A nyugdíjasok nagy részének napjainkban nem sok oka van az örömre. Az általuk fogyasztott termékek és szolgáltatások árának rohamos növekedésétől jelentősen elmaradnak a nyugdíjemelések, így folyamatosan nő az idősek anyagi kiszolgáltatottsága. Az idényáras élelmiszerek ára - zöldség, gyümölcs - egy év alatt 15,7 százalékkal nőtt, míg az éves nyugdíjemelés 2020-ra csak négy százalék.
A nyugdíjasokat egyre többször igazságtalanul és méltatlanul emlegetik a nyilvánosság fórumain, és ezért társadalmi megbecsülésük érzékelhetően csökken. A koronavírus járvány hatásainak legjobban kitett csoportjaként – a szomorúan sok áldozaton túl – elszenvedik társas a kapcsolatok beszűkülését, továbbá az ellátásukra szakosodott intézmények sajnálatos leépülését is. A mostanában nyugdíjas státuszba lépők sokasága (Ratkó-gyerekek) azt tapasztalhatta, hogy az eddigi életük során mindig azokból az intézményekből volt hiány, amelyek az ő létezésük keretét adták, az óvodáktól az idősotthonokig. Mindezek miatt a nyugdíjasok többségének életkörülményei az utóbbi időben érzékelhetően romlottak.
Reményeink szerint a fent vázolt tendenciák megállítására, majd szerencsés esetben azok megfordítására a közeljövőben lehetőség nyílhat. Egy asztalhoz ültek ugyanis a nyugdíjasok képviselői, a nyugdíjkérdés szakértői és a politikai pártok megbízottjai. A több hónapig tartó egyeztetésnek az volt a célja, hogy a tárgyaló felek megállapodjanak az idős nemzedék érdekében szükségesnek tartott és mindegyikük által támogatható intézkedésekről.
A közös álláspont kialakításához az út a helyi nyugdíjas klubok, körök, szervezetek, tagozatok, műhelyek és csoportok képviselői és szakértői előbb területi, majd országos egyeztetésével és javaslatmegfogalmazó aktivitásával vezetett. A közel háromezer érintett résztvevő a felmenő rendszerű nyugdíjas parlamentek keretében megfogalmazta az idősek által legfontosabbnak tartott intézkedéseket és azok fontossági rangsorát. Képviselőik azzal keresték meg a demokratikus pártok vezetőit, hogy minderről alakítsanak ki közös, támogató álláspontot. (Az egyeztetésre a kormánypártok képviselői is meghívást kaptak, de ők nem akartak élni a lehetőséggel.) A közel fél éves előkészítő és pontosító munka után a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Magyar Liberális Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum Mozgalom, a Lehet Más a Politika, a Párbeszéd Magyarországért és az Országos Nyugdíjas Parlament képviselői négy témában tudtak egyeztetett álláspontot kialakítani és közös dokumentumot aláírni.
Az aláírók támogatják, hogy:
- következőkben az év eleji nyugdíjemelések mértékének meghatározásakor az aktuális évre prognosztizált fogyasztói áremelkedés és a bruttó bérkiáramlás mértékét egyaránt figyelembe kell venni (vegyes indexálás);
- a nyugellátásban részesültek között tapasztalható, a lakóterületi elhelyezkedés, valamint a nemek szerinti, továbbá a nyugdíjba vonulás időpontja miatt kialakult indokolatlanul nagyarányú ellátásbeli különbségeket folyamatosan mérsékelni kell (nyugdíjkorrekciós program);
- a legalacsonyabb (medián nyugdíj hatvan százaléka alatti) nyugellátásban részesültek havi nyugdíját külön intézkedéssel fel kell emelni (nyugdíj-felzárkóztatási program);
- az országos és a helyi közhatalmi döntéshozók, valamint az idősek önszervezésén alapuló civil szervezetek képviselőivel rendszeres időközönként összeülő egyeztető intézményt kell létrehozni (idősügyi egyeztető tanácsok).
További bizakodásra adhat okot az is, hogy az egyeztetések nem fejeződtek be. Az első lépésben kialakított megállapodás aláírói tovább keresik az idősek érdekében szükségesnek és közösen támogatandónak tartott javaslatokat. Ha sikeresen zárulnak az összehangoló munkák, akkor négy újabb területen születhetnek az idősek számára kedvező, közös javaslatok. Ezek:
- elősegítenék a generációk közötti szolidaritás intézményesítését;
- hozzájárulnának az idősek közösségi jogai gyakorlása feltételeinek javulásához;
- biztosítanák a nyugdíjba vonulók szolgálati idejének számításánál a kedvezőbb eljárásokat,
- a nyugellátások esetén érvényre juttatnák a társadalmi igazságosságot.
A nyugdíjasok mind erkölcsileg, mind politikailag és közgazdaságilag is megérdemelnék a mainál jelentősebb figyelmet és támogatást. Egyrészt azért, mert az ország jelenlegi gazdasági teljesítménye nagymértékben függ az előző nemzedék erőfeszítésétől. Másrészt azért, mert a nyugdíjasok nagy része jelenleg is számottevő mértékben gyarapítja a társadalom erőforrásait. Nem kis részük továbbra is munkát vállal, sokan az unokáik nevelésében segédkeznek, érzékelhető mértékben közreműködnek idős honfitársaik ápolásában, nyugdíjas önkéntes munkákban vesz részt, és nem utolsó sorban jelentős nagyságú adót is fizetnek (áfa, jövedéki adó, súlyadó, helyi adó stb.). Mind a jelenlegi, mind a jövőbeli nyugdíjasok megalapozottan várhatják el, hogy az első lépéseket újabbak követik, és az idősek társadalmi megbecsülésében hamarosan kedvező fordulat áll elő.