézmények iránti bizalom, akkor felerősödnek azok a kérdések, amelyek a sorsunkra meghatározó hatással bíró döntések születésének körülményeire irányítják a figyelmünket. Leginkább azon intézmények kerülnek a fókuszba, amelyek testületként működnek és döntéseket hoznak.

Parlamenti maszkabál

A közelmúltban egy komoly, figyelemre és elemzésre méltó kutatási zárótanulmány jelent meg, amely kitért a parlamenttel kapcsolatos véleményekre is. A "Magyar Ifjúság 2012" szerzői nyilvánosságra hozták, hogy a fiatal korosztály (15-30 év közöttiek) körében a népképviseleti szerv tekintélye az elmúlt években rohamosan csökkent. Míg az ezredforduló körül minden ötödik fiatal (19,9%) volt csak bizalmatlan a parlamentben folyó munkával kapcsolatban, addig napjainkban már több mint harminc százalékuk (33%) nem tekinti figyelemre méltónak, értékesnek, őszintének az Országgyűlés tevékenységét.