Évente mintegy 70 milliárd forintjába kerül a társadalomnak a trafikmutyi. A költségvetés ugyanis hozzávetőleg akkora bevételtől esik el amiatt, hogy az Orbán-kormány a klientúrája kezébe adta a hazai dohánykereskedelmet - nyilatkozta lapunknak Molnár László.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója úgy véli: ez a veszteség várhatóan évről-évre megmarad, mert azok a dohányfogyasztók, akik a cigarettapiac monopolizálása miatt kiszorultak a legális kereskedelemből, már nem térnek vissza oda.
Molnár László szerint az Orbán-kormány dohánypiaci beavatkozása több nem kívánatos folyamatot indított el. Hozzávetőleg ezerrel csökkent ugyanis a kiskereskedelmi boltok száma, ami önmagában jelentős adóbevétel kiesést okozott.
Visszaesett gyári cigaretták, és növekedett az otthon sodortak darabszáma. Ezzel párhuzamosan kevesebb lett a legálisan értékesített, és több az illegálisan forgalmazott dohánytermékek mennyisége, s a csempészet részesedése várhatóan tovább növekszik.
Ez a két utóbbi tendencia pedig minőségi romlást jelent, ami később fog jelentkezni, nevezetesen a népegészségügyi költségek emelkedésében. A rosszabb minőségű cigaretták ugyanis ártalmasabbak az egészségre, mint a legális bolti termékek.
A GKI elemzéséből kiderül, hogy 2013-ban jelentős visszaesés volt a dohánypiacon, miután 21,6 milliárd szálról 18,5 milliárd szálra mérséklődött a legális fogyasztás 2012-höz képest.
Ez azonban úgy következett be, hogy a gyári cigaretták száma erősen csökkent, míg a sodort dohány fogyasztása gyakorlatilag stagnált. Így a dohányfogyasztás megoszlása a 2012-es gyári 60 százalék, és 40 százalék sodortról 53 százalék gyárira és 47 százalék sodortra módosult, melynek hatására a költségvetés bevételei csaknem 41 milliárd forinttal, 466 milliárd forintról 425 milliárd forintra estek vissza egy év alatt.
A Nemzeti Adó - és Vámhatóság (NAV) adatai szerint 2014 első három hónapjában összesen 1,7 milliárd szál gyári és 1,3 tonna sodort dohány fogyott. Ez megközelítőleg 3,9 milliárd szál cigarettának felel meg, míg tavaly ugyanezen időszakban még 4,5 milliárd szál volt a fogyasztás. Ezen belül az előző évi fogyasztás 70 százalékára esett vissza a gyári cigaretta eladott mennyisége, míg a vágott dohányé 8,5 százalékkal nőtt. Vagyis a 2013-ban elindult kedvezőtlen folyamatok idén is folytatódni látszódnak.
Sok szakértő a visszaesést annak tulajdonítja, hogy egyrészt nőtt a dohánytermékek feketepiaca, másrészt a lakosság egy része csökkentette a "bevitelt". Egy, a Gfk által készített jelentésből az derül ki, hogy 2012-ről 2013-ra a dohánytermékek illegális árusítása 725 millió szálról 1,1 milliárd szálra nőtt, s így a feketekereskedelem súlya 5,1 százalékról 11,8 százalékra bővült.
Az éves fogyasztói árindexet vizsgálva pedig az látható, hogy a dohánytermékek árindexe szinte minden évben meghaladja a többi termékét. Vagyis a dohánytermékek megdrágultak a többi termékhez képest. Aminek a következménye valószínűleg az, hogy megindult egyfajta helyettesítési "trend", melynek egyik szereplője a sodort cigaretta (vágott dohány) volt, mivel az ezekből készíthető cigaretta "előállítása" a gyári készítményekhez képest jelentősen olcsóbb.