Egyetlen óriási állami közműszolgáltató vállalat nem képes ellátni országszerte az ivóvíz, a szennyvízelvezetési, illetve a hulladékkezelési és a kéményseprési feladatokat. Ilyen központi társaság csak úgy működhet, ha leszerződik az önkormányzati és a magántulajdonú szolgáltató cégekkel, mint alvállalkozókkal - nyilatkozta lapunknak Schmidt Jenő.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének az elnöke ezt annak kapcsán mondta el, hogy Seszták Miklós, a fejlesztési tárca vezetője a napokban megerősítette: ősszel benyújtják az Országgyűlésnek a nonprofit közműszolgáltatók szabályozásáról szóló törvényt. Így a nonprofit szemét-, víz- és csatornaszolgáltatás beindításához szükséges törvényi szabályozás év vége felé jöhet létre. Ugyanakkor a kormány létrehoz egy központi "nemzeti" közműcéget is.
Az elnök szerint az rendkívül gazdaságtalan lenne, ha egy központi állami cég végezné a szemétszállítást saját gépparkkal, illetve egyéb eszközökkel. Ugyanakkor az sem lenne jó döntés, ha teljes mértékben államosítanák valamennyi hulladékkezelő céget. Ez ugyanis óriási nagyságú vagyon szükségtelen "megmozgatását" jelentené.
Valamilyen megoldást azonban találnia kell a kormányzatnak a rezsicsökkentés miatt a csőd szélére került, jobbára önkormányzati kézben lévő cégek életben tartására, mert a helyhatóságok már csak egészen rövid ideig képesek finanszírozni a hulladékkezelő vállalkozások veszteségeit.
Jelentős előrelépés lenne, ha a kormányzat megszüntetné a jelenleg tonnánként hatezer forintos hulladéklerakási díjat
Az önkormányzatok költség alapú közüzemi tarifákat szeretnének
Már csak néhány hónapig működőképesek a rezsicsökkentéssel megbénított cégek
Emlékezetes: eddig már mintegy 300 településen kellett "kényszer" szolgáltatót kijelölnie a kataszrófavédelmi hatóságnak, mert a Fidesz-kormány rezsicsökkentései és államosításai következtében sorozatosan mennek csődbe a szemét szállító vállalatok, s emiatt számos településen leállt a szemétszállítási szolgáltatás.
Schmidt Jenő szerint az lenne a célravezető megoldás, ha jövőben nem a kormány, hanem a helyi sajátosságokhoz igazodva a polgármesteri hivatalok dönthetnék el, hogy mekkora összeg legyen a szemétszállítási díj. Ugyanakkor már az is előrelépés lenne, ha a közműszabályozási hivatal a vállalkozások költségeit figyelembevevő árakat határozna meg.
A szakember úgy véli szeptember végén ki kell hirdetni a jövő évi közüzemi tarifákat és az új díjaknak olyanoknak kellene lenniük, addig pedig megoldást kell találni a gondokra. Jlentős előrelépés lenne, ha a kormányzat megszüntetné a jelenleg tonnánként hat ezer forintos hulladék lerakási díjat, amely jövőre már a tervek szerint kilencezer forintra növekszik.
A kormány ugyan kiírt idén egy pályázatot a bajbajutott hulladékkezelő vállalatok megsegítésére. Ám erre a célra csak mintegy 1,5 milliárd forintot különített el. Miközben a támogatási igény meghaladta a tíz milliárd forintot. Vagyis a keret messze nem fedezte helyhatóságok kompenzációs szükségletét - tette hozzá az elnök.
Szakmai becslések szerint évente hozzávetőleg százmilliárd forintot kellene a kormányzatnak a rezsicsökkentéssel megbénított víz, szennyvíz, hulladékkezelő, illetve távhőszolgáltató cégek életben tartására fordítania az adófizetők pénzéből. Idén várhatóan 70-80 milliárd forint el is megy erre a célra. Ez pedig azt jelenti, hogy a lakosság adózóként bőven kifizeti azt az összeget, amelyet felhasználóként "ajándékba kap" a kormánytól rezsicsökkentés formájában - állítják hozzáértők.