Több lett az adóbevétel

Szinte mindenki gyanús a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, aki a hatóság megítélése, vagy a feljelentője szerint sokat költ, vagy a vagyongyarapodása láthatóan nincs arányban a bevallott jövedelmével. A vagyonosodási vizsgálatok száma ugyan kevesebb, mint korábban, de az egy "ügyféltől" behajtott adó összege az utóbbi években 5,5-ről csaknem 20 millió forintra növekedett. Egyes szakértők szerint az eredményesség mögött törvénytelen vizsgálatok állnak.

Hatszázmilliárdot "égettek el"

Magyarázkodásra kényszerült a nemzeti fejlesztési tárca a hatalmas ráfizetéssel járó E.ON gázüzletág visszavásárlása miatt. Szakértők azonban a nemzeti vagyon elherdálása súlyos esetének tekintik az ügyet. Az MSZP szerint beigazolódott az a korábbi gyanújuk arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy olyan szándéknyilatkozatot írt alá az E.ON vezetőivel, amely konkrét összegeket és ütemtervet tartalmazott, de a gáztározókra vonatkozó adatokat csak a vásárlás után ismerheti meg a kormány.

Beveti-e Ukrajna az energiafegyvert?

Önmagát is nehéz helyzetbe hozná Ukrajna, ha a parlamentje által elfogadott, Oroszország elleni szankció-csomagot teljes körűen alkalmazná. Emellett a földgáz-, a kőolaj- és szénszállítmányok korlátozása Európát is nehéz helyzetbe hozhatná. Ezért az elemzők úgy vélik, hogy a büntető intézkedéseket csupán részlegesen alkalmazzák majd az ukránok. A szomszédos ország célja ugyanis egyelőre csak a minél erőteljesebb fenyegetés alkalmazása, és az európai országok intenzívebb bevonása a kelet-ukrajnai konfliktus kezelésébe.

Őszi döntés az ipari rezsicsökkentésről

 Hamarosan megszületnek a hatástanulmányok az ipari cégek rezsijének a csökkentéséről, így ősszel dönthetnek is a gáz-, és áramtarifa lefaragásokról - ígéri a kormányzat. A szakértők szerint a kormány az állami energetikai társaság, az MVM Zrt. rovására mérsékli majd a díjakat. Később viszont az adózóknak kell majd fizetniük a több százmilliárd forint árkedvezmény költségeit. A vállalati szektor tarifáinak a mérséklése vélhetően az Európai Unió versenyjogi törvényeibe ütközik majd.

Létszámtizedelés

Több mint tíz százalékos elbocsátási dömpinggel kell szembesülniük az elkövetkező hónapokban az energia szektor dolgozóinak. A munkavállalók a helyzetét tovább rontja, hogy egy hasonló mértékű kiszervezési hullám is elindul a közeljövőben. Mindez a kormány erőszakos rezsicsökkentési intézkedéseinek a következménye - állítják szakértők. Kedvezményeik elvesztése miatt azok az alkalmazottak sem járnak jól, akiknek a cégét államosítja a kormány. 

Kereskedelmi háború

A magyar gazdaságot egyelőre nem fékezik az Oroszország ellen bevezetendő uniós és amerikai szankciók. Moszkva válaszintézkedései azonban visszavethetik a hazai mezőgazdaságot, illetve a járműgyártást is. Úgy tetszik hiába való volt az Orbán-kormány ténykedése, hogy minden tőle telhető módon a kedvében járjon az orosz "medvének", Moszkva várhatóan nem részesíti majd kivételes bánásmódban Magyarországot.

Légből kapott paksi ötlet

Technikailag megoldható a paksi atomerőmű működéséhez szükséges fűtőelemek légi úton történő importja. Jogi akadályok azonban tucatjával állnak az ilyen szállítási tervek megvalósítása elé. A szigorú nemzetközi előírások és a bonyolult nemzetközi egyezmények miatt egy-egy ilyen "fuvar" előkészítése akár évekbe is telhet. Egyes szakemberek ezért komolytalannak tarják az ötletet.

