Kevesebbet markol, mégis többet fog az adóhatóság a vagyonosodási vizsgálatokon az utóbbi években, mint korábban: 2007 és 2014 között ötödével kevesebb ellenőrzést végeztek, de négyszeresére, csaknem 20 millió forintra nőtt az egy megállapításra jutó nettó adókülönbözet összege - írta a Világgazdaság. Több mint 178,5 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel, amelyet nagyjából 60 milliárd forintos adó-, illetve 118 millió forintos mulasztási bírsággal fejelt meg a 2007 óta lezárt csaknem húszezer vagyonosodási vizsgálat során az adóhatóság.
Angyal József okleveles adószakértő lapunknak elmondta: az adóhivatal eredményessége mögött az áll, hogy sokszor törvénytelen módon végzi el az adóhatóság az ellenőrzéseket. Sok adózó például nem is tudja, hogy átesett ilyen vizsgálaton, miután egy más célú ellenőrzés során szóban nyilatkoztaja őket a hatóság, holott ezt a vagyon gyarapodásról csak írásban tehetné. Emellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) az úgynevezett pénzforgalmi egyneleg módszerét alakalmazza, a mi szintén nem törvényes - állítja Angyal József. Miután ez a módszer a számlákon történő készpénzbefizetést kiadásnak, a pénzfelvétet pedig bevételnek tekinti. Miközben attól, hogy valaki pénzt vesz fel a számlájáról, nem gyarapodik a vagyona.
Ugyanakkor az adóbevételek növekedéséhez egyebek mellett az is hozzá járul, hogy 2009-től 50 százalékosról 75 százalékra emelkedett az adóbírság. Vagyis maga a "büntetés" 50 százalékkal lett magasabb.
Jelenleg 315 ellenőrzés zajlik - tudta meg a Világgazdaság a NAV-tól. Ha ezek ugyanolyan arányban zárulnak adóhiány megállapításával, mint az eddigiek, nem sok jóra számíthatnak az érintettek: az idén eddig a vagyonosodási vizsgálat alá vont magánszemélyeknél kiemelkedően nagy, 87 százalékban állapítottak meg adóhiányt, de az utóbbi években mindig közelítette vagy meghaladta a 80 százalékot ez az arány. A bíróság előtt megtámadott határozatok rendre több mint 60 százalékában a bíróság a NAV-nak adott igazat.
Az indított vizsgálatok száma az utóbbi években radikálisan csökkent ugyan - hét évvel ezelőtt még majdnem 11 ezer, 2010 óta évente már csak nagyjából kétezer magánszemélynél vizsgálódott -, mégis jobb találati aránnyal dolgozik az adóhatóság.
Vagyongyarapodási vizsgálat szinte bárki ellen indulhat, akiről alappal feltételezhető, hogy bevallott jövedelme nincs arányban vagyongyarapodásával, vagy az életvitelre fordított kiadásával. Elsősorban ugyan vállalkozások tagjai számíthatnak erre, akik nagyobb összeget vesznek fel a bankszámlájukról, esetleg cégük csőd-, vagy felszámolási eljárás alatt áll, de a vélhetően jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek ellen is indulnak eljárások, akiket a NAV korábbi tájékoztatása szerint sok esetben volt cég-, vagy éppen házastársuk ajánl az adóhatóság figyelmébe.
