Oroszország gazdaságára jelentős csapást mér az Európai Unió (EU) és az Amerikai Egyesült Államok (USA) újabb szankció-csomagja. A magyar gazdaságot pedig majd az orosz válaszintézkedések hozhatják a mostaninál is nehezebb helyzetbe - nyilatkozta lapunknak Deák András. Az MTA KRTK Világgazdasági Intézet munkatársa szerint az orosz felet az EU és az USA megszorító lépései közül a pénzügyi korlátozások érintik azonnal és közvetlenül a legérzékenyebben.
Az orosz pénzintézeteknek ugyanis mintegy 70-80 milliárd dollárnyi hamarosan lejáró hitelt kell visszafizetniük az EU-nak, illetve az amerikai bankoknak. Ez pedig még orosz léptékkel mérve is jelentős tétel, miután az ottani bruttó hazai termék (GDP) mintegy 2,5 százalékát teszi ki. A visszafizetendő kölcsön helyett pedig újakat kell felvenniük az oroszoknak jobbára az ázsiai pénzpiacokról, ami várhatóan drága mulatság lesz. Így a szakcióknak ezzel a részével az EU és az USA azt éri el, hogy az orosz gazdaság működése költségesebbé válik.
A másik súlyos csapás az - mutatott rá az Oroszország-kutató -, hogy a szankciók megtiltják a fejlett energetikai technológiák exportját Moszkvának. Az oroszoknak ugyanis szükségük lenne a korszerű amerikai és európai kőolaj és földgáz kitermelési eljárásokra, és eszközökre, csakúgy mint a földgáz-cseppfolyósító üzemekre, amelyek létesítésére nincs saját műszaki hátterük. Ezek hiányában pedig néhány éven belül jelentős piacokat veszíthetnek el az orosz energetikai vállalatok.
A tőzsdék már beárazták Washington és Brüsszel az Oroszország elleni lépéseit, így nem rázták meg a magyar börzét sem az USA és az EU döntései - nyilatkozta lapunknak Kuti Ákos. Az Equilor vezetőelemzője úgy véli, a kiviteli korlátozások a magyar cégeket egyelőre alig érintik. A Mol ugyanis jelenleg nem visz ki tiltólistán szereplő kutatási technológiákat Oroszországba. A magyar olajcég csoportszintű kőolaj és gáz kitermelésének ma már csupán a hét százaléka származik orosz területekről, míg korábban ez a mutató bőven tíz százalék felett volt. A hazai gyógyszergyárak - Richter, Egis - exportjára pedig nem vonatkozik a korlátozás. A bankszektorban az OTP orosz és ukrán leányvállalatai lehetnének érintettek, de a magyar leánybankok tevékenységét nem szűkíti az embargó, az csak oroszok lehetőségeit mérsékli.
Rövidesen viszont a magyar gazdaság is megérezheti a feszültség kiéleződését, ha Moszkva ellenintézkedéseket hajt végre - véli Deák András. A kutató szerint az orosz fél várhatóan először a klasszikus ellenlépéseket választja majd. Vagyis import tilalmat hirdet az uniós mezőgazdasági termékek egy részére, illetve az itt készült autókra. Moszkva azért ezeket a termékköröket szokta elsőként bevonni a "kereskedelmi háborúba", mert az uniós élelmiszer -, és a járműipari termékeket könnyen pótolni tudja hazai cikkekkel.
Így lehetséges, hogy hamarosan nehezebb helyzetbe kerülnek a hazai zöldség, gyümölcs, illetve hús exportőrök. Emellett az ellenlépések megnehezíthetik a hazánkban gyártott Audik, Opelek, és Mercedesek oroszországi eladásait is. Addig viszont feltehetően semmiképpen nem megy el Moszkva, hogy korlátozza az Európába irányuló földgáz és olajszállításait. Egy ilyen intézkedés ugyanis Oroszország számára is fájdalmas lenne, miután az exportbevételei jelentős hányada (50-70 százaléka) az energiahordozók eladásából származik.
Az Oroszország-kutató megjegyezte, ha Moszkva szankciókat hoz az uniós tagországok ellen, akkor nem valószínű, hogy Magyarország valamilyen kedvezményes elbánásban részesül. Az orosz fél ugyanis vélhetően nem jutalmazza majd meg hazánkat azért, mert az Orbán-kormány eddig a kedvében járt.
A kivételes elbánásban Vértes András sem bízik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke úgy véli, a jelenlegi helyzetben amúgy sem a rövid távú gazdasági érdekeket kell nézni, hanem azt, hogy Moszkvát mihamarabb rá kell kényszeríteni az agresszív intézkedései megszüntetésre. Európa ugyanis nem válhat ismét háborús tűzfészekké, mert az a korábbi délszláv konfliktushoz hasonlóan nehezen begyógyuló sebeket okozna az egész kontines társadalmának és gazdaságának egyaránt.
Az európai szigorítás azt követően került napirendre, hogy Barack Obama amerikai elnök kedden Washingtonban újabb, az orosz energetikai, hadiipari és pénzügyi szektort érintő amerikai szankciók bevezetését jelentette be, de azt cáfolta, hogy az Egyesült Államok egy újabb hidegháborúban állna Oroszországgal.