Víz(ár)korlátozás milliárdokért

Milliárdokba kerül majd az adófizetőknek az országszerte egységes ivóvízdíjak bevezetése, amiről még ősszel alkotna törvényt a kormányzat. Az áregalizálás ugyanis számtalan szolgáltatót veszteségessé tesz majd. Az elmaradó fejlesztéseket, karbantartásokat az adózok fizethetik. Ezek a kiadások pedig nem spórolhatóak meg, mert az ivóvíz minősége nem csak kényelmi, hanem közegészségügyi kérdés is. Így, ha nem fogyasztóként, akkor adófizetőként kell kifizetnie a lakosságnak a víz tényleges árát.

Gázfogadó a Gazpromnak?

Az Unió az orosz gáztól való függőség csökkentését szeretné elérni és ezért támogatná a horvátországi Krk szigetén, az INA telephelyére tervezett cseppfolyósított gázfogadó állomás megépítését. Ám feltehetően csak akkor, ha az oroszok nem szereznék meg az INA céggel együtt a beruházás jogát is. A héten folytatódik a Mol és a horvát kormány megbeszélése az INA jövőjéről. Az Európai Bizottság egyre határozottabban lép el a Déli Áramlat építése ellen.

Orbánon múlik az eladás

Várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök dönti majd el, hogy mi lesz a Mol a horvát olajvállalatban, az INA cégben meglévő csaknem 50 százalékos részvénycsomagjának a sorsa. A korábban oroszellenes, de ma már látványosan Moszkva-barát Orbán az orosz Gazprom kezére játszhatja a részvénypakettet. Az adásvételen Hernádi Zsolt a Mol elnök-vezérigazgatója is nyerhet.

Lassan halad a lakásfelújítás

 Az adófizetők zsebét utólagosan alaposan megterhelő rezsicsökkentések helyett az épületek energetikai felújításának a segítésére kellene összpontosítania kormányzatnak. A lakáskorszerűsítések ugyanis  családi és nemzetgazdasági szinten is mérhető hasznot hoznának, emellett új munkahelyeket teremtenének - állítják szakértők. Akik szerint, ha a kormány továbbra is annyit költ a lakásrekonstrukciós támogatásokra mint tavaly, akkor 660 évig tartana, amíg minden ma felújításra váró lakás sorra kerülne.

Bővül a túlkínálat az árampiacon

Kiéleződik a verseny az elkövetkező évtizedekben a közép-európai térség árampiacán. Mivel várhatóan a 2020-as évek elején jelenik meg a régió villamosenergia hálózatán az új magyar, szlovák és cseh atomreaktorok teljesítménye. Így fokozódik a már most is jelentős túlkínálat a környező országokban. Az új paksi blokkokban termelt áram pedig előreláthatólag nem lesz versenyképes, mert drága lesz az előállítása.

70 milliárd a trafikmutyi mérlege

Évi 70 milliárd forint költségvetési bevételkiesés - ez a trafikmutyi mérlege. A lakosság egy része a dohányboltok monopolizálása miatt a legális piacon kaphatóról áttért a sokkal olcsóbb illegális dohánytermékekre. Emellett egyre többen sodrott cigarettát szívnak. Az elemzés szerint kicsi az esély a piac visszarendeződésére, inkább csempészet további növekedése, ezzel együtt a bevételek elmaradása jelezhető előre.

Újabb paksi egyezmények

A meglévő két egyezmény mellé további három megállapodást kell még kötni Oroszországgal, hogy megkezdődhessen a paksi beruházás. Az LMP úgy véli, hogy az új erőmű tervezésére, építésre és üzembe helyezésére, a nukleáris fűtőanyagra, valamint az elkészült blokkok üzemeltetésére és karbantartására létrejövő egyezségek tartalmát igyekszik majd titokban tartani a Fidesz, s emiatt azokat nem viszi a parlament elé.

A biztonság illúziója

A kormányzat által beígért százmilliárd forint értékű gázvásárlás nem javítja az ország gázellátásának a biztonságát. A Fidesz-kabinet által a végletekig leürített gáztárolókat ugyanis csupán addig a szintig készül feltölteni a kormány, mint amilyenen korábban tél végén álltak. Az orosz gázcsapok elzárása esetén így az országnak nem lesz elegendő tartaléka az ellátási krízis átvészeléséhez.

Ködösítés az áramárról

Trükközik a kormány a paksi atomerőmű bővítését megalapozó hatástanulmányokkal, ha vannak egyáltalán. Emellett a kormányzat továbbra is azt állítja, hogy olcsón termelnek majd áramot az új paksi reaktorok. Az eddig közzétett számítások szinte mindegyike minimum a jelenlegi árak megduplázódását vetíti előre, amit a hazai fogyasztók lesznek kénytelenek megfizetni, mert az Európai Unió vélhetően nem engedi majd "szétporlasztani" a költségeket.

Paks ügye az Unióban

Az Alkotmánybíróság elé vinné az LMP után az Együtt-PM is a paksi hitelfelvételről szóló, hétfőn a parlamentben elfogadott törvényt. A megállapodás ugyanis az ellenzéki párt szerint is több érvényben lévő hazai és nemzetközi jogszabályba ütközik. A zöldek hasonlóan vélekednek, az Energiaklub és a Greenpeace azt állítja, hogy a szerződés felveti a tiltott állami támogatás gyanúját. Ezért a két szervezet uniós vizsgálatot kezdeményezett az ügyben.

Vakon szavaztak a paksi hitelről

Döntést megalapozó hatástanulmányok nélkül hagyta jóvá a Fidesz parlamenti szavazógépezete tegnap a paksi atomerőmű bővítésének finanszírozására kötött tíz milliárd eurós, azaz háromezer milliárd forintos magyar-orosz hitelmegállapodást. A jóváhagyott szerződés amellett, hogy gigantikus nagyságú, óriási árfolyamkockázattal terhelt devizahitel felvételéről szól, több hazai törvényt és nemzetközi egyezményt is sért. Az LMP Áder János köztársasági elnökhöz fordul azt kérve, hogy ne írja alá a törvényt. Az MSZP szerint pedig minden igennel szavazó politikust súlyos felelősség terhel. Az Együtt -PM számításai szerint minden magyarnak fejenkét hétszázezer forintba kerülnek az új blokkok.

Csőd szélén a közműcégek

Szükségtelennek tartják a szakemberek az óriás nemzeti közműcég létrehozatalát, amelyet a kormány az év végéig szándékozik megalapítani. Ehelyett az önkormányzatok azt szeretnék elérni, hogy a helyi sajátosságokat figyelembe véve ismét maguk határozhassák meg a közüzemi díjakat, köztük a szemétszállítási tarifákat. A kormányzat rezsicsökkentései miatt ugyanis a polgármesterei hivatalok szolgáltató vállalatainak a többsége ma már a csőd szélén vergődik.

Kisöprik a kéményseprőket

Padlóra küldte a rezsicsökkentéssel a Fidesz-kormány a kéménysepréssel foglalkozó magánvállalkozásokat, de az önkormányzati cégek is veszteségessé váltak. A csődbe jutott kisvállalkozások nem reménykedhetnek pénzügyi segítségben. Emiatt hamarosan több ezer ember munkahelye szűnik meg országszerte. Hamarosan több megyében leállhat a szolgáltatás. A kormánynak nincs pontos terve arra, hogy miként oldja meg az ellátást. 

Törvénysértő a paksi szerződés

Ellentétes a magyar jogrenddel a paksi atomerőmű bővítésére Oroszországgal januárban megkötött beruházási szerződés. Az egyezmény egyik pontja ugyanis éppen a Fidesz által megalkotott nemzeti vagyon védelméről szóló sarkalatos törvénybe ütközik - állítja az LMP. Az ellenzéki párt szerint a kormány félreinformálja a magyar társadalmat. A már működő és a megépíteni tervezett új atomerőműben keletkező erősen sugárzó kiégett fűtőelemeket ugyanis nem fogadja be véglegesen Oroszország.

Ingatag a gázellátás biztonsága

Nem okoz majd gázellátási gondokat Magyarországon az, hogy Moszkva tegnap leállította a gázszállításokat Ukrajnának - ezt a fejlesztési miniszter jelentette be tegnap. Szakértők szerint azonban a hazai ellátásbiztonság csak látszólagos. A hazai gáztárolók szinte üresek, feltöltésüknek éppen most kellene gőzerővel zajlania, de csak lassan telnek, így éppen a következő télre való készlet felhalmozása bizonytalan. Ma még nem tudni, hogy a gázcsap elzárás kiterjed-e majd az európai szállításokra is, a szállítási korlátozások meddig tartanak, és hányszor ismétlődnek meg.

Brüsszel blokkolná a Déli Áramlatot

Az unió leállítaná a tervek szerint már 2017-től a közép-európai országokba Ukrajnát kikerülve orosz gázt szállító, Déli Áramlat nevű nemzetközi vezeték építését. Az Európai Bizottság a döntését versenyjogi aggályokkal indokolta, ám a lépés mögött az Oroszország elleni erődemonstráció állhat. A térség országai - köztük Magyarország - ellenszegülhetnek a brüsszeli elhatározásnak, miután elemi érdekük, hogy a gázellátásuk Moszkva és Kijev egyre élesedő konfliktusa ellenére biztonságos maradjon.

Előnytelen a paksi hitelpaktum

Akár egy hét alatt is áterőltetheti a parlamenti szavazó gépezetén a Fidesz a paksi atomerőmű bővítésének a finanszírozására Oroszországgal megkötött hitelszerződést. Ha megállapodást a jelenlegi formájában elfogadja az Országgyűlés, akkor Magyarország szinte teljes mértékben kiszolgáltatottá válik Moszkvának - állítják szakértők. Az egyezmény a magyar félre hárítja az építkezés összes kockázatát, és az oroszok kezébe adja szankcionálás lehetőségeit.

Az Unió csökkentené az energiafüggőséget

A magyar gáztározók jószerével üresek, ugyanakkor az európai tagországok gázkészleteinek a mihamarabbi feltöltését szorgalmazza az Európai Bizottság tegnap bemutatott új energiabiztonsági stratégiája. A testület azt szeretné garantálni, hogy az Európai Unió (EU) ellátása biztonságos és zavartalan legyen akkor is, ha a Moszkva és Kijev közötti konfliktus az orosz energia szállítás leállásához vezet.

Egyre több a veszélyes készülék

Bár a kormány ingyenessé tette a lakosság számára a gázkészülékek kötelező időszakos felülvizsgálatát, azt csupán minden tizedik érintett kérte a december-januári határidőig. A tényleges ellenőrzések a fűtési idény vége után, vagyis csak a napokban indultak meg. A felülvizsgálatok elmulasztásáért nem jár büntetés, de egy esetleges baleset esetén a biztosító megtagadhatja a károk kifizetését. A családok többsége azért fél a vizsgálattól, mert nem tudja kifizetni az esetleges hibák kijavítását, vagy a berendezések cseréjét.

Nincs közös energiapolitika

A közép-európai országok kiszolgáltatottak földgázszállítójuknak, a Gazpromnak, s ez mindaddig így marad, ameddig nem születik meg az egységes európai energiapolitika - derült ki egy tegnapi konferencián. Ma még azonban szakértők szerint nyoma sincs összefogásnak. Minden uniós tagország a saját pecsenyéjét sütögeti, és igyekszik maga felhalmozni a gázkészleteket, illetve biztosítania beszerzési lehetőségeit. A magyar kormány viszont még a gáztárolóit sem képes gyors ütemben feltölteni.

Nyugatról is várjuk a gázt

Az Ukrajnán átvezető import gázvezeték egyre valószínűbb elzárása miatt jelentősen felértékelődik az Ausztriából gáz szállító HAG vezeték szerepe. Papíron ezen csövön érkezik majd az mennyiség is, amelyet Magyarország Ukrajna megsegítésére szállít szerdától. Feltehetően egyebek mellett ennek, és az uniós versenyjogi kifogásoknak a következménye, hogy a kormány megtiltotta a vezeték szállítási kapacitásának a kiosztását évekre előre. Korábban a hosszú távú kapacitás-lekötést korábban maga a kormányzat erőszakolta ki.

Nem áll le a rezsiverkli

Ismét a rezsicsökkentéssel kampányol a Fidesz. A kormánypárt szerint a magyar közműdíj korlátozások "már európai viszonylatban is látszanak". A magyar társadalomnak ugyanakkor már eddig is több százmilliárd forintjába került a rezsiátverés. Az pedig tovább növeli majd az adózók terheit, ha az ipari fogyasztókra is kiterjeszti a kabinet díjkorlátozásokat. 

Paksi itt a piros - Újabb orosz-magyar megállapodás készül

A bíróságon próbálja elérni ma Szél Bernadett, az LMP társelnöke, hogy megkapja a paksi atomerőmű bővítését előkészítő hatástanulmányokat.  A politikus szerint az eddig a paksi építkezésről közzétett hatásvizsgálatok a "kamu" kategóriába tartoznak. Közben újabb orosz-magyar  megállapodás készül, ezúttal a nukleáris biztonsági kérdésekbe kapnának nagyobb beleszólást Paks II. építői.